Mostar, a kalandos múltú település

Az ország hercegovinai részén a türkizkék színű Neretva folyó szeli ketté Mostar városát. Az egyik oldalon muzulmán bosnyákok, a másikon katolikus horvátok élnek a kisszámú szerb lakók mellett.

A város a 16. században, a török kor idején épült Stari most hídról kapta a nevét, és a birodalom fontos kereskedelmi központja volt. Aranyművesek, tímárok dolgoztak itt, számukra épült a Tabhana negyed, ahol ma megannyi éttermet és tímárműhelyekből átalakított kiadó apartmanházat találunk, illetve a Kujundžiluk, vagyis az „aranyköz”, ahol kereskedők kínálják csillogó portékáikat.

Mostar a 16. században a neretvai szandzsák székhelye lett, a törökök után az Osztrák–Magyar Monarchia foglalta el a területet, majd Jugoszlávia része lett. 1992-re a három nemzetiség között feszültté vált a helyzet, a város a bosnyák–horvát konfliktus központja volt, persze a szerbek is részt vettek a harcokban. A háború tönkretette az emlékműveket, az Öreg híd is megsemmisült, sőt, az épületek egy része ma is őrzi a háború alatt szerzett sebeket, felújításuk még nem történt meg.

A város legismertebb nevezetessége, az Öreg híd – amit Csontváry is megörökített híres festményén – az UNESCO kulturális világörökségének a része. Újjáépítésének magyar vonatkozásai is voltak. A helyreállítás óta igazi turistalátványosság, amit a helyiek fel is erősítenek. Az egyíves híd ívének legmagasabb pontja 27 méter, innen ugranak a Neretvába a hídugrók, ám előtte a hídon bámészkodó turistáktól pénzt szednek össze, ha megvan egy elfogadható összeg, egymás után ugranak a vízbe. Hídugrásokat egész nyáron lehet látni, azonban július végén tartják az Ikari nevű, ezreket vonzó rendezvényt, ahol a versenyzők hivatalosan is a mélybe vethetik magukat. Nézni is félelmetes látvány, mégis rengetegen várnak arra, hogy megmérettessék magukat.

Mostarban láthatók muzulmán emlékek, ilyen a Koski Mehmed Pasa-mecset. A keskeny minaretbe nemcsak a müezzin, a turisták is felmehetnek, onnan csodálatos a kilátás az Öreg hídra és az óvárosra. Két olyan berendezett török ház is van a városban, ahol a látogatók megnézhetik, hogyan éltek az emberek egykor.

A 19. században a keresztények is szerepet kaptak a város életében. A muzulmánok és a keresztények között ekkor nagy volt a tolerancia. Ebben az időszakban több keresztény templom is épült.

Érdemes megismerkedni a város történetével, a keresztény és a török kultúra hatásai érezhetők. A macskaköves utcákon az óvárosi bazár igen hangulatos, zajos és nyaranta hömpölyög a tömeg. Számos különféle szuvenírt, csillogó, színes használati tárgyakat, például kávéskészleteket lehet vásárolni. Az árusok a magyar látogatókat természetesen magyar nyelven szólítják meg. Ha ott járnak, ne hagyják ki az eredeti török kávét, és kóstoljanak tradicionális helyi ételt.

A hegyek köz fekvő Mostarban az éghajlatot több tényező is befolyásolja, nyaranta egyáltalán nem ritka az extrém meleg sem.