Gyűrűsfarkú kedvenceink a Veszprémi Állatkertben

Itt igazán közelről nyerhetnek bepillantást a gyűrűsfarkú kedvenceik társas életébe. Lódi Róbert állatgondozóval beszélgettünk. 2008-ban a makiösvény úgy került kialakításra az eddigi gyakorlattól eltérően, hogy a látogatók bemehetnek az állatok közé a kifutóban kialakított ösvényen, és testközelből figyelhetik meg a gyűrűsfarkúakat.

Kezdetben csupán az animátor állatgondozó által tartott látványetetés idejére nyitották meg a kifutót, hogy a makik is hozzászokjanak az emberek közelségéhez, ma már a nyári időszakban egész nap megtekinthetőek a játékos kedvű állatok. A hat tagú csapat csupa hím egyedből áll, akiktől nem áll távol a móka, legyen szó egymás utánzásáról, kurkászásáról, vagy nyelvöltögetésről. A Veszprémi Állatkert az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) tagjaként évek óta sikeresen vesz részt a gyűrűsfarkú makik európai törzskönyvi programjában. Az állatkert egy másik kifutójában a nőstényekből egy hímből álló tenyészcsapat található, ahol rendszeres szaporulattal járulnak hozzá a faj genetikai sokszínűségének megőrzéséhez.

- A gyűrűsfarkú makik, vagy más néven katták egy Madagaszkáron honos faj, amely a lemurfélék családjába tartozik. Elsősorban növényevők, gyümölcsökkel, zöldségekkel, növényi hajtásokkal, elvétve rovarokkal táplálkoznak. A makik a csapat vonulása közben magasba tartják jellegzetes, hosszú, fekete – fehér színű gyűrűs mintázatú farkukat; így könnyen szemmel tarthatják csapattársaikat, illetve veszély esetén könnyen jelezhetnek egymásnak. Az egyik leginkább szembetűnő társas viselkedésük a közös napfürdőzés és szieszta; ilyenkor szeretik szó szerint süttetni a hasukat. Éles fogaikkal szívesen fésülgetik, tisztogatják egymás bundáját. Ez egyben a szigorú hierarchiájú csapatot összetartó rituálé is. Etetések alkalmával megfigyelhető, hogy a hierarchiának megfelelően felugranak a kifutóban található látogatói korlátra, ahol megvan, hogy ki ki után juthat hozzá az eledelhez - tudtuk meg Lódi Róbert állatgondozótól.

Nem véletlen a figyelmeztető tábla a bejáratnál, miszerint nem szabad a látogatóknak az állatokat simogatni, illetve etetni. Az állatkerti állatoknak speciális étrendjük van, melyet az állatgondozók a takarmánykonyhán kifejezetten az egyes fajok vagy akár egyedek számára külön – külön készítenek elő. Természetesen a kíváncsi állatok megeszik azt, amivel a gondatlan látogató „megkínálják”, de sajnos az ilyen falatoktól könnyen meg is betegedhetnek. Az érintéstől, a hirtelen mozdulatoktól megijedhetnek, és apró, de éles fogaiktól pedig könnyen sérülést szerezhet a meggondolatlan érdeklődő. Állatsimogatásra viszont lehetőség van a Gulya-dombon, ahol háztáji állatokkal és kicsinyeikkel ismerkedhetünk meg, hiszen az Állatkertnek nem csupán az egzotikus állatok bemutatása a célja, hanem a körülöttünk lévő élőlények megismertetése is.