Jurtában élni szabadon, ahogy az őseink is tették

Bendegúz vezetékneve ugyancsak beszédes, ráadásul hazánkban csak az ő családja viseli a Malom nevet.

- Ősiségünk azt mondja, a név kötelez, nem tehetek mást, mint annak megfelelően élek. A csapat tagjai itt is kézműves-foglalkozásokat vezetnek - mondja Bendegúz, aki feleségével Balinkán él. A maga építette jurtában lakik.

- Fantasztikus építmény, mert bár sátor minősítése van, de olyan stabilak a falai, hogy házként működik. Már 130 kilométeres szélben is voltam benne, de állta. A sátrat a talajba kell cövekelni, ha hosszabb időre állítjuk fel, akkor stabilabban. Az átlós támasztások is növelik a stabilitását. A történészek máig vitatkoznak azon, hogy őseink milyen jurtát használtak. Kazah jurtát vagy mongolt, mint amilyen ez. A kazah magasabb, meredekebb a tetőszöge és nincs benne istenfa, ami oszlopként támasztja a tetőt, de spirituális tartalma is van. Statikai viszont legfeljebb akkor, ha ráesik 30 centi hó. A sátrat szőttes vitorlavászon borítja. Ma már nem kézi szőttes, mint rég, mert ez vízálló. Műanyag borítást is kap, hiszen az ultraviola sugárzás tönkreteszi különben. A régi sátrakat nemezpaplannal szigetelték, nagyon jók voltak a hidegben és melegben egyaránt. A hátrányuk, hogy ezen a klímán tönkremegy a nemez a magas páratartalom miatt - magyarázza Bendegúz. Az otthoni jurtája mongol típusú, saját maga készítette még a varrását is.

Malom Bendegúz évek óta jurtában él télen-nyáron

- Az építésnél nem tudtam a régi anyagokat használni, nagyrészt modernekkel oldottam meg, de belül a szőnyegborítás és a prémek autentikus, természetes anyagok. Modern viszont az üveggyapot hőszigetelés és a ponyvaborítás. Van klasszikus házunk is, a feleségemnek szüksége van rá, de én abban nem érzem jól magam. Mindketten a jurtában alszunk télen-nyáron - magyarázza Bendegúz. A jurtában nála egy fekhely van hátul, középen. Azt mondja, a nőnek joga és kötelessége is a férfi mellett lenni mindig, ezért kétszemélyes trón az ágy, amely nála egy franciaágyhoz hasonlító, deszkázott plató, amelyen állatprémek vannak és egy lóbőr.

A hun üstöt ma is használják a csókakői hunok Fotó: Tóth B. Zsuzsa

- Ez nagyon fontos. Sokan meglepődnek, pedig mindenki ismeri a mondást: húzom a lóbőrt. Azt jelenti, hogy alszom. Mert a lóbőr az a méretű bőr, amelyből egy darab elég, hogy betakarózzak tetőtől talpig. Egy téli lóbőr nagyon jó takaró. A sátor bal oldala a férfioldal, jobb a női. Fegyvernek csak akkor van helye jobb oldalon, ha harcos amazoné a jurta. A ruhák is eszerint vannak eltéve. A klasszikus jurtában a női oldalon van hely az ágynak, a férfi a földön alszik. A gyerekek helye is itt van, a másik oldalon a férfi helye, a középhez minél közelebb a rangjától vagy korától függően.

- Télen, ha szopós kisállat van, amire vigyázni kell, azt is beviszik a jurtába, az ajtó mellett kétoldalt van a helyük. A tűz középen van. Napközbeni életre nem való a jurta, egész nap kint teszi a dolgát az ember, az értékeit tartja csak a jurtában, hogy védje azokat az időjárás viszontagságai elől. A jurtában az asszony tevékenykedik napközben, ha ott van dolga. Főz, gondoskodik a gyermekről, hímez, sző, fon. A csókakői hunok kilenc éve működő csapatában mi éljük, és nem őrizzük a hagyományt. Én e szerint élek 15 éve. Magam osztom be a napirendemet, azt teszem, ami nekem jól- esik - mondja Bendegúz, akinek kőfaragó és kovács a végzettsége, de egyiket sem gyakorolja. Vallja, hogy a kő és a vas túl puha anyag, így választott egy keményebbet: az emberi lelket. Elkezdett emberekkel foglalkozni, segíteni nekik megtalálni az irányt, amellyel magukra találhatnak a rabszolgatartó rendszerben. Hiszen vallja, hogy lehet ebben a rendszerben is jól, jó- kedvűen, boldogan és szabadon élni.