Árpád-házi Szent Margit ünnepén a záró szentmisét Márfi érsek mutatja be

Január 18-án Árpád-házi Szent Margitra emlékezik a magyar katolikus egyház.

Ráskai Lea kódexmásoló apáca feljegyzéseiből tudjuk, hogy szülei a tatárok elől való menekülés viharában a dalmáciai Klissza várában, születése pillanatában (1242-ben) Istennek ajánlottak fel Magyarország megmentéséért. A vész múltával ígéretüknek eleget téve leányukat hároméves korában előbb a veszprémi domonkosok Szent Katalinról elnevezett zárdájába adták, majd kolostort építettek számára Budán, a Nyulak szigetén (mely a királylányról kapta a Margit nevet).

Margit 1261-ben ünnepélyesen fogadalmat tett. A szerzetesnővérek közösségében nem akart királylányhoz méltó módon élni, a legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt.

Árpád-házi Szent Margit  a legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, a kolostorban nem akart királylányként élni Fotó: illusztráció

Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte, sanyargatta testét és élénken tiltakozott, mikor később szülei fogadalma alól pápai felmentést kértek számára, hogy politikailag hasznos házasságokba léphessen. Visszautasította II. Ottokár cseh és Anjou Károly szicíliai király házassági ajánlatát. Jelmondata volt: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni". A magával szemben gyakorolt aszketikus keménység miatt is, melyet áldozata részének tekintett, korán, 28 éves korában, 1270. január 18-án halt meg. Előbb boldoggá, majd 1943-ban XII. Pius pápa szentté avatta.

Margit emlékét máig őrzik Veszprémben a domonkos rendi kolostor templomának romjai (Margit-romok), melyet 1936-ban feltártak és konzerváltak. Az Árpád-házi Szent Margit-templomban pedig a hagyományok jegyében minden évben három- napos lelkigyakorlattal adóz-nak a névadó királylány emlékének.

A szertartásokat idén január 16-17-18-án Fazakas Z. Márton csornai premontrei apát celebrálja 18 órakor, az ünnepi záró szentmisét 22-én 10 órakor Márfi Gyula érsek mutatja be.