Somló: Istenadta vidék

A szerző-összeállító sok-oldalúságát bizonyítja, hogy a borítón M. Mester Katalin Somlót ábrázoló festménye látható.

A könyv ajánlását ismét a hegy mellől elszármazó Ágh István költő, a nemzet művésze és Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke fogalmazta meg. Ezt a könyvet a Somló környéki polgármesterek nyilatkozatai indítják, amelyekben röviden leírják: nekik és a településeik lakóinak mit is jelent a Somló. Izgalmas visszapillantásnak tekinthetjük, hogy a Somlóról idézeteket olvashatunk Szeghalmy Gyula 1937-ben a dunántúli vármegyék-ről megjelentetett könyvéből. A Somló elhelyezkedésének részletezésén túl 23 Somló körüli település rövid ismertetőjét is kapjuk azok személyi adataival, akik a könyv elkészítését előmozdították.

Érdekes történetekkel találkozunk, amikor elolvassuk A sümegi Ramassetterek és a Somló (Márai Sándor), a Pápa és a Somló (Hamvas Béla és Hermann István könyvtár-igazgató) és A Somló-Vid életében (Péntek Zsófia ada-tai alapján) írásokat. A Somló földtörténeti és vízföldtani vázlatát Papp Zoltán PhD okleveles bányamérnök-hidrogeológus adja, míg A Szent Lázár Lovagrend a Somlón történetét Kosza Ida és a szerző jegyezte le.

A maga nemében ritkaságszámba megy a Somló és környéke harangjai fejezet. A 23 templom tornyában és négy kápolnájában lévő harangokat, azok méreteit, több esetben zenei hangját és a katolikus templomoknál - ahol ezek elérhetőek voltak - a harangok feliratait, fényképeit is közlik településenként Somlóvásárhelytől a devecseri ökumenikus kápolnáig. Az író-szerkesztőnek Miklós Márton és Major László segített a fejezet tartalmas összeállításában.

Nemcsak a tüskeváriaknak jelenthet ismeretbővítést a bepillantás Házy Alajos plébános feljegyzéseibe, amelyet 1863 februárjától 1879 májusáig vezetett. Többször találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy a somlai a nászéjszakák bora. Ezt és a gyógybor történetét -  fogalmazza meg Csoma Zsigmond. A Somlói emberek fejezetben olvasható Múltidézőben Varga Gyula bácsinál, Kozarits Zoltán író, költőnél, Papp Mihálynál, a volt toronyőrnél és Kovács Norbert néptáncos, koreográfusnál járt jegyzettömbjével M. Mester Katalin.

A Somló mai arca fejezetben részletes elemzést kapunk a Somló birtokszerkezetének és a telepített szőlőfajtáinak változásáról napjainkig, a megújuló Hegyközségek Nemzeti Tanácsa működéséről, a Nagy-somlói Borvidék Hegyközsége rendtartásáról, a Somlóért Nonprofit Kft. munkájáról, a Gemara (Gerence- Marcal- Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület) vidékfejlesztési stratégiájáról és a Somló és Környéke Borút Egyesületről. A könyv közli a somlói taposókút felújítási tervezetét.

A szerkesztő bemutatja a kiscsőszi Élő Forrás Hagyományőrző Egyesületet, a Csillagot iszom a borral Ki tud többet a szülőföldről? vetélkedő kérdéseit, melyet Nagy András, Nagy László költő fia állított össze.

A Keresztmetszet fejezetben szőlős- és borosgazdákat, valamint pincészeteket mutat be közel kétszáz oldalon, fényképekkel illusztrálva a szerző.

Szerző: Bándi László