Számos színes programot kínál a Vonyarcvashegyi kápolna

Legendákat élhetünk át és csodás látvány tárul elénk, ha felsétálunk a vonyarcvashegyi Szent Mihály-dombra.

Aki Vonyarcvashegyre, a zalai településen belül is az egykori balatoni sziget, a Szent Mihály-domb felé veszi az irányt, az nemcsak a természetben, hanem a múltban és a legendák világában is kalandozhat. Akár gyalogos, akár kerékpáros túrázók is megcélozhatják: szomszédságában halad a balatoni bringaút. A nyugat-balatoni térség turisztikai weboldalán például, több változó hosszúságú (34 és 67 kilométer közötti) és nehézségű bringás túrajavaslat egyik állomásaként szerepel a 136 méter magas domb és a rajta emelt kápolna. Autóval és gyalogosan is könnyen megközelíthető, némi emelkedő leküzdése után csakhamar a dombtetőn találjuk magunkat. De menet közben is érdemes megállni, hiszen számos szakrális alkotással találkozhatunk.

– A felvezető úton van egy emlékfa, a Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület elhunyt tagjai tiszteletére. Kicsit feljebb található a 40 halász emlékhely, mely Szerdahelyi Károly építész tervei alapján készült. Ez egy régi, omlatag halottasházból lett kialakítva, ebben tekinthető meg Németh János keramikusművész dombormű alkotása – mutatta be a felfelé vezető út emlékhelyeit Horváth Tamás, a vonyarcvashegyi turisztikai iroda vezetője.

Régi legendát elevenít fel a mű, melyre ma is emlékeznek a minden év nyarán megrendezett 40 halász emléknapon, mely a balatoni halászok emléknapja is. A hajdani történet szerint 1729-ben 46 halász indult el a Balaton jegére, ám halászat közben beszakadt alattuk a jégtábla. Hat halász a jeges tóban lelte halálát, ám negyvenen megmenekültek, hiszen – ahogy mesélik ma is – csodás módon megfordult a szél, és a partra sodorta a jégtáblát és a rajta álló halászokat. Ők negyvenen pedig fogadalmat tettek, hogy hálájuk jeleként kápolnát emelnek a dombtetőn.

Ide felérve csodálatos panoráma tárul a vándor szeme elé: megcsodálhatja a Balaton minden évszakban és minden pillanatban más-más színű és arcú víztükrét, gyönyörködhet a táj szépségében. A kápol-nával szemben áll a Golgota-jelenet, melyet több mint másfél évtizede állítottak. A szoborcsoport a helybeli fa-faragó, Major Lajos – akinek a településen számos műve található – vezetésével rendszeresen megszervezett fafaragó tábor résztvevőinek alkotása.

– Legenda és valóság keveredik itt. A Szent Mihály- hegyen magasodó kápolna az ország egyetlen halászkápolnája. Negyven ülőhely van itt, és az 1900-as évek elején állíttatott szobrok láthatóak. Májustól szeptemberig rendszeresen szentmiséket tartanak, illetve nagyon sokan tartanak itt esküvőt és keresztelőket – mutatta be Horváth Tamás.

Az 1860-as években, gótikus elemekkel felújított kis templom közelében találha- tó egy temető is, melyben az 1800-as évek első évtizedeiből származó síremlékek vannak.

A már említett Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület oldalán olvashatóak szerint a terület múltja még rejteget érdekességeket. „1776-ban a keszthelyi ferences rendházból kivált remeték éltek itt. Kolduló barátok voltak, alamizsnából éltek és barlangokban laktak. A remetelakások a domb keleti oldalán lehettek. Ma már nyomukat sem találjuk.”

A már említett esküvői szertartásokon és keresztelőkön kívül számos programot rendeznek a Szent Mihály- hegyen és a kápolnában: a már említett, nyaranta megrendezett Negyven halász emléknap egyik állandó helyszíne.

A Szent Mihály-domb nemcsak a hívek és a múltban kalandozók, hanem a kirándulók, természetjárók kedvelt helye is – amit érdemes akár télen is megcsodálni, csakúgy, mint az alatta elterülő tájat, akár a nap közepén, akár már a lemenő nap fénye ér ott minket.