Norvégia egy tájfutó szemével

A háromgyerekes, 48 éves családanya már fiatalon elkötelezte magát a tájékozódási futás mellett. Gyermekei megszületése után kevesebb ideje jutott versenyzésre, ám tíz év óta ismét aktívan űzi ezt a sportot. Miután számos hazai versenyen mint rendező is közreműködött, elhatározta, hogy ebbéli tudását a 2010-es trondheimi világbajnokságon is kamatoztatja. A norvégok szívesen fogadták jelentkezését, de közölték, a kiutazás költségét neki kell állnia, ugyanis mindenki önkéntes alapon vesz részt a rendezésben.

Palumbi Edit az egyetem Világjárók Klubjában tartott előadást

Az előadáson hasznos információként hangzott el, nem mindegy, mikor vesszük meg a vonat- vagy repülőjegyet. Tanácsos jó előre eldönteni a kiutazás időpontját, mert így akár fél áron juthatunk a jegyekhez. Az északi országban valóban át kell gondolni, hol és mit vásárolunk, mert köztudott, a skandináv országokban mennyire drága az élet - nekünk. A vékony pénztárcájúaknak érdemes az élelmiszerboltok alsó polcait megnézni, mert ott lent sokkal olcsóbbak egyes termékek, akár negyed áron is beszerezhetők.

Ám mielőtt azon a nyáron kiment volna Trondheimbe, úgy gondolta, tavasszal, az egyik hosszú hétvégén megnézi Oslo északi részében, Holmenkollenben a sífutó világkupát, ami a norvégoknál valóságos népünnepéllyel ér fel. A több száz versenyző küzdelmét márciusban a fél ország kísérte figyelemmel két napon át. Baráti társaságok, családok szurkoltak és piknikeztek a pálya szélén: ki kolbászt sütött, ki a hóban hűtött sörét kortyolgatta, más derékig levetkőzve napozott a fagypont körüli időben. A nők 30, a férfiak 50 kilométeres távot teljesítettek.

Oslóban érdemes lemenni a tengerpartra és végigsétálni a műlesiklópályára emlékeztető operaház tetején, ahonnan csodálatos a panoráma

Visszakanyarodva a tájfutó-vb helyszínére, megtudtuk, az Oslo és Trondheim közötti több száz kilométeres távolságot érdemes éjszaka vonattal megtennünk, mert ezzel megspórolhatjuk a szállás költségét. Az ülések rendkívül kényelmesek, ráadásul mindenki kap a vasúttársaságtól éjszakára takarót, felfújható kispárnát és füldugót - gondoltak a horkolókra is.

A világversenyen Edit abban a csoportban dolgozott, amelynek a tagjai mind az öt versenynapon a rajtnál segédkeztek. A hallgatóság megtudta, hogy az északi országban EMIT-rendszerű elektronikus regisztráció van az ellenőrző pontokon, míg nálunk a SportIdentet használják. A vb-t kísérő küzdelmekben 1300-an vettek részt több távon, különböző korcsoportokban. A geodéta végzettségű Edit azt mesélte, hogy ebben a sportágban a fizikai felkészültség mellett nagy szerepe van a gyors észjárásnak, ugyanis pillanatok alatt el kell dönteni a terepen - speciális jelekkel ellátott térképpel a kézben -, hogy a következő el-érendő ponthoz melyik a legrövidebb út, amit minél gyorsabban kell megtenni.

Manapság nagyon népszerű ez a sportág. Veszprémben négy egyesület van. A Veszprémi Honvéd a legnépesebb, ahol a felnőttek mellett közel 40 fiatal (10-től 18 éves korig) készül a soron következő országos megmérettetésekre. Mindezeket regionális versenyek előzik meg, hogy kiderüljön, ki kerülhet be az utazó csapatba. Az
előadáson elhangzott, hogy a tájékozódási sportot a mozgássérültek is űzhetik, igaz, más szabályok szerint.

A tájfutó rendező elmondta, 2010-ben kétszer töltött néhány napot Oslóban, Norvégia fővárosában. Ellátogatott a Bygdoy-félszigetre, ahol a hajózás történelmével ismerkedhetett meg. A Fram Múzeumban csodálta meg a két híres sarkkutató, Fridtjof Nansen és Roald Amundsen 1892-ben épült hajóját.

A Viking Hajók Múzeumában látható 22 méter hosszú, 15 pár evezős hajóról azt derítették ki a kutatók, hogy 834-ben ebben temettek el egy úrnőt és szolgálóját. Két kisebb viking hajó, a Gokstad és Tune is helyett kapott a teremben. A Kon-Tiki Múzeumban pedig a csendes-óceáni expedíciókat vezető Thor Heyerdahl különös nádhajójában és balsafa tutajában lehet gyönyörködni.

Mindenki figyelmébe ajánlotta a Vigeland parkot, ahol több tucat gránitból és bronzból készült szobor látható, Gustav Vigeland alkotásai. Látványos a királyi palotánál az őrségváltás, valamint érdemes lemenni a tengerpartra, s végigsétálni a műlesiklópályára emlékeztető operaház tetején, ahonnan csodálatos a panoráma.

Útja során Svédország fővárosában, Stockholmban is körbenézett, ahol az óvárosról neki Velence jutott az eszébe. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta a királyi palotát, a csillagvizsgálót és annak a múzeumnak a megtekintését, ahol kiállították a Vasa névre keresztelt, a lengyelek elleni ütközetre 1628-ban készült sorhajót, amely közvetlen a vízrebocsátása után elsüllyedt a kikötőben. Maketten mutatják be a II. Gusztáv Adolf király által rendelt és részben tervezett hajó különleges technikával történt kiemelését 1961-ből.

Érdemes tehát felkeresni az északi országokat ezer szépségük miatt - előtte azért tájékozódjunk az árakról!