Az Ajkáról indult Kindl Gábor fantasztikus sportsikereket ért el

Hogyan lesz valakiből sportoló? Kindl Gábor az édesapjának köszönheti ezt a pályát, aki állítólag az iskolai beiratkozásnál a rövidebb sort választotta, így került fia a sporttagozatos osztályba. Innen pedig már sodorta magával a nyolcvanas évek elején a mozgalmas ajkai sportélet. Kiderült, gumicsizmában futni nagyobb kihívás, mint maga az ironman, és a városi vízilabda bajnokság rangadóin még a halláskárosodás sem volt kizárt az őrült hangulat miatt.

Gábor hamar berobbant a magyar triatlon sportág élvonalába, de az élet pár év siker után azt is megmutatta, mennyire törékeny is tud lenni és miként képes az álmokat szempillantás alatt kettétörni.

Az egyik verseny másnapján, 1990-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, egy hét múlva a kórházban ébredt.

Kindl Gábor soha nem tapasztalt extrém körülmények között versenyzett Hawaii-on - háttérben jól látszik az óceán és az egyébként járhatatlan, fekete lávasivatag is. Fotó: Kindl Gábor

– A pincéből kellett újraépítenem a pályafutásom. De a legnagyobb tanulság az volt, hogy mekkora érték is a testi épség, az egészség. Vigyázz rá, amennyire csak lehet! Például biciklizés közben is mindig viselj fejvédőt! – tette hozzá.

Egy év múlva a semmiből nyerte meg a pannonhalmi duatlon ob-t, s a pályafutása ismét felfelé vezető íven indult meg, s az évszázad legmelegebb nyári napján, 1992-ben megnyerte Nagyatádon az Ironman Országos Bajnokságot.

Később a profi sportot felfüggesztve azért egy kisebb csoda folytán részt vehetett a londoni maratonon, de a TransAlp Challenge nyolc napos kihívása is embert próbáló feladat elé állította.

Gerincműtétje után (2009) úgy tűnt, azért is küzdenie kell, hogy ismét járni, futni tudjon. De alig három év múlva már ismét rajthoz állt Nagyatádon. Ekkor született meg a gondolat, hogy részt akar venni a világ legismertebb triatlon versenyén, a hawaii ironman világbajnokságon.

Hawaiira évente 93 ezer sportoló próbál meg kvalifikációt szerezni és csak 2250-en jutnak el a különleges erőpróbára. A bonyolult kvalifikációs rendszer az Európában indulóktól remek eredményeket követel a nevezők száma miatt. Gábor azonban a klagenfurti selejtezőn ragyogó (9:23 órás) idővel nyolcadikként szerzett jogot a hawaii indulásra.

Kona szigetén aztán megtapasztalta, valójában mit is jelent extrém körülmények között versenyezni. A 29 Celsius fokos óceánban úszni önmagában is nehéz fizikai erőpróba, de amikor több száz másik kéz akadályozza az embert ebben, s mint valami cséphadaró kapja jobbról is, balról is az ütéseket, rúgásokat, pofonokat, az már az idegeket is kifeszíti.

Aztán a 180 kilométeres kerékpározás alatt az extrém erős, forró szél szinte kifújja a versenyzők alól a bringát. S hiába kenték le Gábort is, többször is, naptejjel tetőtől talpig az úgynevezett kenőemberek, nagyjából két perc alatt szénné égett így is. A járhatatlan lávasivatag közepén húzódó útszakaszon pedig a fekete láva úgy ontja magából a forróságot, mint télen a cserépkályha. A maratoni futás közben, ha mindez még nem lenne elég, a világ legnehezebb futópályája várta az indulókat a folyamatosan változó domborzati viszonyai miatt.

– Teljesítettem a tervet, a célba érkezést. Sajnos a gerincem nem volt a legjobb formában, gyulladás csökkentőkkel tudtam csak végigcsinálni a versenyt, de bármikor visszamennék újra. Talán legközelebb igyekeznék jobban élvezni a viadalt, s mivel már tudom, mi várna rám, ezért a félelmeimet háttérbe tudnám szorítani. Az egyetlen nagy szívfájdalmam viszont az, hogy a családom, amelynek rengeteget köszönhetek, nem lehetett ott velem, egyedül kellett kiutaznom Hawaiira – magyarázta Gábor

És mi jöhet még a világ legérdekesebb, leghíresebb és sokak szerint talán legnehezebb ironmanja után?

– Szeretnék eljutni a triatlon szülővárosába, San Diegoba, ahol ez a csodálatos sportág 1974-ben megszületett. De oda már csakis a családommal mennék. Hogy együtt, közösen éljünk meg minden pillanatot – fogalmazott.

Hencegj hátralévő életedben!

A világon mindenütt egyfajta misztikum övezi a hawaii vasember világbajnokságot. Ugyan 1974-ben rendezték meg San Diegoban az első triatlonversenyt, azonban a sportág akkor lett igazán ismert, amikor 1982-ben a tévé először közvetített a hawaii erőpróbáról. Nem csoda, hogy az emberek megőrültek: két törékeny hölgy olyan elképesztő versengésének lehettek szemtanúi a televízió előtt ülők, ami bárkinek könnyet csal most is azonnal a szemébe. A hawaii megméretést teljesítők szlogenje talán nem véletlenül az: „Ússz 3,8 km-t, kerékpározz 180 km-t, majd fuss egy maratont, aztán hencegj a hátralévő életedben!".