Székelyudvarhely, a festői szépségű magyar város

Székelyudvarhely megyei jogú város Erdélyben, Románia Hargita megyéjében. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése, a megye második legnépesebb városa ma is többségben magyar nemzetiségű. Székelyföld történelmi, társadalom- és művelődéstörténeti központja, évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye.

Első írásos említése 1333-ból való. 1357-ben már itt tartották az első székely nemzetgyűlést. Mezővárosi rangot 1485-ben kapott, miután elkezdett épülni a vára. 1505-ben itt szavazták meg a székely alkotmányt. 1562-ig itt volt a székelyek főtörvényszéke. Központi szerepének hála, a békeidőkben a fejlődés és a kultúra otthonává vált. A 19. századtól már mint iskolavárost emlegetik, több középfokú intézményén túl a felsőfokú oktatás szintén több formában volt és van jelen.

A város első ­gimnáziumát 1593-ban, református kollégiu­mát pedig 1670-ben alapították. Itt tanult például a nagy mesemondó, Benedek Elek, és a székelykutató Orbán Balázs is. Napjainkban tíz középfokú és négy szakiskolája, három felsőfokú és négy távoktatási tagozata van.

Szépen kialakított és gondozott, virágokkal tűzdelt tereken sétálhatunk a belvárosban. A városháza épülete 1896-ban, a millennium alkalmából épült. A központi szökőkút négy szimbolikus emberalakja a környékre jellemző tradicionális gazdasági tevékenységet mutat be: erdőkitermelő munkás (fejszefenő), szentkeresztbányai kohász (vasöntő), korondi fazekas (bokályfestő), mezőgazdasági munkás (búzakévés asszony). A millenniumi emlékoszlopot és az I. világháborús emlékművet (Vasszékely) a trianoni békeszerződés után eltávolították, de a rendszerváltás óta szerencsére mindkét alkotás – felújítva – újra látható.

Az Emlékezés parkjában tizenhárom magyar híres ember – Csaba királyfi, Szent László, Fráter György, Bethlen Gábor, Wesselényi Miklós, Bethlen István, Kós Károly, Nyirő József, Bem József, II. Rákóczi Ferenc, Báthory István és Hunyadi János mellszobra tekinthető meg. A vándor székely hazatalál című szobor Wass Albertet ábrázolja.

A közel háromszáz éves ferences templomot érdemes megcsodálni, mert gyönyörű, műemlékvédelem alatt álló épített örökség, melyben magyar felirattal és Szent István-szoborral is találkoz­hatunk.

Míg a ferences barátok temploma a szinteltolásos Székelyudvarhely alsó piacterén, addig a katolikus templom a felső piactéren helyezkedik el. A több mint 200 éves, belül csodálatosan felújított, Szent Miklósról nevezett templom ablakfelületén szintén magyar nyelvű feliratot láthatunk.