2018.05.18. 07:00
Minőségi kendőben akár hároméves korig hordozhatjuk
Egyre több olyan anyukát látunk, aki kisgyermekét babahordozóban magára erősítve közlekedik, ahelyett, hogy babakocsiban tolnák. Konduktorok véleményét kérdeztük, miért jó ezt választani, illetve mi a helyes alkalmazás.
Az édesanya, Tihanyi Faragó Kata hét és fél hónapos kislányát, Tihanyi Blankát gyakran hordozza. A gyermek nyugodt és kiegyensúlyozott, jól érzi magát a hordozóban Fotó: Györkös József
Szegi-Holtzinger Zita pszichopedagógus, baba- és gyermekhordozási tanácsadó a babahordozás lélektanáról készített összefoglalójában azt írja, hogy a baba számára az anya magának a világnak a leképeződése, rajta keresztül és általa rögzülnek a külvilágról érkező első tapasztalatok. Amikor a baba azt éli meg, hogy a kéréseire válasz érkezik édesanyjától, kialakul benne az a fajta ősbizalom, ami nélkül nincs egészséges felnőttélet.
Az anyuka, amikor gyermeke éhes, megszoptatja, ha álmos, segít neki elaludni, ha megijed, megnyugtatja, és amikor testközelségre vágyik, hordozza. A főiskolán konduktorként végzett kora gyermekkori intervenciós konzulens, Séfer Hajnalka helyesnek tartja a hordozást, de azt nem javasolja, hogy pusztán a trendet követve és állandó jelleggel alkalmazzák az anyukák. – Mindenképpen a saját gyermekünk egyedi igénye szerint kell a hordozást elkezdeni és a megfelelő eszközt megtalálni.
- Nagyon fontos, hogy létezik olyan gyermek, aki kifejezetten nem szereti, ha hordozzák. Ennek oka nyilván megtalálható minden esetben, könnyen lehet egy átlagtól való érzékelési eltérés. Ennek már tünetei is lehetnek, ebben az esetben górcső alá venném a terhesség, szülés, babavárás menetét – mondta Séfer Hajnalka, aki a devecseri Fanni Házban dolgozik, és a babák korai fejlesztésével is foglalkozik.
Hajnalka egy hordozókat gyártó konduktor ismerősé-től, Tihanyi-Horváth Lillától megtudtuk, nagyon fontos hogy az anyukák elsajátítsák a szakszerű hordozás aranyszabályait, és minőségi hordozókat válasszanak.
- Konduktorként olyan hordozókat ajánlok, amelyek biztosítják a térdhajlattól térdhajlatig tartó alátámasztást, széles terpeszt, és nem kényszerítik a gyermek gerincét kiegyenesedésre, hanem a hátára rásimulva minden ponton megtámasztják. Újszülöttkortól csakis a szövött vagy rugalmas kendőt, illetve a karikás kendőt ajánlott használni. Babahordozó klubokban meg lehet tanulni – akár már a szülés előtt – ezek helyes használatát. A nyugtalan, sírós, hasfájós babáknak nagyon jót tesz a hordozás, a szülő (akár apuka) mellkasán hamar megnyugszanak, ellazulnak, és órákig képesek így aludni.
A helyes hordozás során a baba lábai békapózban vannak, a combjai egymással 90-110 fokos szöget bezáró terpeszben vannak, térdei pedig felhúzva és behajlítva. Így fejlődik a legoptimálisabban a csípője. A hagyományos kenguru nem megfelelő, mert abban nem lehetséges a békapóz, a baba lábai lógnak, csak ágyékrészen van megtámasztva. Amikor a baba képes a fejét megtartani, körülbelül három hónapos korától lehet váltani más hordozóeszközökre is, de maradhatunk a kendőnél is, ami univerzális, és kitart a hordozós kor végéig, akár hároméves korig.
Ami fontos, hogy károsnak tartom a kifelé hordozást, mivel a kicsi gerince nem tud ellazulni, kiegyenesedik, sokszor előre dől, merev pozícióba kényszerül. Ha kifelé fordítanánk a babát, nem érezné azt a fajta biztonságot, mint ha befelé fordítanánk. Amikor már nagyobb a baba és szeret nézelődni, akkor befelé fordítva a hátunkon jó magasan hordozhatjuk, így nagyszerűen kilát, és helyes testhelyzetben tudjuk vinni magunkkal – osztotta meg véleményét a konduktor.