2013.04.23. 12:55
Sümeg, az igazi barokk ékszerdoboz
Nemcsak azért szép, mert életem négy szép évét töltöttem ebben a kisvárosban.
Negyven évvel ezelőtt érettségiztem a Kisfaludy Sándor Gimnázium első biológia tagozatos osztályában. Pintér Lászlóné Tercsi néni, a kollégium igazgatónője tanított engem is szeretett szülőföldje megbecsülésére.
Négy évtizede a kollégiumban ügyeltek arra, hogy a várost is megismerjék a diákok. Az elsősöknek már szeptemberben szavalóversenyt szerveztek, amelyen Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa kezdetű versének előadása kötelező feladat volt. A városi múzeum Kisfaludy Sándor 1800-ban megvásárolt házában kapott helyet.
Ma itt sokféle érték mellett a család, benne Szegedy Róza, a költő feleségének emlékeit is őrzik. Régebben sok kulturális intézmény viselte a Kisfaludy testvérek nevét. Méltán. Sándor, bár több európai nyelvet beszélt, a magyar nyelv ápolását tartotta egyik küldetésének. Versei a mai olvasónak már kissé nehézkesek, de az tény, hogy túlbecsülhetetlen szerepe volt az irodalom népszerűsítésében, abban, hogy a korabeli nők megszerették az olvasást, várták a saját magáról formált Himfy szerelmi életének újabb híreit.
Manapság Balatonfüreden a színház építése kapcsán, illetve Badacsonyban a borászok emlékeznek rá. A hegyen egyébként megemlékeznek egy másik sümegiről, Ramassetter Vincéről is, az ő szobra áll ma is a gimnázium előtt. Eredetileg kékfestő volt, később foglalkozott borkereskedéssel és mellesleg iskolát alapított, felesége pedig kórházat. Négy évtizeddel ezelőtt, amikor még Padányi Bíró Márton veszprémi püspök palotájában volt a kollégium, csak nagyon kevesen tudták, hogy az akkoriban igen szépen felújított könyvtárszoba alatt egy gyönyörű kápolna található.
Ma már mindkettő újra felújításra szorul, nem beszélve a többi teremben még megmaradt különösen szép parkettákról és kályhákról. Egly Márk kézműves borász a palota pincéjében szénpor és irdatlan sok szemét eltávolításával alakította ki a borászatát ott, ahol régen a püspöké volt. Nemcsak a helyben, hanem a Somlón termett szőlőkből készült borok voltak a pincében. A mai borász a vároldalban telepített régi magyar szőlőfajtákat.
A tőkék már elkezdtek teremni, de egyelőre nem bor készül a szőlőből. Ebben a pincében nem régóta gyöngyöző bort is előállítanak, de nem mondtak le a pezsgőkészítésről, hiszen Magyarországon 1806-ban Rosty Lajos Sümegen érlelte az első magyarországi pezsgőt. Azoknak sem kell sokat bolyonganiuk, akik a tizenkilencedik század ízeire kíváncsiak.
Kulcsár Zoltán, aki önkormányzati képviselő is, vendéglátóként a hagyományokat kutatja. A város többi éttermét is érdemes felkeresni, és akkor még nem is szóltunk a várról, ahol nyáron hetente szerveznek lovagi tornát és gasztronómiai programot. A várat IV. Béla király parancsára építették, 1713-ban a kuruc szabadságharchoz kapcsolódóan a császáriak felgyújtották. A püspöki palota közelében találjuk a ferences templomot, amely búcsújáró hely.
Sümeg a Bakony délnyugati szárnyán, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. A városon áthalad a 84-es főút, amely Sopron felől a Balatonhoz vezet. Közúton Győrből, Zalaegerszegről és Veszprém irányából közelíthető meg, de Nyiráddal is egy mellékút köti össze. Vasútállomása a Tapolca-Ukk vasútvonalon található. Az Ukk-Sümeg szakaszt 1888-89-ben, a Sümeg-Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg. A 2010-es adatok szerint 6327 ember lakja. Sümeg nevét első alkalommal 1292-ben említik oklevélben.