Sajtok, sörök, gyémántok, szélmalmok és óriási virágtengerek

Felfedező körutunkat idén Luxemburgban kezdtük, a miniállamok közül ez a legnagyobb területű. Az egyetlen, melynek nemzetközi repülőtere és vasúthálózata is van, mellesleg az egy főre jutó nemzeti jövedelem itt a legnagyobb Európában.

Luxemburg, az elegáns miniállam elbűvöli az utazót visszafogottságával, diszkrét bájával (Fotó: Paksa Tibor)

A nagyhercegség fővárosában a palota előtt állandó díszőrség parádézik. E sorok írója anno a magyar díszzászlóalj tagja volt, így mindig megdobban a szívem, ha díszelgő egységet látok bárhol a világban.

A flamand vidék legszebb városaiban, tájain bolyongtunk. Waterloo vérrel áztatott földjén a 300 lépcsőt megmászva, az oroszlános dombról letekintve szinte előttem van Napóleon és Wellington hadserege, melyet a Feszty-körkép mintájára itt is megtekinthetünk öt euróért.

Antwerpen Flandria meghatározó kereskedelmi, gazdasági központja, városközpontja csodálatos, itt található a legrégibb reneszánsz épület, a városháza. Belgium legnagyobb katedrálisa is büszkén néz le a mai kor vándoraira.

Alkmaar híres sajtvására, ahová csak a szerencsések jutnak be fényképezni. Hihetetlen mennyiségű sajt uralja a teret, megkóstolni szinte kötelező a finomságokat. (Fotó: Paksa Tibor)

Gent szépségéről mindent elárul, hogy a várost három vízfolyás veszi körül, a vízparton szebbnél szebb középkori házsorok hirdetik az itt élők hajdanvolt gazdagságát és pompaszeretetét.

Brugge az útikönyvek szerint az ország legszebb, Európa egyik legjobban megőrzött középkori városa. Itt tényleg úgy érzi az utazó, hogy a belvárosban megállt a különben mindig rohanó idő.

Brüsszelben Európa egyik legszebb tere teljes virágdíszben fogadott bennünket. A főtér melletti utcában szerényen "végzi dolgát " az ország egyik jelképe, a manneken pis (pisilő kisfiú). Eredetét annyi legenda őrzi, hogy egy külön oldal megtelne belőle. A királyi palota, a Szent Michel-katedrális megtekintése kötelező turistaprogram, csakúgy, mint az atomium és a diadalív fotózása.

Negyven országban csavarogtam eddig, de a Földön összesen nem láttam annyi csokibonbonüzletet, mint Belgiumban. Minden elképzelhető és elképzelhetetlen formában, csomagolásban és ízben nagyon finomak ezek az édességek, de elképesztően drágák, csakúgy, mint a belga sörök, melyekből 1200 fajtát tartanak nyilván. Betévedtem egy sörboltba, állítom, igaz az előbbi szám.

Nincs még egy ország, amely annyit küzdött volna a tengerrel a fennmaradásért, mint Hollandia. Alkmaarban van az ország legnagyobb sajtvására, péntekenként a turisták tízezrei veszik körbe a teret. Bennünket nagy szerencse ért: feleségemmel csak mi ketten tudtunk bemenni a zárt területre fotózni.

Delf a mélyföld legszebb kisvárosa, a fajansz városának is nevezik, porcelánjait viszik, mintha ingyen lenne.

Rotterdam Európa legnagyobb, a világ negyedik legnagyobb hajókikötője. A legjobban a 185 méter magas Euromast toronyból láthatjuk.

Amszterdam felfedezése és megismerése nem képzelhető el hajókirándulás nélkül a várost teljesen behálózó csatornákon. A művészetkedvelőknek illik tisztelegni a rijksi múzeumban a festőfejedelem Rembrandt Éjjeli őrjárat című világhírű alkotása előtt.

A királyi palotánál és a belvárosban tett séta után irány egy gyémántcsiszoló műhely, ahol egy hazánkból származó magyar hölgy avatott be bennünket a legdrágább ékszerek rejtelmeibe. Érdekes jelenet volt, amikor a háziasszony csoportunkat figyelmeztette: nyugodtan vegyenek csak levegőt! Merthogy néma csöndben bámultuk a sokmilliós gyémántokat. Természetesen euróban értendő az áruk.

Venlo - itt rendezik tíz-évente a virág-világkiállítást. 25 euróért megismerkedhetünk számos egzotikus ország standjával gyalogosan, illetve libegővel felülnézetből is.

Hollandia a világ tulipánkereskedelmének 85 százalékát adja, 4 milliárd hagymát termelnek.

Ha Hollandiára gondolok, látok nagy, széles folyókat, lomhán szaladni végtelen síkságon át... - Hendrik Marsman verse kezdődik így.

Én meg arra gondolok, hogy nem írtam a szélmalmokról, az Ajax múzeumról, fociőrületről, a holland sörökről, a Benelux konyháról, fapapucsról nem is beszélve.

1947-ben a Belga Királyság, a Holland Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség megkötötte a Benelux-szerződést, amelyet sokan az Európai Unió előfutárának tekintenek. A három ország még a második világháború során határozta el a Benelux Unió felállítását, de a háború hátráltatta a terv részletes kidolgozását és véghezvitelét. 1948. január 1-jén lépett életbe a szerződés, Brüsszel székhellyel.