Nyugdíjas kőműves harca a biztosítóval

A pápateszéri idős férfinak volt épületbiztosítása, azonban az általa a különféle építési árajánlatok és számlák által kiszámított, majd bejelentett összegnek csupán a felét ítélte meg számára a biztosító. – 2000-ben vásároltam egy használt ingatlant Pápateszéren. Három évvel később a Groupama Garancia Biztosítónál épületbiztosítást kötöttem, ami az ingóságokra és az épületre is kiterjedt. Idén március negyedikén a szomszédom jelezte, hogy füstöl a tető – emlékezett vissza Szólás Gyula.

– Kiszaladtunk a lakásból, és ekkor láttuk, hogy lángolt az egész tetőzet. Tulajdonképpen szerencsénk volt, hogy a szomszéd értesített a tűzről. Kijöttek a tűzoltók, eloltották a tüzet, de a tetőszerkezet megsemmisült és a födém is károsodott. A tűzoltás következtében az ingóságok és a falazat tönkrement. A polgármester úr közvetítésével még aznap bejelentettem a kárigényt a biztosító felé. Másnap ki is jött a biztosítótársaság szakértője, aki körülbelül három órát töltött az ingatlanban, felmérte a kárt. Semmi olyat nem említett a helyszínen, hogy bármiféle gondatlanságot a terhemre akarnak róni. Beszereztem a helyreállítással kapcsolatos árajánlatokat a tetőfáról, a tetőcserépről, a tetőcserepezés munkadíjáról, a kőműves munkáról, illetve a festési munkálatokról. Ezt követően megdöbbenéssel értesültem arról, hogy a kiszámolt és bejelentett összegnek a biztosító csak az ötven százalékát fizeti ki – mondta értetlenkedve a nyugdíjas kőműves.

Szólás Gyula lakóházának mennyezete egy váratlan tűzeset miatt erősen megrongálódott. A nyugdíjas kőműves jogi úton harcol a vélt igazáért a biztosítóval szemben
Fotó: Polgár Tibor

Ám Szólás Gyula nem hagyta annyiban a dolgot, felkereste Péntek Árpád biztosítási szakjogászt. – Alapvetően a probléma az, hogy a biztosító szerintünk önkényesen ötven százalékos kármegosztást alkalmaz ennél az ügynél – fogalmazott a pápai ügyvéd. – Szólás úr sokáig nem is tudta, mi a helyzet, mígnem egyszer csak utaltak neki 1,2 millió forintot. Ebből 222 ezer forint az ingósági kár, de az általa bejelentet összegnek itt is levették az ötven százalékát közrehatás címén. A közrehatást arra alapozzák, hogy a tűzvizsgálat eredményeképpen ők azt állapították meg, a ház elektromos szerelése nem a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Ebben csupán annyi a bökkenő, hogy a Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltség nem vett részt a biztosítóval semmiféle kárfelmérésben. Tűzvizsgálat lefolytatására a jogszabály alapján a katasztrófavédelmi kirendeltség jogosult, amely ebben az esetben nem indított ilyen vizsgálatot. Ennek az az oka, hogy nem volt a jogszabályban leírt indoka, mert emberéletben nem esett kár, szándékosság vagy súlyosan gondatlanság nem merült fel. Akkor szükséges kideríteni a tűz okát, ha ezek a körülmények adottak, vagy valamilyen katasztrófahelyzet állt volna elő – mutatott rá Péntek Árpád. Mindezt egyébként a Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltség hivatalos levele is alátámasztja.

Szólás Gyula megjegyzi, miután megvásárolta a házat, pár évvel később annak villanyvezetékeit felülvizsgáltatta egy lovászpatonai vállalkozóval, és ami szükséges volt, azt kicseréltette. – Nem értjük, mire alapozza a biztosító ezt a magatartását. Miután Szólás úr engem megbízott, azután kaptuk meg az információkat, a kárszámítást, ami szerint a kárszakértő bizonyos tételeket kifogásolt, majd a levél végére odaírták az ötven százalékos közrehatást. Most ott tartunk, hogy félig-meddig fel van újítva a ház. A tetőt Szólás úr megcsináltatta, rajta van a cserép, a bádogos munka elkészült, de ezt már részben csak kölcsönök segítségével tudta megvalósítani. A kőműves és a festői munkát nem tudta elvégeztetni, illetve az ingóságoknak a pótlása sem megoldott. Két kiskorú tanuló gyermeket nevel családjában nyugdíjasként, 80 ezer forintból. Szólás úr az árajánlatok és számlák alapján nagyjából három millió forintot jelentett be a biztosítónak. Ebből megkapott összesen 1.258.000 forintot, amiből 222 ezer forint az ingósági kár. Még legalább másfél millió forint kellene ahhoz, hogy ezt az épületet olyan szintre helyreállíttathassa, mint amilyen a kár előtt volt – hangsúlyozta Péntek Árpád.

Hozzáfűzte: úgy tűnik, a biztosító arra kényszeríti Szólás Gyulát, hogy egy hosszadalmas bírósági procedúrának tegye ki magát, aminél nyilván neki kell megelőlegezni a súlyos perköltségeket. A biztosítási szakjogász kiemelte, a per megindítása is több százezer forintos kiadást jelentene a pápateszéri férfi számára. Amennyiben a kárt a bíróság megítéli, másfél-két év után várható a kifizetés.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Groupama Garancia Biztosítót, amelynek kommunikációs osztálya válaszlevelében kifejtette: ügyfelük tűzeseténél a tűzoltóság nem indított tűzvizsgálati eljárást, ezért kárszakértőjük tűzvizsgáló szakértő bevonását látta indokoltnak a tűz keletkezési okának megállapítása érdekében. (Szólás Gyula elmondása szerint a biztosítótól csak egy szakember, a kárszakértő járt a biztosított ingatlanban – a szerk.). Az elkészült tűzvizsgálati szakvéleményben foglaltak szerint a tűz elektromos zárlat miatt keletkezett. Ugyanakkor a tűz kialakulásában közrehatott az ingatlan szakszerűtlen, nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított elektromos vezetékrendszere is. A szakvéleményben rögzítettek alapján az eltérő minőségű és anyagú vezetékeket több esetben is szabálytalan módon, sodrással kötötték össze és szigetelő szalaggal tekerték be. A szabálytalanul összekötött vezetékek zárlatot okozhatnak, melynek következtében a vezetékek túlmelegedhet és tűz keletkezhet – olvasható a biztosító levelében. Mint írják, Szólás Gyula lakásbiztosítási szerződésében foglaltak szerint, ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be. – Figyelemmel arra, hogy a tűzvizsgálati szakvéleményben foglaltak szerint, a tűz kialakulásában az ingatlan szakszerűtlen, nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított vezetékrendszere is közrehatott, ezért Társaságunk a szerződési feltételekben foglaltak alapján 50 százalékos mértékű közrehatást alkalmazott, azaz az épületben és ingóságokban a tűz által okozott kár 50 százalékát fizette meg ügyfelünknek – áll az indoklásban. A biztosító egyúttal tájékoztatott, hogy Szólás Gyula kérelme alapján felülvizsgálták a kárigényt, majd korábbi álláspontjuk fenntartásáról levélben értesítették az ügyfelüket.