Élhető bolygók után kutatnak - UFO-k létezésére semmiféle hiteles bizonyíték nincs

Ajkán született, a Bródy Imre Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel. Általános és középiskolában is érdekelte a fizika és a matematika. A csillagászat már gyermekkorában megfogta, családi házuk kertjéből saját építésű távcsővel kémlelte a csillagok rejtélyes világát.

- Az ELTE-n matematika-fizika tanári és csillagász diplomát szereztem. 2004-ben doktoráltam asztrofizikából, a változócsillagok témaköréből, majd utána a Floridai Egyetem Fizika Tanszékén két évet töltöttem posztdoktori ösztöndíjasként. Éppen tíz éve költöztünk vissza családommal Magyarországra, és megalapítottam az amerikai, Kepler nevű exobolygó-kereső távcső adatainak feldolgozásával foglalkozó nemzetközi, és egy ahhoz kapcsolódó magyar kutatócsoportot, melyek ma is működnek. A kutatócsoport főbb eredményei címszavakban: két NASA sajtóközlemény eredményeinkből, számos meghívott elő-adás nemzetközi konferenciákon, két nemzetközi tudományos konferencia hazai rendezése, valamint számos sikeres kutatási pályázat, díjak, elismerések - mondja méltán büszkén Szabó Róbert, akinek felesége jogász, és három gyermekük van.

Manapság egyre több olyan bolygót fedeznek fel, ahol lehetséges az élet kialakulása, a különböző hírportálok is ezekről számolnak be. A Naprendszeren kívüli bolygók felfedezése soha nem látott méreteket öltött napjainkban. Kimutatásukra többféle módszer létezik, az egyik legeredményesebb éppen a Kepler-űrtávcsővel végezhető úgynevezett tranzit módszer.

- Ennek keretében fedéseket keresünk, olyan ismétlődő elhalványodásokat, amit a bolygónak a csillag korongja előtti elhaladása okoz. Ehhez a csillagok fényességét kell mérni minél nagyobb pontossággal. A földi légkör zavaró hatásaitól és a nappalok-éjszakák váltakozásaitól megszabadulni csak az űrbe helyezett távcsövekkel van esély. Ilyen a Kepler is. Ahhoz, hogy lakható bolygóról beszéljünk, sok mindennek teljesülnie kell. A legegyszerűbb dolog, amit megbecsülhetünk, az a planéta felszíni hőmérséklete, ami attól függ, hogy milyen fényes a csillaga, illetve, hogy milyen távol kering a központi égitesttől. Ha túl messze, akkor egy fagyott világgal van dolgunk, ha túl közel, akkor pokoli hőség lehet a felszínén. A jövőben ezen égitestek felszínét, légkörét is tudjuk majd vizsgálni, például a több mint 20 éve működő Hubble-űrtávcső utódjaként jövőre felbocsátandó, infravörös tartományban működő James Webb űrtávcsővel. A következő nagy lépés pedig az lenne, ha valamilyen biológiai aktivitásra utaló jelet találnánk. Talán már nincs messze ez az idő sem - avat be a szakmai részletekbe Szabó Róbert.

A Mars felderítése is beleilleszkedik abba a trendbe, hogy lakható helyeket keresünk a Földön kívül. Mára már tudjuk, hogy a mostani száraz, hideg és barátságtalan környezet helyett korábban nagy mennyiségű folyékony víz volt bolygószomszédunkon. Mintegy fél tucat leszálló vagy keringő eszköz vizsgálja folyamatosan ezekben a percekben is a Marsot és környezetét. 2020-ra a NASA, az Európai Űrügynökség is tervez szondát juttatni a vörös bolygóhoz. Emellett újdonság, hogy a feltörekvő űrhatalmaknak: Indiának és Kínának is kész tervei vannak. Ezenkívül az emberes Mars-utazások előkészítése is zajlik, hiszen nem elképzelhetetlen, hogy egyszer emberek is eljuthatnak a vörös bolygóra. A Holdra szállás után ez egy természetes lépcsőfok lenne, a megvalósítása azonban rendkívül költséges és veszélyes, ezért évtizedekben mérhető a megvalósítása.

Az emberiséget évtizedek óta érdekli, hogy UFO-k léteznek-e. Erre még sincs konkrét bizonyíték, leszámítva jó néhány fotót, filmet, emberek lehetséges találkozását velük. - A legjobb tudomásom szerint UFO-k létezésére semmiféle hiteles bizonyíték nincs. A digitális kamerák fejlődésével megcsappant a beszámolók száma, pedig ha itt repkednének a fejünk felett, akkor éppen, hogy ennek az ellenkezőjét várnánk. Az is elgondolkodtató, hogy amatőrcsillagászok tízezrei és profi csillagászok ezrei vizsgálják az égboltot minden egyes éjszaka, és ők még sohasem láttak repülő csészealjakat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek megmagyarázatlan jelenségek, de ezekről később majdnem mindig kiderül, hogy elszabadult meteorológiai ballon, visszahulló rakétaalkatrész vagy katonai műveletek eredménye volt. Természetesen nincs kizárva, hogy létezik élet más bolygókon, de azt más módon célszerű keresnünk, ahogy korábban beszéltem róla.

A csillagászat Napja nemzetközi ünnep, általában április közepe és május közepe között tartják, újhold utáni időszakban. Több mint negyvenéves hagyományra tekint vissza. Ekkor igyekeznek a nagyközönséggel megismertetni a csillagászat legújabb eredményeit, illetve az univerzum szépségeit. Országszerte voltak távcsöves csillagászati bemutatók.