Gyógyító írás - Kálomista Bence könyvbemutatója

Kálomista Bence könyvbemutatóján a Wass Albert könyvtárban, Décsey Sándor igazgató mutatta be a fiatal költőt. A tapolcai fiú verseskötetében olyan írásokat soroltat fel, melyekben a mindennapi kérdésekre keres választ. Mi az élet értelme? Hogyan fogadjuk el önmagunkat? Mi lehet gyógyír függőségeinkre? A válaszokat maga, a költő fogalmazta meg.

Kálomista Bence verseskötetét mutatta be a tapolcai könyvtárban
Fotó: Tóth B. Zsuzsa

A gyerekkorától ért folyamatos traumák nem hagyták nyugodni Bencét, sokáig az emlékképek fogságában élt, míg végül 19 évesen elkezdte kiírni magából a fájdalmát, majd rátalált az írás gyógyító erejére. Ma már minden gondolatát, papírra veti. Saját magára hosszú ideig nem tekintett teljes értékű emberként. Úgy érezte, hogy tetteivel, vagy épp azzal, amit nem tesz, csalódást okoz a szüleinek. Később rájött, hogy nem másnak, hanem saját magának kell megfelelnie. Ezért a két eltékozolt év után úgy döntött, hogy leérettségizik, majd egyetemre megy. Verseiben, haikuiban művészi finomsággal ábrázolja az elmúlást, a szerelem árnyoldalát, az elfogadás képességét és az élet nehézségeit.

Az érzékenység nagyon fontos, ez határozza meg a figyelmünket, hogy mennyire tudunk figyelni a másik emberre, mennyire tudunk ráhangolódni a rezgéseire, és ez nagyban befolyásolja a kapcsolat minőségét. Abból a viszonyból és abból a helyzetből menekülni kell, ahol nincsenek kérdések, csak állító, felszólító mondatokkal beszélnek hozzánk. Fontos, hogy úgy tudjak nézni a másikra, hogy nem beskatulyázva kommunikálok, hogy te ilyen meg ilyen vagy és nem ragasztok a másik emberre címkéket – fejtette ki Bence. A 24 éves költő, blogger jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakos hallgatója, aki a közeljövőben nem tervez másik könyvet, de az írást továbbra is folytatja, élményeket szerez, bővíti ismereteit.