2024.09.24. 08:33
Egymást vádolta Irán és Izrael a közel-keleti helyzetért az ENSZ Közgyűlésén
Az izraeli–palesztin háború 354. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli katonák a haderő buldózerein a ciszjordániai Dzsenínben levő palesztin menekülttábor kerítésénél 2023. július 4-én
Forrás: MTI/MTVA
Fotó: Atef Szafadi
Egymást vádolta Irán és Izrael a közel-keleti helyzetért
Egymást vádolta a közel-keleti fegyveres konfliktus szélesedéséért Izrael és Irán hétfőn New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén és annak eseményein.
Maszúd Peszeskján, Irán elnöke azonnali tűzszünetet sürgetett a gázai konfliktusban, és Izraelt népirtással, valamint állami forrásokból finanszírozott terrorizmussal vádolta.
Izrael ENSZ-nagykövete újságírók előtt arról beszélt, hogy országa a tárgyalásos rendezést részesíti előnyben az Irán által támogatott libanoni Hezbollahhal fennálló konfliktusban, de hozzátette, ha az nem működik, kész más eszközhöz folyamodni.
A zsidó állam eltökélt abban, hogy polgárait megvédje. A konfliktus lezárásának egyetlen módja, ha a Hezbollah távol marad Izrael határától - mondta Danny Danon.
A politikus élesen bírálta a török elnök közgyűlési beszédét, amelyben Recep Tayyip Erdogan Adolf Hitlerhez hasonlította Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnököt a Gázában kialakult helyzet miatt.
II. Abdullah jordán király a Gázai övezetben zajló izraeli-palesztin konfliktus miatt gyakorlati és átvitt értelemben támadás alatt álló szervezetnek nevezte az ENSZ-t.
Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy számára a "legégetőbb kérdés Gáza és az ottani népirtás".
Joe Biden a közel-keleti konfliktusok diplomáciai lezárását és az Ukrajna melletti nyugati kiállás fenntartását sürgette
Diplomáciai megoldást sürgetett a Közel-Kelet fegyveres konfliktusaiban, valamint a Nyugat Ukrajna mögötti kiállásának fenntartását szorgalmazta Joe Biden amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésében mondott felszólalásában kedden New Yorkban.
Az ENSZ Közgyűlés ülésszaka csúcsszintű általános vitájának megnyitóján mondott beszédében az elnök az ukrajnai háborút tekintve óva intett a nyugati szövetségesek kifáradásától, és a fegyveres konfliktusban a kijevi vezetés támogatásának folytatására szólított fel.
A Közel-Keletet illetően az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti eszkalálódó fegyveres konfliktus kapcsán Joe Biden úgy fogalmazott, hogy egy teljes körű háború senkinek sem érdeke, és hozzátette: az egyetlen út a békéhez a diplomáciai megoldás.
Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háborús konfliktus, a gázai harcok lezárása érdekében a tűzszüneti megállapodás feltételeinek véglegesítését sürgette, és felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét oldalon túl sokat szenvedett már a polgári lakosság.
Az amerikai külpolitikát illetően kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem vonulhat vissza a globális politika színteréről.
Joe Biden elnöksége utolsó beszédét tartotta az ENSZ Közgyűlése előtt, ami alkalmat adott négyéves elnöksége néhány elemének kiemelésére, így beszélt az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásáról is.
A 2021 nyarán megtett lépésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy eltökélt volt az ügy lezárására. Ugyanakkor elismerte, hogy a folyamatot "tragédiák kísérték", amivel a 13 amerikai katona halálára utalt, akik merényletben vesztették életüket a kabuli repülőtérnél az Afganisztánban tartózkodó amerikai külföldi állampolgárok kimenekítésére irányuló művelet idején.
Az afganisztáni kivonulás kivitelezését illető kritikákra Joe Biden és adminisztrációjának tisztségviselői az elmúlt években azzal érveltek, hogy a csapatok kivonásáról még a korábbi elnök, Donald Trump állapodott meg, így megkötve a következő kormányzat kezét.
Joe Biden a világszervezet ülésén tartott keddi felszólalásában a világ előtt álló megoldandó feladatok közé sorolta a mesterséges intelligencia felhasználásának szabályozását annak kockázatai miatt. Úgy vélte, az új technológia teljes mértékben átalakítja majd az emberek életét, a munkavégzés módját és a háborús hadviselést is.
Az ENSZ-közgyűlés keretében az amerikai elnök külön is találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral, akinek hangsúlyozta az ENSZ intézményi reformjainak szükségességét annak érdekében, hogy a szervezet képes legyen megfelelni a 21. század kihívásainak.
Izraeli védelmi miniszter: az ENSZ nem teljesíti kötelezettségét, ami a Hezbollah támadásainak megakadályozását illeti
Az ENSZ ódzkodik azon kötelezettségétől, hogy megakadályozza az Irán-barát libanoni Hezbollah síita milícia támadásait Izrael ellen - közölte kedden Joáv Galant izraeli védelmi miniszter az X-en.
Az izraeli tárcavezető António Guterres ENSZ-főtitkár korábbi kijelentésére reagált, miszerint a Hezbollah "túszul ejtette" Libanont.
"Az ENSZ nem ismeri el sem cselekedeteiket, sem alapvető kötelezettségét, hogy megakadályozza a Hezbollah támadásait és követelje az 1701-es számú határozat teljesítését" - hangsúlyozta Galant. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozata a Hezbollah és Izrael 2006-ban vívott háborúját zárta le és a dokumentum értelmében a milíciának ki kell vonnia erőit a libanoni-izraeli határ 30 kilométeres sávjából.
Guterres a nap folyamán arról beszélt, hogy "Libanon a szakadék szélén áll". "Sem a libanoni, sem az izraeli nép, de az emberek világszerte sem engedhetik meg maguknak azt, hogy Libanonból egy második Gázai övezet váljék" - tette hozzá.
Firasz Abjád libanoni egészségügyi miniszter az al-Dzsazíra Mubaser televíziós csatornának nyilatkozva elmondta, hogy hétfő óta legalább 569 ember, köztük 50 gyermek és 94 nő vesztette életét Libanonban izraeli légicsapások következtében.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tekintettel arra, hogy kiélezett a helyzet a libanoni Hezbollahhal, újfent elhalasztotta amerikai útját. A kormányfő szerda helyett várhatóan csütörtökön fog megérkezni az Egyesült Államokba, s pénteken fogja megtartani beszédét az ENSZ-közgyűlésben Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete szerint.
Török elnök: az ENSZ és a Nyugat értékei a Gázai övezetben halnak meg
Az ENSZ és a nyugati világ értékei a Gázai övezetben, az ott dúló konfliktusban halnak meg - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszakának általános vitáján, és "humanitárius szövetséget" sürgetett Izrael megfékezésére.
Erdogan ismét élesen bírálta Izrael Gázai övezeti hadműveletét, a nyugati országokat pedig az Izraelnek nyújtott támogatásért.
"A gázai gyermekekkel együtt az ENSZ rendszere is haldoklik, az igazság haldoklik, azok az értékek, amelyekről a Nyugat azt állítja, hogy védelmére kell, haldokolnak, ahogyan sorra halnak el az emberiség abbéli reményei is, hogy egy igazságosabb világban élhetünk" - hangsúlyozta Erdogan.
"Azok, akik állítólag a tűzszünetért dolgoznak, továbbra is fegyvereket és lőszereket küldenek Izraelbe a színfalak mögött, hogy folytathassa mészárlását. Ez ellentmondás és kétszínűség" - húzta alá.
A török elnök hangsúlyozta egyúttal, hogy hazája továbbra Libanon népével van, miközben Izrael a Hezbollah síita milícia állásait bombázza az országban.
Izraeli légicsapásban megölte a Hezbollah rakétaerőinek egyik magas rangú parancsnokát
Izrael légicsapásban megölte kedden Bejrút egyik déli elővárosában a Hezbollah libanoni síita milícia rakétaerőinek egyik magas rangú parancsnokát - közölte két libanoni biztonsági forrás.
A tájékoztatás szerint Ibrahim Kubaiszi mellett öt másik ember is életét vesztette. Izrael ezzel újabb csapást mért az Irán támogatását élvező milíciára.
A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint a hat halott mellett 15 sebesültje is van a légicsapásnak. Az előző nap több mint 550 halálos áldozatot követelt az izraeli légierő bombázása Libanon déli részén, tovább növelve a nemzetközi aggodalmat, hogy a helyzet totális háborúvá fajulhat Libanon és Izrael között.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a nap folyamán közölte, hogy két munkatársa is életét vesztette izraeli légicsapásban. A szervezet közleménye szerint felháborodással és mély szomorúsággal fogadták dolgozóik halálhírét. A tájékoztatás szerint egyik kollégájuk kelet-libanoni lakóházát érte rakétatalálat, amelynek során ő és egyik fia is meghalt. A másik kolléga Szúr (Türosz) kikötővárosban dolgozott az irodájában, amikor szintén izraeli bombázásban vesztette életét.
Izrael az utóbbi hónapokban a Hezbollah számos magas rangú tagját likvidálta.
Az Irán-barát síita milícia műveleti parancsnokával, Ibrahim Akillal szeptember 20-án végeztek Bejrút déli részén egy légicsapásban. Akil a milícia legfőbb katonai testületének, a Dzsihád Tanácsnak is tagja volt.
Célzott légitámadás végzett július 30-án Fuád Sukrval, a milícia egyik katonai parancsnokával, aki Haszan Naszrallah Hezbollah-vezető jobbkezének számított.
Mohammed Nasszer július 3-án vesztette életét szintén izraeli bombázásban. Ő volt a parancsnoka egy olyan alakulatnak, amely rakétákkal lőtte Izrael területét Libanon délnyugati részéről.
Tálib Abdalláhhal június 12-én végeztek a Hezbollah egyik parancsnoki irányító központjára mért csapásban Libanon déli részén. Abdalláh volt a milícia izraeli-libanoni határtérség központi részéért felelős parancsnoka. A Hezbollah megtorlásul intenzív rakétatámadást indított akkor Izrael területe ellen.
Aggasztó a konfliktus súlyosbodása az izraeli-libanoni határ térségében
Aggasztónak nevezte a lengyel külügyi tárca a fegyveres konfliktus súlyosbodását az izraeli-libanoni határ térségében, az X-en kedden közzétett bejegyzésben a varsói minisztérium az erőszak megállítására szólította fel a feleket.
Lengyelországot „mélységesen aggasztja az Izrael és Libanon határának térségében tapasztalható feszültség eszkalálódása” – írták. Arra szólították fel a szemben álló feleket, hogy „tanúsítsanak önmérsékletet, és állítsák meg az erőszakot, mert súlyos következményei vannak az egész régióra nézve”.
Fotó: Mahmoud ZAYYAT / Forrás: AFP
Az Izrael és a Hezbollah libanoni milícia közti fegyveres konfliktussal kapcsolatban Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter hétfő este a Polsat News kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: növelték az ENSZ libanoni nemzetközi békefenntartó missziójának készenléti szintjét, így a lengyel kontingensét is. „Folyamatosan együttműködünk különösen az adott térségben a parancsnoki szerepet betöltő írekkel, és meghozzuk a megfelelő döntéseket” – tette hozzá a politikus.
Közölte: Libanonban jelenleg 250 lengyel katona szolgál.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a lengyel katonák evakuálása Libanonból, Kosiniak-Kamysz azt válaszolta: „minden forgatókönyvet fontolóra veszünk”.
ENSZ-főtitkár: Libanon nem válhat második Gázai övezetté
A közel-keleti helyzet további elmérgesedésére figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban az ENSZ Közgyűlés csúcsszintű általános vitájának megnyitóján.
Sem a libanoni, sem az izraeli nép, de az emberek világszerte sem engedhetik meg maguknak azt, hogy Libanonból egy második Gázai övezet váljék
– jelentette ki a világszervezet vezető diplomatája.
Fotó: AFP / Forrás: AFP
Úgy fogalmazott, hogy Libanon a szakadék szélén áll, az Izrael és a palesztin Hamász szélsőséges szervezet közti Gázai övezeti fegyveres konfliktus pedig egy "véget nem érő rémálom", amely a teljes régió lángba borításával fenyeget.
A gyilkolás és pusztítás üteme és mértéke a Gázai övezetben főtitkári megbízatásom alatt nem látott mértéket ért el
– mondta Guterres.
Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy semmi sem igazolhatja a Hamász 2023. október 7-én végrehajtott, összehangolt terrortámadását, ahogy a palesztinok kollektív megbüntetését sem.
Beszédében Guterres szóvá tette, hogy a világ több térségében a kormányok ellenőrzés nélkül azt tehetnek, amit csak akarnak, anélkül, hogy felelősségre vonnák őket.
Megtámadhatnak más országokat, egész társadalmakat tehetnek tönkre, vagy fittyet hánynak saját népük jólétére
– nehezményezte. „A büntetlenség világában” – mint hangsúlyozta – veszélybe kerülnek a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ Alapokmánya. Politikailag és erkölcsi értelemben is ez elfogadhatatlan – tette hozzá.
Maszúd Peszeskján iráni elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, kedden közzétett interjújában arról beszélt, hogy a Hezbollah libanoni síita milícia nem képes egymagában szembeszállni Izraellel.
A Hezbollah nem állhat ki egyedül egy olyan országgal szemben, amelyet nyugati államok védelmeznek, támogatnak, illetve látnak el
– mondta Peszeskján. Az iráni elnök Guterreshez hasonlóan szintén arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy „ne hagyja odáig fajulni a dolgokat, hogy egy második Gázai övezet váljék Libanonból”.
Peszeskján New Yorkban újságíróknak azt mondta, hogy „mi tudjuk talán a legjobban, hogy egy nagyobb háború kitörése a Közel-Keleten nem válik hasznára senkinek sem”. „Izrael az, aki nagyobb konfliktust akar kirobbantani” – tette hozzá.
A hétfőn végrehajtott izraeli légicsapásokban a libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint több mint 550-en vesztették életüket, köztük tucatnyi gyermek. Az izraeli hadsereg állítása szerint mintegy 1600 célpontot támadtak, és az Irán hátszelét élvező Hezbollah számos harcosával végeztek.
Irán felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket „az esztelen” izraeli eszkalációval szemben.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn este az X-en tett bejegyzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy a teheráni vezetés nem fogja tétlenül nézni a történéseket.
Libanon és Palesztina lakosainak oldalán állunk
– fogalmazott.
Izrael és Libanon között újabb kölcsönös légicsapások voltak
Újabb kölcsönös légicsapások voltak Izrael és Libanon között kedden, és újabb légitársaságok jelentették be, hogy felfüggesztik izraeli járataikat.
Az izraeli hadsereg (IDF) légiereje az utóbbi órákban is támadta az Irán által támogatott libanoni síita Hezbollah fegyvereseit és az indítóállomásokat, ahonnan rakétákat lőttek ki a Jezréel-völgyben fekvő Afulára és a völgy más településeire – jelentette a katonai szóvivő.
Azt is közölték, hogy az izraeli légierő Dél-Libanonban több tucat Hezbollah-célpontot támadott, és a légicsapások nyomán másodlagos robbanásokat figyeltek meg, melyek azt jelezték, hogy fegyvereket tároltak a célba vett épületekben.
Az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus eszkalálódása miatt több légitársaság felfüggesztette járatait. A Magyarországról is repülő Wizz Air légitársaság átmenetileg törölte keddi, Tel Avivba és Ammanba tartó járatait. A British Airways 48 órára függesztette fel gépeit, az Azerbaijan Airlines pedig keddre tervezett járatáról mondott le.
A Wizz Air közölte, hogy "kapcsolatban áll az érintett ügyfelekkel, minden érintett féllel, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet”.
Hétfőn a Lufthansa német légitársaság jelentette be, hogy október 14-ig meghosszabbítja az Izraelbe és onnan induló járatok törlését. Ez a döntés vonatkozik az Austrian Airlines, a Swiss, a Brussels Airlines és az Eurowings gépeire is.
Időpont megnevezése nélkül állította le izraeli járatait az amerikai United Airlines és a horvátországi Croatia Airlines. Szeptember 25-ig nem repül a lengyel LOT és a Virgin Atlantic, 26-ig a British Airways, október 24-ig az Air India, október 27-ig az írországi Ryanair, október végéig a spanyol Vueling, december 31-ig az amerikai Delta Airlines és az Air Canada, jövő március végéig az EasyJet.
Sokan attól tartanak, hogy törlik a közelgő őszi zsidó ünnepekre jó előre lefoglalt járataikat. Köztük évente hagyományosan ultraortodoxok ezrei tartják a zsidó új évet, a ros hasanát az ukrajnai Umánban.
A háború tavaly október 7-i kezdetétől négy olyan időszak volt, amikor a biztonsági helyzet számos járat törléséhez vezetett: a háború kitörésétől december végéig, majd áprilisban, az iráni támadás után, egész augusztusban Iszmail Hanije Hamász-vezér és a Hezbollah magas rangú vezetőinek meggyilkolása után, és szeptember közepétől a libanoni eszkaláció miatt.
Tel-Avivban a Ben Gurion repülőtér továbbra is a szokásos módon üzemel, nem irányítanak más országokba járatokat - jelentette hétfőn a repülőtéri hatóság szóvivője.
Izrael a Hezbollah erőinek visszavonásáról szóló ENSZ BT-határozat teljes végrehajtását követeli
Izrael külügyminisztere azt követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy szerezzen érvényt a libanoni Hezbollah izraeli határtérségből való kivonásáról szóló 2006-os határozatának.
Izrael Katz levélben fordult az ENSZ BT-hez, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a 18 éve elfogadott 1701-es határozat értelmében a Hezbollahnak ki kell vonnia erőit a libanoni-izraeli határ 30 kilométeres sávjából. Az iszlamista szervezet a kötelező érvényű határozat végrehajtását arra hivatkozva tagadta meg, hogy Izrael nem teljesíti az abban szereplő előírásokat.
Az izraeli külügyminiszter hétfői keltezésű levelében azt követelte, hogy a Biztonsági Tanács cselekedjen a határozat teljes végrehajtása érdekében. Úgy fogalmazott, hogy Izrael nem fog tolerálni egy elhúzódó háborút az Hezbollahhal, és minden szükséges eszközt felhasznál az ország és állampolgárainak védelme érdekében, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy országa nem érdekelt egy kiterjedt háborúban.
Izrael Katz egyben szankciókat követelt Iránnal szemben, mert szavai szerint a Hezbollah cselekedetei mögött a háttérben Irán áll.
Az ENSZ Biztonsági Tanács kedden az Egyesült Államok kezdeményezésére az ukrajnai helyzetről tart különleges ülést, kapcsolódva az ENSZ 79. Közgyűlésének kiemelt politikai hetéhez.
A libanoni konfliktus miatt az Egyesült Államok erősítést küld a Közel-Keletre
Az Egyesült Államok a regionális fesztültségek fokozódása miatt tovább növeli a Közel-Keleten állomásozó erőit - közölte hétfőn a védelmi minisztérium szóvivője.
Pat Ryder részletek említése nélkül napi sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy kis létszámú katonai kontingensről van szó, de azt nem közölte, hogy milyen feladataik lesznek az új egységeknek.
Az Egyesült Államok jelenleg összesen mintegy 40 ezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten, részben az Izrael és Hamász közötti kialakult háború miatt oda vezényelt haditengerészeti kötelékek tagjaként.
A Pentagon szóvivője arról is beszámolt, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter szombaton és vasárnap is telefonon beszélt Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, akinek megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael védelme iránt a libanoni Hezbollahhal kiéleződött feszültség miatt.
Joe Biden elnök hétfőn a Fehér Házban az Izrael és Libanon közötti feszültség enyhítéséről és a gázai tűzszünet esélyeiről tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek uralkodójával.
A találkozót megelőzően Joe Biden arról beszélt, hogy munkatársai állandó kapcsolatban állnak térségi partnerekkel, és azon dolgoznak, hogy enyhüljön a feszültség, ami lehetővé tenné, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaikba az izraeli-libanoni határ mentén.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már szombaton figyelmeztetést adott ki, és arra sürgette a Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy a többi között Bejrútot ért támadások és az Izrael-Hezbollah fegyveres konfliktus miatt hagyják el az országot, amíg erre kereskedelmi utazási lehetőségek nyitva állnak.
Ez történt hétfőn:
