Várpalotán működik tovább a Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona és Krízisközpont

Hosszú előkészítési és engedélyezési folyamat előzte meg az intézményi áthelyezést, amely során a központ Taliándörögdről Várpalotára költözött. Baráth Gábor, a Veszprém Megyei Vöröskereszt igazgatója szerint nagy szükség volt erre a lépésre, mivel az új épületben a korábbi huszonnégy helyett a törvényi előírás szerinti maximális negyven férőhelyet tudják biztosítani. A bővítésre a taliándörögdi épületben nem volt lehetőség. Mindemellett komfortosabbak a körülmények az új, felújított központban; a családok számára önálló, garzonlakásnak megfelelő helyiségeket biztosítanak. A lakók Várpalotán könnyebben intézhetik a hivatalos ügyeket, jobbak az iskoláztatási és munkalehetőségek, több a kapaszkodó a kilépéshez. Fontos, hogy a szakemberek a szakmai segítségnyújtás mellett helyben az utógondozásra is figyelmet fordíthassanak. Az intézményben jellemzően egyedülálló édesanyák élnek gyermekeikkel. A központba az ország egész területéről fogadhatnak rászorulókat egy évre, amely idő meghosszabbítható fél évvel, illetve az iskolai tanév végéig tarthat. Baráth Gábor elmondta, sokak számára nehéz a továbblépés, vannak olyanok, aki hat, nyolc éve intézményről intézményre költöznek.

A váltást a várpalotai önkormányzat is támogatta, többek között kamerás térfigyelő rendszert is kiépítettek.

Az igazgató úgy véli, a felújított Dankó utcai központban elindult pozitív változások, a folyamatos intézményi jelenlét hozzájárulhat ahhoz is, hogy a környék nyugodtabbá, biztonságosabbá váljon.

Gyerekek játszanak az intézményben. A lakók jól érzik magukat, berendezkedtek az új helyen 
Fotó: Penovác Károly

Nagy Erika, a Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona és Krízisközpont vezetője elmondta, a lakók véleménye szerint minőségi váltás történt. Jól érzik magukat, berendezkedtek az új helyen. Szabadidős tevékenységeket, közös programokat is szerveznek, ezekhez helyet biztosít a játszó- és tv-szoba, és a külön konyha is. A gyerekekre kiemelt figyelmet fordítanak, valamint arra, hogy a felnőtteket felkészítsék az intézményen kívüli önálló életre.