Fontos a tó kutatása

A két év múlva fennállásának 80. évét ünneplő tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet (ma az MTA Ökológiai Kutatóközpont része) a nagy világégést követően Klebelsberg Kuno akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter alapította (1926) a Balaton élővilágának kutatására.

Ez lett az ország első tókutató intézete, ahol Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű sekély tavának élővilágával foglalkozunk. A tóban lezajló folyamatokat ettől kezdve intézményes keretek között vizsgáljuk, bár a Balaton élővilágának kutatása korábban kezdődött. Nyilván az elmélyült tudományos feltárásnak köszönhető, hogy a Balaton vízkémiai jellemzőit, a gerinctelen és gerinces élővilág változásait, anyagforgalmi szerepüket és kölcsönhatásaikat sok évre visszamenően megismerhettük. A tudományos eredmények alapján nem hiába vált világszerte ismertté a tihanyi intézet, s részben ez volt az oka, hogy 2013-ban Magyarországon rendezhettük meg a Nemzetközi Limnológiai Szövetség (SIL) 32. kongresszusát (1930-ban az 5. kongresszust is Magyarországon tartották). Az elmúlt évtizedekben a tóban és élővilágában mélyreható változások játszódtak le. A víz minőségének romlása egyes tanulmányok szerint az 1930-as években kezdődött, de az algásodás révén az 1970–90-es években vált szembetűnővé. A víz elszíneződése (algavirágzások) és a gyakoribbá váló tömeges halpusztulások alapvetően megváltoztatták a biológiai folyamatokat. A növényi tápanyagokban való feldúsulást (eutrofizálódás) a tó környezetében az emberi tevékenység okozta.

A folyamatok részletes, tudományos feltárásának, majd a szükséges művi beavatkozásoknak köszönhetően (a vízgyűjtőről érkező tápanyagterhelés csökkentése, a kommunális szennyvizekből történő foszforkicsapás s a tisztított szennyvizek körcsatornán történő elvezetése a tó közvetlen környékéről) a tó vízminősége 1995-től látványos javulásnak indult, s hamarosan kiválóvá vált, ami az átlátszóságával is felhívja magára a figyelmünket. Igaz, ezek a változások nem következmény nélküliek. Amellett, hogy a Balaton első számú feladata az üdülésre való alkalmasság volt (talán soha nem látott tisztaságú lett), az élővilágban (táplálékhálózat) mélyreható módosulások következtek be: csökkent az algák tömege, de ez magával hozta, hogy csökkent a vízben lebegő életmódú gerinctelen állatok (zooplankton) és a különböző őshonos halfajok népessége. Bár az ipari halászatot betiltották, a fokozott horgászigények miatt kénytelenek vagyunk e természetes kölcsönhatások és változások figyelembe vételére. Az üdülőtó és a horgászparadicsom érdekei tehát nem feltétlenül találkoznak, nem is beszélve az egyre növekvő számú gerinctelen és gerinces fajok megjelenéséről.A Balaton vízminőségének és élővilágának megőrzése folyamatos és szerteágazó intézményi kutatásokat igényel. Ennek záloga a tihanyi kutatóintézet jól képzett, szakmáját szerető, tudományos kutatógárdája.VENDÉGSAROKBíró Péter akadémikusFontos a tó kutatása