Diagon-ügy: börtön és 3 milliárdos büntetés

Avád és a védelem egyaránt fellebbezett így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Diagon Kft. két egykori vezető beosztású munkatársa, Harmath Sándor Gábor elsőrendű és Torma Lajos másodrendű vádlott az orvosi diagnosztikumokat gyártó és forgalmazó cég több mint 11 ezer szabadalmaztatott, ipari titkokkal, technológiákkal kapcsolatos adatállományát mentette le, majd egy konkurens céghez, a Diachem Kft.-hez átszerződve, annak vezetőjével megosztotta, és 2008-ban egy orosz céghez - amely addig a Diagonnal állt üzleti kapcsolatban - is el kívánta juttatni.
   
A Péntek László vezette bírói tanács szóbeli indokolásában megjegyezte: ezen a ponton észlelhető volt, hogy Harmath Sándor ki akarta szorítani a Diagont az orosz céggel létesített üzleti kapcsolatból. A két vádlott felelős volt munkáltatója üzleti titkainak megőrzéséért, Pallai Zsolt harmadrendű vádlottnak, a konkurens Diachem Kft. ügyvezetőjének pedig tudnia kellett arról, hogy a Diagontól Harmath és Torma által elhozott üzleti titkokat használja.
   
A vádlotti kör és az orosz cég képviselője között 2008 áprilisában Budapesten megtörtént a személyes kapcsolatfelvétel, erről azonban a Diagon tudomást szerzett, és májusban feljelentést is tett. A hatóságok még abban a hónapban Harmath Sándort a Ferihegyi repülőtéren elfogták, amint éppen Oroszországba indult volna a Diagon ipari titkaival a laptopjában.
   
A történtek nyomán az ügyészség iparjogvédelmi jogok különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó megsértése és gazdasági titok megsértése miatt emelt vádat a három férfi ellen. Harmath Sándor, Torma Lajos és Pallai Zsolt az eljárás során tagadta bűnösségét.
   
A bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, az ügyben a szabadalommal védett, és ily módon nyilvános ipari eljárásokhoz tartozó szigorú üzleti titokként védett részinformációk, a technológia mikéntje, a know-how eltulajdonítása megtörtént ugyan, azonban felhasználása, az az alapján történő gyártás nem. A vádlottak cselekménye e vonatkozásban nem befejezett, még csak nem is kísérleti, hanem előkészületi szakaszban maradt, így nem is büntethető. Ezért az elsőfokú bíróság mindhárom vádlottat felmentette a kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető iparjogvédelmi jogok megsértésének vádja alól.
   
A nyomozó hatóságok az előkészületi szakaszban akadályozták meg egy bűncselekmény elkövetését, bárcsak mindig ilyen hatékonyak lennének - mondta szóbeli indokolásában Péntek László. A bíróság ugyanakkor kimondta a három vádlott bűnösségét tártettesként a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető gazdasági titok megsértése vádjában.
   
A két vádlott "lesöpörte a padlást", minden adatot elvitt a Diagontól - jegyezte meg a bíró azzal kapcsolatban, hogy Harmath és Torma több mint 11 ezer adatfájlt mentett le és juttatott ki a Diagontól.
   
Torma azzal is védekezett a tárgyaláson, hogy ez "ajándék Kern Józsefnek", a Diagon vezetőjének. Ám, a bíróság szerint sokkal inkább azért történt az adatmentés, hogy egy másik céghez eljuttassák, ahol már meg is kezdődtek az előkészületek a gyártásra. A gazdasági titok megsértésének megállapításához a törvény szerint
elegendő, ha jogtalan előnyszerzés, vagy hátrányokozás céljából megtörténik az üzleti titok jogosulatlan megszerzése.
   
A magyar ítélkezési gyakorlatban a cselekmény minősítéséhez, a 3 évig terjedő büntetési tételhez képest szigorúnak mondhatóak a kiszabott szabadságvesztések: 1 év 8 hónap letöltendő börtön az elsőrendű vádlottnak, 1 év 2 hónap letöltendő a másod- és harmadrendűnek.
   
"A gazdasági életben is rendet kell vágni! Az egyik cég tartsa tiszteletben a másikat! Nem lehet nemtelen eszközökkel előnyt kovácsolni!" - fogalmazott szóbeli indokolásában Péntek László. A bíró megjegyezte azt is, hogy a sértett gazdasági társaságnak okozott vagyoni hátrány 3 milliárd forintot meghaladó nagysága súlyosító tényező volt a büntetés kiszabása során.
   
A vádlottakat két évre eltiltották a közügyektől, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ez idő alatt nem lehetnek cégvezetők, gazdasági társaság vezető beosztású tagjai. A bíróság a sértett cég javára egyetemlegesen 3 milliárd 269 millió forint polgári jogi igény megfizetésére is kötelezte a vádlottakat, akiknek vagyonán a korábban elrendelt zár alá vételt is meghoszabbította. Ezen túlmenően a bíróság a Diachem Kft.-t 50 millió forintos pénzbüntetéssel sújtotta.
   
Az ügyészség fellebbezett mindhárom vádlott vonatkozásában az iparjogvédelmi jogok megsértésének megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében. A vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, így az elsőfokú döntés nem jogerős; a Diagon-ügy büntetőpere másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd.
   
A büntetőperben a sértett Diagon Kft.-képviselő Dezső Antal a határozathirdetést követően újságíróknak elmondta: elégedett a döntéssel, amely javarészt a feljelentésükben foglaltakat igazolta vissza. Az ügyvéd  megítélése szerint, ha folytatódott volna a vádlottak cselekménye, a Diagon tönkrement volna. A bíróság által megállapított polgári jogi igény elsősorban elmaradt hasznot jelent, számos reménybeli üzlet meghiúsulását, élő gazdasági kapcsolatok megszakadását, nem csak a történetben szereplő orosz céggel, de más partnerekkel is.
   
Dezső Antal nem tudta megjósolni, mekkora esély van a megtérülésre, de szerinte ennek jogi feltételei az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedése esetén biztosítottak.