Református hagyományok a Dunántúlon

Református hagyományok a Dunántúlon címmel rendezett konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára és a Pápai Református Gyűjtemények pénteken a pápai levéltárban. Köntös László gyűjteményi igazgató köszöntője után Hudi József a reformáció 300 éves évfordulójának dunántúli megünnepléséről tartott előadást.

- 1790 óta az egyház belügyeiben – iskoláztatás, törvényhozás – az egyházkormányzat teljesen önálló. Ennek ellenére a vallásügy császári-királyi felségjog volt, ezért az 1817-es emlékünnepség tervezetét jóvá kellett hagyatni, és I. Ferenc osztrák császártól engedélyt kellett kérni. A protestánsok ügyeit a király mellett működő egyháztanács intézte, tagjai készítették el a reformációs ünnepségek központi tervét Bécsben. A király augusztus 26-án engedélyezte a protestánsok számára az ünnepségeket, ezt követően azonban már az egyes egyházkerületek püspökei döntöttek a konkrét szervezésről. Pápán az evangélikus egyházkerület november 2-án ünnepelt, az istentiszteleten részt vettek a református lelkészek, tanárok, diákok is. A pápai főünnepség csak december 7-én, az eredetileg megszabotthoz képest egy héttel később volt, hogy a vidékiek is ott lehessenek. Történeti jelentősége abban állt, hogy azon más felekezetűek, így katolikusok, s valószínűleg zsidók is részt vettek, megtöltve a régi református templomot. A perselypénzekből olyan jelentős adományok jöttek össze, hogy a helyben működő kórházak – az asszonyispotály és az Irgalmas Kórház – szegényei számára osztottak segélyeket, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül – mondta el a Pápai Református Gyűjtemények levéltárának vezetője.

A konferencián Jakab Réka levéltáros Protestáns egyházak telkei Pápán, Nagy-L. István kutató Dunántúli reformátusok a császári-királyi hadsereg tábornoki és tisztikarában a francia háborúk idején címmel tartott előadást. A szünet után Boross István levéltáros a református királyi vadászok bakonyi közösségéről, Tóth Péter levéltáros a veszprémi káptalan jegyzőkönyvének tanulságairól, Simon Zsolt kutató pedig Tarczy Lajosról, az első magyar nyelvű csillagászati szakkönyv írójáról beszélt.