Sümeg, az igazi barokk ékszerdoboz

Negyven évvel ezelőtt érettségiztem a Kisfaludy Sándor Gimnázium első biológia tagozatos osztályában. Pintér Lászlóné Tercsi néni, a kollégium igazgatónője tanított engem is  szeretett szülőföldje megbecsülésére.

Négy évtizede a  kollégiumban ügyeltek arra, hogy a várost is megismerjék a diákok. Az elsősöknek már szeptemberben szavalóversenyt szerveztek, amelyen Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa kezdetű versének előadása kötelező feladat volt. A városi múzeum Kisfaludy Sándor 1800-ban megvásárolt házában kapott helyet.

Ma itt sokféle érték mellett a család, benne Szegedy Róza, a költő feleségének emlékeit is őrzik. Régebben sok kulturális intézmény viselte a Kisfaludy testvérek nevét. Méltán. Sándor, bár több európai nyelvet beszélt, a magyar nyelv ápolását tartotta egyik küldetésének. Versei a mai olvasónak már kissé nehézkesek, de az tény, hogy túlbecsülhetetlen szerepe volt az irodalom népszerűsítésében,  abban, hogy a korabeli nők megszerették az olvasást, várták a saját magáról formált Himfy szerelmi életének újabb híreit.

Manapság  Balatonfüreden a színház építése kapcsán, illetve Badacsonyban a borászok emlékeznek rá. A hegyen  egyébként megemlékeznek egy másik sümegiről, Ramassetter Vincéről is, az ő szobra áll  ma is a gimnázium előtt. Eredetileg kékfestő volt, később   foglalkozott borkereskedéssel és mellesleg iskolát alapított, felesége pedig kórházat. Négy évtizeddel ezelőtt,   amikor még  Padányi Bíró Márton veszprémi püspök palotájában volt a kollégium, csak nagyon kevesen tudták, hogy az akkoriban igen szépen felújított könyvtárszoba alatt egy gyönyörű kápolna található.

Ma már mindkettő újra felújításra szorul, nem beszélve a többi teremben még megmaradt különösen szép parkettákról és kályhákról. Egly Márk kézműves borász a palota pincéjében szénpor és irdatlan sok szemét eltávolításával alakította ki  a borászatát ott, ahol régen a püspöké volt. Nemcsak a helyben, hanem a Somlón termett szőlőkből készült borok voltak a pincében. A mai borász a vároldalban telepített régi magyar szőlőfajtákat.

A tőkék már elkezdtek teremni, de egyelőre nem bor készül a szőlőből. Ebben a pincében  nem régóta gyöngyöző bort is előállítanak, de nem mondtak le a pezsgőkészítésről, hiszen Magyarországon 1806-ban Rosty Lajos Sümegen érlelte az első magyarországi pezsgőt. Azoknak sem kell sokat bolyonganiuk, akik a tizenkilencedik század ízeire kíváncsiak.

Kulcsár Zoltán, aki önkormányzati képviselő is, vendéglátóként a hagyományokat kutatja. A város többi éttermét is érdemes felkeresni, és akkor még nem is szóltunk a várról, ahol nyáron hetente szerveznek lovagi tornát és gasztronómiai programot. A várat IV. Béla király parancsára építették, 1713-ban a kuruc szabadságharchoz kapcsolódóan a császáriak felgyújtották. A püspöki palota közelében találjuk a ferences templomot, amely búcsújáró hely. 

Sümeg a  Bakony délnyugati szárnyán, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. A városon áthalad a 84-es főút, amely  Sopron felől a Balatonhoz vezet. Közúton Győrből, Zalaegerszegről és Veszprém irányából közelíthető meg, de Nyiráddal is egy mellékút köti össze.   Vasútállomása a Tapolca-Ukk  vasútvonalon található. Az Ukk-Sümeg szakaszt 1888-89-ben, a Sümeg-Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg. A 2010-es adatok szerint 6327 ember lakja. Sümeg nevét első alkalommal 1292-ben említik oklevélben.