A nyári szmog veszélyei

A szélcsendes, napsütéses kánikulai napon egy városközpont hőmérséklete igencsak magasabb a külterülethez képest - írtuk a Napló február 26-ai számában. A városi emberek életét azonban nemcsak a forróság, hanem a közlekedés, az ipar, a kültéri égetések is nehezítik mint szennyező források. Ezek következménye a nyári szmog, a füstköd. Ezt a szakirodalom fotokémiai szmognak, vagy Los Angeles típusú szmognak, nevezi, hiszen ott fordult elő először a múlt század negyvenes éveiben, nálunk a nyolcvanas évek közepén figyelték meg először, de azóta egyre gyakoribb vendég .

A fotokémiai szmog főleg nyáron keletkezik intenzív napsugárzás hatására, lényegében szélcsendben, alacsony páratartalom és erős autóforgalom mellett. Kialakulása persze időjárásfüggő, segítik a hőhullámok, vagyis amikor a hőmérséklet 25 Celsius-fok feletti. A gépkocsik által kibocsátott nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szén-dioxid, kén-dioxid, szénhidrogének, a korom és a por a főszereplői e folyamatnak. A napsütés (UV-sugarak) hatásárafőleg ózon, nitrogén-dioxid, OH-gyökök, szerves gyökök, peroxi-akril-nitrát (PAN) képződik. A PAN 0.02 ppm koncentráció felett (két molekula százmillió között) az emberek, állatok egészségét veszélyezteti, a sejteket roncsolja, a vegetációt, sőt épületeket és fémeket is károsít. E vegyületek erősen izgatják a nyálkahártyát (orr, tüdő, szem), s a nehézlégzés is gyakori tünet.

A mérgező ózongáz koncentrációja, mint a többi szennyező anyagé, a reggeli forgalomnövekedéssel emelkedik, és kora délután csúcsforgalomkor éri el maximumát, majd csökken. Az egészségügyi határérték nálunk 120 mikrogramm/köbméter/nyolc óra, de ennél kisebb koncentrációk is okozhatnak egészségügyi panaszokat az arra érzékenyeknél, allergiásoknál, vagy légúti és tüdőbetegségekben szenvedőknél, de károsítja a szemet is. Az ózon mennyiségének jellemzésére alkalmazzák még a tájékoztatási és a riasztási határértéket. Az előbbi 180, az utóbbi 240 mikrogramm/köbméter/óra. Ez az érték az egy órán belül mért maximumra vonatkozik. Riasztási határérték túllépése esetén intézkedni kell. A szmog fontos, de veszélyes főszereplője az aeroszol, mely alatt szilárd és folyékony részecskéket értünk. Nálunk szálló pornak is nevezik. Pontosítására gyakran a PM10, vagy PM2.5 jelölést használjuk. A PM az angol Particulate Matter rövidítésből származik. A 10 azt jelenti, hogy a részecskék mérete 10 mikrométernél kisebb; a PM2.5 a 2.5 mikrométernél kisebb részecskékre vonatkozik. A szálló por határértéke 24 órás időtartamra 50 mikrogramm lehet köbméterenként, s ez egy évben csak 35 alkalommal fordulhat elő. Miért veszélyes? A szilárd részecskék felületén megtelepszik, adszorbeálódhat akár az összes ártalmas szennyező vegyület, a folyékony részecskékben pedig oldottan is jelen lehetnek. Ez a szálló por viszont lebeg a levegőben, és a pillanatnyi áramlási, hőmérséklet-eltérési okok miatt bármerre elmozdulhat, akár felfelé is. Így e részecskék bárhová eljuthatnak. Természetesen hosszabb idő alatt a gravitációs hatás lehet domináló is, így szintkülönbségekkel rendelkező, hegyes-völgyes településeknél az aeroszol a mélyebben fekvő pontokban fel is dúsulhat.

A szálló por egészségügyi kockázata nagy. A PM2.5 már megtapadhat a tüdő nyálkahártyáján, felszívódhat, s a véráramba kerülhet, ahol a mérgező anyagok akár az életet is veszélyeztethetik! A táblázat a légszennyezés okozta korai halálesetekről tájékoztat. Az élen vagyunk, sajnos. Teendőinket nagy szakmai felelősséggel kell meggondolni, hiszen évről évre egyre gyakrabban élünk egyre szmogosabb környezetben. A nyári szmog főszereplői a gépkocsik, főleg a dízelmotoros járművek. A városok forgalmát, parkolókat úgy célszerű tervezni, hogy a levegő a legkisebb szellőre is könnyen tisztuljon. Városi szintkülönbségek esetén, mint például Veszprémben, a magasabban fekvő helyekre kívánatos fedett vagy nyitott parkolókat építeni. Az uralkodó szélirány is fontos tervezési szempont.

A parkokat, ligeteket védeni, óvni kell. Ezek fontos menhelyek a szmogos kánikulában. Gondolni kell arra is, hogy többnapos szélcsend esetén a szmog alkotói kumulálódnak, halmozódnak, s a kiülepedés mértéke is csekély. Növekvő koncentrációk esetén korlátozni kívánatos a gépjárműforgalmat (nem beszélve autó-motor versenyekről a városban vagy a közelében). Szmog esetén a szabadban történő sportolás, mozgás az egészségre nagy kockázatot jelent. Riasztási szint közelében és afelett kerülendő. Különösen a gyermekeket óvjuk. Arra is gondoljunk, hogy a szmog okozta betegségek egy része nem azonnal, hanem évek során fejlődik ki, s akkor már lehet, hogy késő.

A sorozatot szerkeszti: Tóth József Károly
ny. egyetemi docens