Ez igazán az a hely, amit minden magyarnak látnia kellene

Persze elsősorban a Feszty Árpád festette monumentális alkotás, a Feszty-körkép miatt látogatunk ide, és valljuk be, az egy-egy alkalommal rendelkezésre álló fél óra nem is elég ahhoz, hogy kigyönyörködjük magunkat, úgyhogy többször is tud újat mutatni a rendkívüli alkotás.

De annyi mindent tartogat még a park!

A rotundán kívül ott van még a monostor, a skanzen, a nomád park, a gyönyörű Csete-jurták és néhány emlékmű, szobor. A rotundában az Ilyet nem látott a Kárpát kiállítás betekintést enged a Feszty-körkép történetének kulisszái mögé az előkészületektől a festmény pusztulásán keresztül annak újjászületéséig. Megismerhetjük a Feszty-szalon korabeli hangulatát, a restaurálás körülményeit. A multimédiás játszótéren könnyedén készíthetünk birtokadományozó oklevelet, megtudhatjuk, hogy születésünk napjához milyen jeles történelmi események fűződnek.

A Feszty-körkép születésének idejét idéző Promenádon órákig elkorzózhatunk, be-bepillantva az akkori társadalmi élet színterébe (Fotók: Tóth B. Zsuzsa)

A szabadtéri néprajzi gyűjtemény a 19. századi paraszti életről árulkodik. Nagyszüleink bútorai, használati tárgyai ébreszthetnek itt kellemes emlékeket bennünk

A Vár állott, most kőhalom kiállítás valóságos időutazás a középkori Magyarország váraiban. Hazánk történetét követhetjük nyomon a honfoglalástól a középkori magyar állam bukásáig, várak és csaták bemutatásával. A Kincsek a földből című régészeti és numizmatikai tárlat nagyban hozzájárul a történelmi események datálásához. Az évszámokkal, nevekkel ellátott érmék könnyen beazonosíthatóvá teszik keletkezésük, használatuk idejét.

Megismerhetjük itt az első országgyűlés helyét, Szer monostorát és települését, de a rotunda viselettörténeti kiállítása, Promenádja 1896-ba repít vissza bennünket. Akkor készült a Feszty-körkép, és az az idő az Osztrák-Magyar Monarchia fénykora is egyben. Bepillantást nyerhetünk abba az időszakba, amikor a kapitalizálódó magyar gazdaság látványosan fejlődött. A nagyvárosi és kisvárosi promenád mint a kor városainak korzója a társadalmi élet színtere volt. Láthatjuk, milyenek voltak az ünnep- és hétköznapok, a társasági, üzleti kapcsolatok, a szórakozás.

A millennium korának a hangulatát idézi a korzón megjelenő személyek ruházata, használati tárgyai. Megfigyelhetjük a társadalmi hovatartozást, a korra jellemző viseleteket és magatartásformákat. A reneszánsz panoptikumban Mátyás király vendégei lehetünk egy pompás középkori vacsora erejéig. A panoptikum életnagyságú figurái több jelenetben mutatják be a kor divatját, vallását, művészetét, megelevenítve hazánk talán egyik legdicsőbb korszakát. A rotunda árulkodik még a csengelei kunok ura és népe életéről, őseink arcairól. Kiderül, hogyan néztek ki elődeink, miként dolgoznak a restaurátorok, antropológusok, hogy választ adjanak e kérdésre.

Ha azt hisszük, hogy a rotundával letudtuk a látnivalókat, nagyot tévedünk! A park külső kiállításai még sok meglepetést rejtenek, komoly séta árán. A szabadtéri néprajzi gyűjtemény több épületegyüttessel, a Csete György építész által tervezett jurtákkal és szabadtéri kiállítással vár bennünket. Az ország különböző tájait mutatják be, a 19. századi falvak és tanyavilág életétől a különféle mesterségeken, a régi iskolán, postán, szatócsbolton, szélmalmon, kisvasúton, pékműhelyen át a kocsik és mezőgazdasági gépek gyűjteményéig. A hazánkban egyedülálló Erdő és ember kiállítás a fák és az ember kapcsolatát mutatja be.

A Csete György által tervezett jurták egyike, az Erdők temploma (Fotó: Tóth B. Zsuzsa)

Kukkantsunk be a mellette lévő kis kéttornyú ökumenikus kápolnába is. A nomád park Eurázsia sztyeppéinek világát idézi, jurtákkal. Alkalmanként különféle programok, bemutatók helyszíne is egyben. A vízügyi kiállítás ember és víz kapcsolatára épül, a fafeldolgozás, a hajóépítés, halászat történetét dolgozza fel. Itt tanúi lehetünk az 1879-es szegedi nagy árvíznek is. A koronás jurtában egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűit láthatjuk a fa törzse óriás szeletének keresztmetszetén. Felvésték rá történelmünk fontos évszámait, de az eseményeket makettek is bemutatják. A parkban állítottak emléket többek között Árpádnak, a honfoglalásnak, a magyar csatáknak, az 1945-ös földosztásnak. Mindemellett erdei tanösvény és tornapálya, játszótér is helyet kapott a hatalmas területen.

Alkalmanként felidézik itt például a paraszti világ húsvéti hagyományait, Rózsa Sándornak állítanak emléket a Betyártoborzón, itt rendezik az íjásztalálkozót, a nemzetközi néptánctalálkozót.

A Feszty-körkép, A magyarok bejövetele című festmény Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt, ma pedig az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark legnagyobb vonzereje.