Csépányi-Barczi Petra: Izgalmas feladat a gyors tájékoztatás

- Milyen érzés volt egyenruhába bújni? Úgy tudom, korábban nem viselte.

- Szokatlan. 2013-ban végeztem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, védelmi igazgatás szakon, és jelenleg is jogot tanulok. Az első munkahely nehézségeivel kellett megküzdenem itt, fokozva azzal, hogy a családom közel 300 kilométerre él tőlem. Élvezem, amit csinálok, és minden napot szeretek, amikor felvehetem a gyakorlót. A gyors és pontos tájékoztatás pedig izgalmas feladat, igazi kihívás.

- Az ország másik feléből jött a szóvivői székbe, miért döntött így?

- Nem volt egyszerű döntés, hiszen egyedül jöttem el otthonról, a szüleim és az öcsém Ózdon maradtak. Sokat gondolkoztam rajta, jó lesz-e itt nekem, és hogy fogom venni az akadályokat, de már most úgy érzem, eddigi legjobb döntésem volt. Korábban csak nyaralások alkalmával jártam Veszprémben, de beleszerettem a környezetbe. Néhány éve pedig úgy döntöttem, jó lenne itt dolgozni, élni.

- Megszokta már, hogy itt él? Mi tetszik a legjobban és mi különbözik leginkább a korábbiaktól?

- A környezetet nem volt nehéz megszokni, nagyon szeretem a várost, és örülök annak, hogy negyed óra alatt a Balaton-parton lehetek. Teljesen más a környezet, mint Ózdon, mások az emberek, nyitottabbak. Szerencsére nagyon jó csapat tagja lettem, úgy érzem, gyorsan sikerült beilleszkednem. Új barátokat ismertem meg, számíthatok rájuk, ez kölcsönös. Néhányukat már régebb óta ismertem a tanulmányaim miatt, ők átsegítenek a nehézségeken.

- Gyakorlatilag éjjel-nappal dolgozik, tájékoztat? Hogy bírja?

- Szeretem, amit csinálok, élvezem a pörgést, nem is tudnám elképzelni magam, hogy egy irodában ülök nap mint nap. Ez a munkakör nekem talán azért könnyebb, mert egyedül élek itt, Veszprémben. Nem vagyok máshoz vagy időhöz kötve hétvégén sem, mindig rendelkezésre tudok állni. Amikor hazalátogatok vagy hétvégi elfoglaltság miatt esetleg nem vagyok a megyében, a helyettesítésem mindig megoldott.

- Családi háttere ezt hogyan viseli, ők is jöttek ön után? És a barátok?

- A családom a hosszú évek során megszokhatta, hogy nem vagyok otthon, mert nyolcosztályos gimnáziumban tanultam Egerben, majd az egyetemet Miskolcon kezdtem el, és csak hétvégenként jártam haza. Onnan bármikor haza tudtam menni, innen csak havonta egy hétvégén látogatok Borsod megyébe. Barátaimmal rendszeresen tartom a kapcsolatot a közösségi oldalak és az internet jóvoltából. Büszkék rám, hogy megállom a helyem, és mindig kapok egy-két jó szót, ha látnak a tévében vagy olvassák a honlapunkat.

- Mi okozza a legnagyobb kihívást, egy szóval erre számított?

- Ez az első munkahelyem, nem volt összehasonlítási alapom. A munkaköröm és a saját magam által állított követelményeknek eleget teszek. Mindig is törekedtem erre. Természetesen tanulnom, fejlődnöm kell, amire készen állok. Ez a munkakör folyamatos megújulást, készenlétet kíván.

Kevés szabadidejét főleg tanulással tölti, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán tanul. Szívesen olvas elsősorban krimiket, zenében mindenevő, hangulattól függ, hogy mit választ. Szívesen ül a volán mögé, több száz kilométert levezet hazafelé, ez jó alkalom zenehallgatásra.