Elképzelések és célok - A megyei Príma-díjas Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó helytörténetről és az induló szalonról

Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó honismereti, helytörténeti tevékenységét a nemesvámosi iskola pedagógusaként kezdte 1991-ben, a néphagyományok és a helytörténet megismertetésére szakköröket, az iskola diákjainak hagyományőrző alkotótáborokat vezetett. Alapítója és szakmai irányítója volt az egykori Veszprémi Alapítványi Általános Iskola és Gyermekek Háza intézménynek, az oktatás mellett vállalták a városi gyermek-közművelődés szervezését is, az iskolában szervezője volt a Közös utak című konferenciának. Részt vett a nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Iskola alapításában. 2008-ban megjelent a tankönyve, melyet az iskolák a helytörténet tanításához használnak. A könyv alapján készült el a „Ki tud többet Veszprémről?” című társasjáték. A helytörténet népszerűsítésére a megyei honismereti egyesületekkel vetélkedőket szerveztek középiskolásoknak a könyvek anyaga alapján, a veszprémi városrészek felnőtt csapatait is játékra várták. A helytörténeti tankönyv később Esztergom vármegyéről és Törökszentmiklósról is elkészült. Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó a három város hely-és hagyományismereti, helytörténeti kiadványait könyvbemutatókon népszerűsíti, tizenegy konferencián tartott előadást. 2014-ben háziasszonya volt a pedagógus hallgatóknak Veszprémben rendezett I. Országos hon- és népismeret konferenciának, Hon-és népismeret, hagyományátadás óvodától az egyetemig címmel. 2015-ben Egerben a pedagógusjelöltek tanácskozásán veszprémi, esztergomi és törökszentmiklósi pedagógusok mutatták be, hogyan használják a kiadványait. Tavaly egyike volt a Veszprém megyei Prima díj nyerteseinek.

Idén januárban új időszámítás kezdődött számára, meghalt a férje, Bősze Ferenc ügyvéd. Ő azonban ugyanúgy dolgozik tovább, mint korábban.

- Az életritmusunkon, életmódomon nem akartam változtatni, ehhez szoktam hozzá. Intenzív, eseményekben, élményekben gazdag életet éltünk. Úgy gondoltam, ezt ugyanúgy kell tovább folytatnom. Fontos, hogy ez ne változzon.

Az emberi, baráti kapcsolatokat őrizni kell, mondta Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó (Fotó: Penovác Károly)

Sorolja azokat a feladatokat, amiket január óta végzett. Működik a völgyben az 1997-ben alakult Buhim-völgyi Baráti Kör, a városrész  érdekképviseleti szerve, a főbb problémaként a közlekedési rendet, a környezetvédelmet, a szelektív hulladékgyűjtők elhelyezését említhetjük. A körnek férje volt az elnöke, a pályázatokat Anikó írta, a kulturális programok szervezésében segített. A januári közgyűlésen a baráti kör tagjai őt választották elnöknek, pályázati elszámolásokkal foglalkozott. Az elmúlt időszakban több konferencián tartott előadást. 2013-ban Révkomáromban, egy nemzetközi neveléstudományi konferencián elhangzott előadásának anyagát egy amerikai online egyetemi folyóirat szeretné megjelentetni. Az előadás témája az élményközpontú oktatás a helytörténeti könyvekkel. Esztergomban már a harmadik tanévben szervezik meg a középiskolások helytörténeti vetélkedőjét, a döntő jövő héten lesz. További tervei, feladatai vannak: az esztergomi vetélkedő után kiadványszerkesztői konferenciára megy Berettyóújfalura, júniusban a Magyar Pedagógia Társaság fennállásának 125 éves évfordulójának rendezvényén vesz részt. Mint mondta, a tankönyvcsalád koncepcióját levédette, ez bármelyik településre adaptálható.

A Buhim-völgyi Szalont 2000 januárjától 2011 év végégéig szervezte férjével együtt, országos hírű tudósokat, művészeket hívott meg. Széles a baráti körük, a  barátok alkották a szalon több mint száz fős tagságát. A lakás befogadóképessége adott, de előfordult, hogy a kertben 200-an is összegyűltek. A sok munka, feladat miatt 2011 után évente csak egy-egy rendezvényt tartottak.

- Azok az emberi, baráti kapcsolatok, amit a férjemmel együtt hoztunk létre, alakítottunk ki, olyan értéket jelentenek, amit őrizni kell. Veszprém kiemelkedő értéke volt az a kulturális közösség, amit a szalon jelentett. A gyerekek úgy gondolták, hogy a férjemmel együtt teremtett értéket szeretnék tovább vinni. Ezek az érzések erősítették meg bennünk azt a gondolatot, hogy felélesszük a hagyományt, Bősze Ferenc Szalon néven újra elindítsuk. A családdal, barátokkal együtt szervezzük, a konkrét munkát én végzem. A szalon kezdetben két havonta rendeztük, aztán évente tízet, most évi négy-ötre gondoltunk, jó időben, a kertben.

A Bősze Ferenc Szalon ma indul útjára. Az első száz rendezvényt Haumann Péter színművész előadásával ünnepelték, a  Bősze szalont is vele, a  család barátjával nyitják. Szókratész védőbeszédét hallva a résztvevők felidézhetik, a névadónak miért volt fontos, hogy közírónak vallotta magát. A következő alkalommal, májusban Tömöry Péter Drakula földje avagy Bodóné lányai című családregényét ismerhetik meg a tagok.

Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó elmondta: a férje irodáját az idősebb lánya vezeti. Kifestették a lakást és az irodát, Anikó átnézte, átpakolta a könyveiket. Ez sokkoló volt számára, hiszen az egész közös életüket kellett újraélnie.

- Talán könnyebb lesz most továbblépni, úgy érzem, kicsit megkönnyebbültem. Megnyugtató, ahogy látom, a gyerekek viszik tovább, amit mi elkezdtünk. Nem a fájdalomba temetkezem, hanem van erőm ahhoz, hogy legyenek új elképzeléseim és a célokat lássam, ne visszafele tekintsek. Sokan vannak körülöttem, a gyerekeim és a barátaim szeretete nyújt vigaszt, lelki támaszt.