Szingapúrtól Thaiföldig és vissza: kalandok egy óceánjárón

Egy kéthetes nyaralás részeként tölthettem öt napot a hatalmas óceánjárón, amely Szingapúrból indult, megállt Thaiföldön Phukhet partjainál és Malajzia fővárosánál is, mielőtt visszaindult volna Szingapúrba. Az utazás igazán különleges élmény egy ekkora úszó hotelben, ahol 15 fedélzet, nyolc étterem, hat bár, napozóterasz, medencék, szabadtéri mozi, színházterem, show-műsorok, mászófal, minigolfpálya, fitneszterem, kosár- és futópálya, üzletek és még szörfszimulátor is várja a vendégeket.

A 311 méter hosszú, 36,8 méter széles, 63 méter magas tengerjáró 3138 utas és 1181 fős kiszolgáló személyzet befogadására képes. Bámulatos, ahogy a „legénység” megszervezi ekkora tömeg mozgatását és kiszolgálását. Az utazók egyébként egy kis műanyag kártyát kapnak a hajózás idejére, amely azon túl, hogy a kényelmes kabinok kulcsaként szolgál, az azonosítást is ellátja az utazás alatt, mint egy útlevél vagy személyi igazolvány. Az első napon még aggódtam egy kicsit, hogy eltévedek a monstrumon, de a felfedezés izgalmával sikerült viszonylag gyorsan megismerni a hajó bejárható, főbb részeit. Ebben segítettek azok az érintőképernyős információs falak is, melyeken lekérdezhető volt a hajó térképe, és hogy melyik programot mikor és hol találhatja meg az utazó.

Különleges kulináris élményt jelentettek az étkezések. Három nagyméretű étterem és öt kisebb, fakultatív lehetőség is várta a zömében ázsiai vendégekből álló tömeget. Egy dolgot volt nehéz betartani a bőséges reggelik, ebédek és vacsorák során: a mértékletességet. Az olasztól az indiain át igazi kontinentális ízkavalkád várta az utasokat úgy, hogy ráadásul gyönyörű panorámában is gyönyörködhetett a vendég az étkezések alatt.

A kikötések is az utazás színfoltjai voltak. Megállt és egy napot töltött a hajó Phuketen, Thaiföld legnagyobb szigeténél, ahol kis hajókkal szállították a felfedezőtúrára indulókat a partra. Az idő rövidsége miatt egy helyi taxis segítségével látogattuk végig a sziget nagyobb látnivalóit és néhány nevezetes strandját. Felkerestük a családdal a 400 méter magas hegy tetején álló, óriási, fehér márvány, ülő Buddhát is. A 45 méter magas szobor lényegében lenéz az alatta elterülő Karonra és a Kata Beachre. Jártunk a híres és nyüzsgő sétálóutcán is a szórakozónegyedben. Másnap kikötöttünk Malajziában is, és néhány órát eltöltöttünk a fővárosban, Kuala Lumpurban, ahol megcsodálhattuk a világ legmagasabb ikertornyát. Az építtető kőolajtársaság nevét viselő Petronas-ikertorony 451,9 méter magas felhőkarcoló, amelynek a fényképezése is kihívást jelent a világ minden tájáról érkező „fotósok” számára.

Az egynapos visszaút Szingapúrba sem telt unalmasan a tengerjáró fedélzetén. Délelőtt kipróbáltam a falmászás szépségeit és nehézségeit, jókat derültem a bátrabb jelentkezők próbálkozásain a szörfszimulátoron, délután medencéztem és felfedeztem a hajó számomra még ismeretlen zugait, este pedig részese lehettem egy, a Queen együttes slágereit felvonultató, zenés show-nak és egy vidám vetélkedőnek is, amelyet a férfiak és nők között rendeztek meg.

Igazán élménydús kikapcsolódás volt, amit bátran ajánlok mindenkinek.