Márton-napi pásztorbúcsú

A találkozót a Hunyadi Hagyományőrző Egyesület szervezte, melynek elnöke, Márffy Bence felelevenítette és folyamatosan ápolja a pásztorélet hagyományait. Az ilyen rendezvényeken rendszerint olyan előadást is tartanak, mely közelebb hozza ezt az életformát korunk eberéhez. Ezúttal Skobrák Ferenc, a Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület elnöke az amatőr terelőversenyek szerepét méltatta a pásztorok munkakutyáinak utánpótlásában. Ilyen versenyt rendszeresen láthatunk Salföldön és már Veszprémben is, melyen olyan kutyák, leggyakrabban pumik, pulik mutatják be, hogy az ösztöneikben van a pásztorkodás, melyek különben városokban élnek és bárányokat csak a versenyen és a felkészülés során látnak.

A hagyományőrző Márton-napi pásztortalálkozóra a régi állattartás ismerői, őrzői jöttek el (Fotó: Nagy Lajos)

A tenyésztők szerint a ma már a hungarikumok közé tartozó magyar terelőkurtyák nagyon értelmesek, könnyen taníthatók, ügyesen kiválasztják a nekik legkedvezőbb megoldásokat és kitűnő társállatok. Ennek ellenére az országban pár ezer példányt tartanak csak belőlük, de tenyésztői szempontből jó minőségűek. A pásztorok munkáját nagyban megkönnyítik a kutyáik és bár az nem jellemző, hogy a városi kedvencekből gyakorló pásztorok lesznek, mégis jók ezek a versenyek. Nemcsak a gazdákkal, hanem az érdeklődőkkel is megismertetik, hogy mit kell tudnia egy munkakutyának. Tulajdonképpen bármennyit is sétáltatjuk a kedvencünket, kényeztetjük a városban, ha igazi terelőfajta, akkor azzal tehetünk a legtöbbet azért, hogy jól érezze magát, ha kipróbáljuk ezt a tudását. Az előadás után közösen fogyasztották el a pásztorok és az érdeklődők a vacsorájukat, majd élőzenés mulatságot tartottak.