Egy nyugalmas őszi nyaralás Brelában (videóval)

Szerző: Mihovics József

Igencsak türelmetlennek tűnik a helyközi kisbusz vezetője, aki Brelából a mindössze kilenc kilométerre fekvő Makarskára visz bennünket.

Zaklatásnak veszi, midőn azt tudakoljuk tőle, hogy a ritkán közlekedő járatok melyike indul majd visszafelé és mikor. A szálláshelyen a takarítónő kikéri magának, amikor udvariasan szóvá tesszük, hogy mégsem a délutáni csendespihenő idején kellene kopogtatnia. A szoba rendbetételére ott a délelőtt. A kifáradás jele az is, hogy a prospektusban péntekre ígért dalmát est elmarad.

Pedig sokan erre az időszakra időzítik nyaralásukat. Dalmáciában az elő- és az utószezon a legalkalmasabb a kikapcsolódásra. Május közepétől június végéig a legszebb a hatvan kilométer hosszan elterülő makarskai partszakasz. Olyankor minden sárgába borul a virágzó rekettyétől, s a kora őszhöz képest hosszabbak a nappalok. Ilyentájt, szeptemberben viszont a csend, a nyugalom a vonzó. A tenger vize sokáig megmarad 24-25 fokosnak, a strandokon viszont nincs zsúfoltság.

A riviéra első települése Brela. Az A1-es autópályán (Dalmatinán) Sestanovácnál lehajtva, 14 kilométeres, festői panorámaúton haladva érjük el. Állandó lakosainak száma a kétezret sem éri el, ám szezonban több tízezren is megfordulnak itt. A parkolóőrök már a fizetőhely határában próbálkoznak pénzbehajtással, pedig csak annyi időre állunk meg, hogy megörökítsük a kékben pompázó tengert, háttérben az ég felé tornyosuló Biokovo heggyel.

Valentina Vitkovic, a helyi turisztikai közösség vezetője büszkén újságolja: a tekintélyes amerikai magazin, a Forbes 2004-ben Európa legkedveltebb turisztikai célpontjai közt említette Brelát, benne a Dugi rat (Hosszú földnyelv) nevű strandot. A kilencszáz méternyi fürdőhelyet a magazin a világ tíz legszebb strandja közé sorolta. Pontosabban: a világlistán a hatodik, Európában az első helyre tette. Valódi gyöngyszem, természeti ritkaság az itt található Kamen Brela (Brelai kő), amely a parttól pár méterre emelkedik ki a vízből. A helyiek szerint a hatalmas kőtömeg anno a Biokovóról gördült le, s hosszú évek alatt fenyőfák nőtték be. Nem véletlen, hogy ez lett a település szimbóluma, még a címerében is megtalálható.

Brela a közelben található forrásokról kapta a nevét. Vrila vagy vrela jelentése forrás. A helyet a bizánci cár Konstantin Porfirogenet 950 körül Beroyllia néven említi. A település múltjában kitüntető figyelmet szentelnek a napóleoni korszaknak. A franciák egész Dalmáciát átszelő útépítésbe fogtak Marmont tábornok irányításával, akinek szobrot is állítottak a régi adriai főút mentén, Makarska közelében. Szemet gyönyörködtető, testet-lelket pihentető a táj. Hófehér, apró kavicsos strandok, öblöcskék váltogatják egymást. A partot végig píneaerdők övezik, árnyékot adva, úgyhogy nem is kell napernyőt bérelni.

Szezonban már-már zavaró a fürdőhelyek zsúfoltsága, amit nyilván nem tapasztalhattak a Forbes munkatársai, akik valószínűleg nyárelőn vagy inkább ilyenkor, őszidőben jártak minősítő körútjukon errefelé.

A Biokovo negyven kilométer hosszan, átlag hét kilométer szélességben elnyúló hegygerinc. Északról a kontinentális szelektől védi a makarskai riviérát. Legmagasabb csúcsa a Sveti Juraj (1762 méter). Nevét a hegyen található kápolnáról kapta. E szent helyen július utolsó szombatján zarándoklatot tartanak.