Háromkirályjárás - A Szilágyi iskolások felelevenítették a népszokást

A vízkereszt napjához kapcsolódó háromkirályjárás a bibliai napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodók köszöntő, illetve dramatikus népszokása. A csillagjátékot a 11. században már a győri székesegyházban is előadták latinul, de később kiszorult a templomból és az egyházi liturgiából. Népszokásként  első hazai, anyanyelvi említése a 16. századból származik. A háromkirályjárás legfontosabb kelléke a kiugratható, rugós szerkezetű csillag. A  szereplők fejükön díszes papírsüveget, vállukon királyi palástot jelképező lepedőt vagy alsószoknyát, oldalukon kardot viseltek. A dramatikus változatokban az engedélykérés után a főszereplők, Gáspár, Menyhért, Boldizsár (a három király) és Heródes egyenként bemutatkoztak, ezután következett Heródes viadala az egyik királlyal, majd a csillag kiugratása, végezetül az adománykérés. Az egykori játékhagyomány a 20. század elejére inkább köszöntő formájában élt.

Ezt a népszokást adták elő szombaton a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3. A és B osztályos tanulói a Regina Mundi templomban tartott ovis misén, ahol sok óvodás, kisiskolás vett részt szüleikkel együtt. A Szilágyi iskola sok programot szervez óvodásoknak, leendő iskolásoknak: novemberben a gyerekek Szent Márton legendáját elevenítették fel, decemberben betlehemes játék volt, márciusban pedig valószínűleg majd a Gergely-járás hagyományát idézik fel.