2014.02.23. 13:05
Ahol a jótékonykodás kötelező
Néhány hete a fodrásznál szóba került a gyertyafényes adventi koncert és szervezője. Az egyik hölgyvendég kifejtette, szerinte a veszprémi Zonta Club sznob, magamutogató hölgyek gyülekezete. Az Amerikából, 1919-ben indult jótékonysági világszervezet magyarországi klubjainak elnöke egy éve a veszprémi dr. Kristóf Mihályné.
– Elgondolkodtató, milyen bátran és könnyen ítélkeznek emberek olyasmiről, amiről szinte semmilyen információjuk nincs. Bár az idén húsz éve lesz, hogy megalakult a veszprémi klub, még mindig sokan nem tudják, hogy a Zonta jótékonysági civil világszervezet az egyetlen, amelynek képviselete van az ENSZ-ben, és minden nőkkel kapcsolatos határozathozatal előtt kikérik a véleményüket. Alapvető tevékenységünk a jótékonykodás, ami a fejlett demokráciákban természetes. Szeretnénk elérni, hogy a magyar társadalom tehetős rétegéhez tartozók is erkölcsi kötelességüknek érezzék mások megsegítését, a jótékonyságot. Európában 80 évvel ez-előtt alakultak az első szervezetek. A forradalom idején, 1956-ban az ausztriai Zonta Klub elsőként karolta fel, segítette a magyar menekülteket, aminek Bécsben emléket is állítottak – tájékoztat az országos szervezet első embere, majd megtudom dr. Kristóf Mihálynétól, hogy a magyarországi klubok közhasznú szervezetként működnek. A klubtagok éves díjából és a jótékonysági rendezvényekből befolyt összegből gazdálkodnak.
A nemzetközi és hazai rendezvényeken való részvételre a klub anyagi forrásaiból nem költhetnek, ezeken mindenki a saját költségén vesz részt. A nemzetközi és európai tagdíjból a világszervezet saját programokat – védett otthonok, kórházak, orvosi rendelők fenntartása a családi erőszak áldozatainak, a megcsonkított afrikai nőknek – valósít meg. Ebben a szervezetben mindenki fizet azért, hogy másokért dolgozhasson, nincs lehetőség anyagi előnyhöz jutni, a Zonta Klub valóban az, aminek mondja magát. Olyan jótékonysági szervezet, ami a klubtagoktól anyagi és egyéb áldozatokat követelve teljesíti feladatát.
Dr. Kristóf Mihályné új lendületet adott a Zonta Klubnak (Fotó: Zwicker Tamás)
– Egészségügyi statisztikusként előnyugdíjba akartak küldeni, de azt mondtam – na nem! Ötvennégy évesen, életem legnagyobb kihívásaként építettem új karriert. Jó érzés versenyben maradni a 30–40 éves kollégákkal, nagyon sokat tanultam a cégtől és tanulunk egymástól folyamatosan, szakmailag és emberileg is. Mostanában sokszor eszembe jut, vajon véletlen-e, hogy ugyanabban az évben lettem Zonta Klub-tag, amikor pályát változtattam, és hogy a biztosítócég színe is narancssárga, mint a Zontáé... – töpreng néhány másodpercig, miközben láthatóan tudja, véletlenek bizony nincsenek. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy Nóra az egyetlen aranygyűrűs pénzügyi tanácsadó a megyében.
A veszprémi Zonta Klub válságos időszakát élte akkoriban, amikor klubtag lett. Határozott személyisége, munkabírása, a kitűzött cél iránti elhivatottsága új lendületet adott a klubnak. Hihetetlen energiával látott munkához, szervezőkészségének köszönhetően sok új, fiatal klubtagot gyűjtött maga köré. Többen közülük már elnökként, elnökhelyettesként is tanúbizonyságot tettek áldozatkészségükről. Mert ez bizony olyan szervezet, ahol a tisztségviselők vállalják a legtöbb munkát, anyagi áldozatot. Ennyit a sznobságról.
– A nemzetközi Zonta mozgalom célja, hogy az aktív nők társadalmi szerepét elismertesse, lehetőségeit bővítse, a nők tehetségére önként vállalt, közösségért végzett munkával hívja fel a figyelmet. A szervezet alapvetően politikamentes, két klubtag ajánlásával bárki tagja lehet – tájékoztat az országos szervezet elnöke. Magyarországon egy osztrák klub segítségével, 1991-ben Szombathelyen jött létre az első szervezet. Később megalakult a veszprémi, budapesti, zalaegerszegi és végül a hévízi egység. Valemennyien saját jótékonysági programot dolgoztak ki, a budapestiek a karácsonyi vásáron gyűjtenek adományt, Szombathelyen a fogyatékkal élők rendszeres támogatása a cél. Veszprémben a Zonta-advent rendezvénysorozat keretében képzőművészeti kiállítást, majd gyertyafényes koncertet szerveznek, a bevételből fiatal zenei tehetségeket, egészségügyi intézményeket támogatnak. A Zonta szervezet nagy családjára jellemző, hogy egymás rendezvényeit rendszeresen látogatják, a társklubokkal közös programokat szerveznek. Amiben Nóra ugyancsak elemében érzi magát. Szervezőkészségének köszönhetően a kétéves városi klubelnökség lejárta után területi tisztségviselőnek jelölték, az országos szervezet alelnökeként ötletelt, utazott, intézkedett.
– A magyarországi klubok élére úgy kerültem, hogy a budapesti elnök állást váltott, ezért lemondott. Bevallom, latolgattam, elfogadhatom-e a sokrétű feladatot, de 24 órán belül megérkezett az európai körzet, a 14 országot kormányzó direktor gratuláló levele Szóval mély víz volt, a javából! – vallja Nóra.
A veszprémi klubtagok segítségével, a korábbi tisztségviselőkre támaszkodva sikerült megvalósítani a nemzetközi szinten meghatározott programokat. Nagy nyilvánosságot kapott a családon belüli erőszak témája, számos előadást tartottak országszerte, hiszen ez a gond máig feszíti a magyar társadalmat. Tehát van tennivaló bőven, hiszen, mint Nóra fogalmaz, a családok sorsa a nők kezében van!