Szőr Díva nyerésben

Hogy Conchita Wurst miféle indíttatásból, miféle üzenettel áll szőrös állal, csillogó, testhez álló estélyiben a világ elé, valójában nem tudjuk. Csak azt, hogy a másságról énekel. Ugyanakkor az, hogy miről is énekel igazán, másodlagossá válik a szándékosan meghökkentővé kreált külseje mellett. Ahogy másodlagossá válik az is, hogy a jól megtervezett színpadi megjelenés mellett mennyi a produkcióban a valódi énekesi teljesítmény?

Kérdés, hogy Conchita Wurst akkor is megnyerte volna az Eurovíziós Dalfesztivált, ha nem azt a liberális üzenetet közvetíti, hogy a másságot el kell fogadni?

Mert azért lássuk be, az osztrák előadó dala – ahogy azt sok kritikus megjegyezte – igencsak hasonlít egy James Bond film lebutított főcímdalára, amit ügyesen felszereltek az érzelmes balladák jól bevált sikerelemeivel. Ez azonban egy valódi versenyben édeskevés lenne. Úgy tűnik, az Euróvíziós Dalfesztivál résztvevőinek azonban ezúttal is fontosabb volt az üzenet, mint a szakmai versengés: igyekeztek mindenkit meggyőzni toleranciájukról, még akkor is, ha ennek nem ez a fesztivál lenne a megfelelő helyszíne.

Még akkor is, ha egyes esetekben máshogy viszonyulnak a másság kérdésehez, s betiltatják például a melegfelvonulásokat.Mindaz egyébként, amit Wurst megjelenít, nem érdemelne ennyi szót, ha nem a hagyományosan keresztény értékrendet követő Európa egyes országai minősítik őt a legjobbnak, ami finoman szólva is meglepő.

Szőr Díva nyert, a dalt pedig sokáig halljuk majd a rádióban, mint az (ál)tolerancia győzelmét a valóság felett.