Hegyek karéjában fekszik a monarchikus hangulatú kikötőváros

A város neve olaszul Fiume, horvátul Rijeka, és az Adriai-­tengerbe itt beömlő Recsina (Rjecina) hegyi patakra utal. Mindkét elnevezés ugyanazt a hegyek karéjában elhelyezkedő, gyönyörű fekvésű, elegáns, monarchikus hangulatú kikötővárost jelenti, amely a Kvarner-öböl egyik ékköve.

Rijeka éppen úgy, mint több település az Adria partján, ókori eredetű, kelták és illírek lakták, majd a ­rómaiak is meghódították. Később, már a XV. század közepétől a Habsburg-birodalomhoz tartozott. Számunkra ez különösen fontos, hiszen az Osztrák–Magyar Monarchia idején Fiume Magyarország legnagyobb kikötője volt, 1776–1918 között a környékkel együtt a Magyar Királysághoz tartozott.

Rijekában járva az első utam általában a Mária Terézia által építtetett impozáns kikötőbe vezet, amelyet a ­hullámtörő gáttal együtt Hajnal Antal magyar királyi főmérnök tervezett. Lenyűgöző a „Riván”, azaz a tengerparton található XIX. századi műemlék házak sora, köztük az egykori Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság neoreneszánsz épülete (Hubert József tervei alapján épült 1883–85 között), vagy az Adria-palota (Giacomo Zammattio építész műve), amely ma a Jadrolinija, a horvát hajózási társaság székhelye. Itt működött a Magyar Tengerpart című, magyar nyelvű lap szerkesztősége, melynek 1904-ben Somlyó Zoltán is munkatársa volt.

Az otthonos érzést adó momentumoknak még koránt sincs vége: a kikötőből például az Andrássy úton keresztül az óvárosba, és az elegáns, egykori Kossuth Lajos korzóra jutunk, ahol a 1800-as évek közepétől paloták sora épült mind az Osztrák Császárság, mind a Magyar Királyság jóvoltából. Szinte egymást érik a gyönyörű szecessziós épületek, amelyek szállodaként vagy hivatalként működnek. Különleges látnivaló itt az Óratorony, de érdemes betérni a monumentális, barokk Szent Vitus-székesegyházba. Rijekában az egykori soknemzetiségű és többféle vallást gyakorló lakosságnak számos gyönyörű temploma maradt fenn, köztük például a kapucinusoké építészetileg is különleges.

Az óváros mellett a Múzeum téren szintén a magyar kapcsolatokra emlékeztet a Hauszmann Alajos tervei alapján épült reneszánsz kormányzói palota, ma Tengerészeti és Történelmi Múzeum. Nem hagyhatjuk ki a régebbi századokat visszaidéző Trsat várát sem, a város fölé épült középkori erődöt a Frangepán és a Zrínyi család is birtokolta.

Rijeka jelenleg csaknem 130 ezer lakosával Horvátország harmadik legnépesebb városa, Zágráb és Split után. Nagyon élénk a kulturális és különösen a zenei élete, nem véletlenül lett 2020-ban ­Európa kulturális fővárosa.

A helyiek életében minden évben óriási esemény februárban a hagyományőrző télűző, tavaszváró Rijekai Karnevál, amelyet a legrangosabb nemzetközi rendezvények között tartanak számon.