Több alkatrészét azonosították a kijevi gyermekkórházba csapódott rakétának

Szlovák elnök: az Ukrajnának szánt újabb légvédelmi rendszerek a kelet-európai NATO-tagországoknak hiányozni fognak

Szlovákia kulcsfontosságúnak tekinti a NATO keleti szárnya légvédelmének megerősítését, de ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket küldenek, ez azt jelenti, hogy nem marad elég belőlük az észak-atlanti szövetség tagországai számára – mutatott rá a washingtoni NATO-csúcson tartózkodó Peter Pellegrini szlovák államfő a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdai jelentése szerint.

Peter Pellegrini Joe Biden amerikai elnök azon bejelentésére reagált, hogy az Egyesült Államok és néhány másik NATO-tagállam a következő hónapokban több tucat újabb légvédelmi rendszert, köztük legkevesebb négy Patriotot szándékozik küldeni Ukrajnának. A szlovák elnök erről az Egyesült Államok és Európa hadiiparának lehetséges gyártási kapacitásaival összefüggésben is beszélt.

– jelentette ki Peter Pellegrini.

A korábban is számos részről bírált döntés kapcsán Robert Kalinák jelenlegi védelmi miniszter a múlt hónapban jelentette be, hogy az ügyben eljárást indítanak, mert a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.

A Washingtonban tartózkodó Peter Pellegrini beszélt Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozási terveiről is, rámutatva: a kérdést csak azután lehet megnyitni, amikor Ukrajnában már béke lesz, és ha azzal az észak-atlanti szövetség összes tagállama egyetért.

Egy nagy csoport hadköteles férfit tartóztatott fel az ukrán határőrség a moldovai határon

Huszonhárom hadköteles férfit tartóztatott fel az ukrán határőrség a moldovai határon – közölte szerdán az ukrán hatóság.

A tájékoztatás szerint a csoport egy gabonaszállító teherautóval jutott el a határhoz az Odessza megyei Podilszk járásban, és akkor fogták el őket, amikor gyalogosan próbáltak átjutni a határon a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területére.

Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a környező európai uniós tagországokba. Az ukrán védelmi tárca adatai szerint a háború kitörése óta több mint 400 ezer férfi ellen adtak ki körözést, mert figyelmen kívül hagyták a katonai behívókat.

Ukrán hadifoglyok kivégzése miatt vizsgálatot indított az ukrán főügyészség

Az ukrán főügyészség vizsgálatot indított egy orosz háborús bűncselekmény, két fogságba esett ukrán katona agyonlövése ügyében – közölte szerdán Andrij Kosztyin, a hivatal vezetője az X közösségi oldalon.

A nyomozás szerint az eset 2024 júniusában történt a Zaporizzsja megyei Robotine falu közelében. Kosztyin bejelentésével egy időben szerdán a közösségi oldalakra is kikerült az a videófelvétel, amely a főügyész szerint bizonyítja a hadifoglyok megölését. A felvétel hitelességét független források nem erősítették meg.

A főügyész szerint a felvételen jól látszik, hogy az ukrán katonák megadták magukat, és nem tanúsítottak ellenállást, de „a megszállók cinikusan lelőtték a fegyvertelen embereket”. Oroszország egyelőre nem kommentálta a hírt.

Jurij Belouszov, az ukrán főügyészi hivatal osztályvezetője februárban azt közölte, hogy 19 büntetőeljárás folyik 45 ukrán hadifogoly megölése miatt.

Klaus Iohannis: Románia egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert vár az Ukrajnának adományozottért cserébe

Románia számára az a fontos, hogy a NATO növelje a szövetséges jelenlétet a Fekete-tenger térségében, és elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozott Patriot rendszerért cserébe – mutatott rá a román elnök szerdán Washingtonban.

A NATO-csúcson részt vevő Klaus Iohannis román újságírók előtt nyilatkozva kifejtette: Románia az utóbbi tíz évben „egy segítségért könyörgő országból” olyan állammá vált, amely kellő erővel, energiával és kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy biztonságot exportáljon a régióba.

Az Agerpres hírügynökség által idézett államfő leszögezte: továbbra is Oroszország jelenti a legnagyobb kockázatot Európa és az euroatlanti térség biztonságára, és a NATO-nak készen kell állnia arra, hogy megvédje magát. Szerinte a fennállása 75. évfordulóját ünneplő védelmi szövetség stratégiai előnye az egység és a szolidaritás, ami nagyon világosan megmutatkozott az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta eltelt években.

Rámutatott: 

– nyomatékosította.

Az Agerpres beszámolója szerint Románia is csatlakozik azon országokhoz, amelyek kétoldalú biztonsági megállapodást kötnek Ukrajnával: az erről szóló dokumentumot csütörtök reggel írják alá. A román elnök elmondta: tárgyalások kezdődtek a katonai mobilitás fontosságáról is, és Románia – Bulgáriával és Görögországgal együtt – csatlakozik egy katonai mobilitási folyosóhoz.

Újságírói kérdésre válaszolva Iohannis nem akart jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikorra várható Ukrajna NATO-csatlakozása, mivel ehhez konszenzusra van szükség, és „nem mindegyik szövetséges ország van meggyőződve arról, hogy ennek sürgősen meg kell történnie”. A román elnök ugyanakkor az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését szorgalmazta.

„Ha Ukrajna elveszíti a háborút, mindannyian veszítünk. Segíteni kell nekik, hogy ne veszítsék el a háborút” – idézte a román elnök nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.

Stoltenberg: öt elemből álló támogatási csomag képezi az Ukrajna NATO tagsága felé vezető hidat

A NATO főtitkár a csúcstalálkozó Ukrajnáról szóló döntéseire vonatkozó várakozásokat ismertetve elmondta: azt várja, hogy a szövetségesek egy jelentős csomagról tudnak megállapodni, ami öt fő elemből áll. Ezek között említette az Ukrajna védelméért felelős NATO-parancsnokság létrehozását, amely kiképzési feladatokat lát majd el. A várakozások közé sorolta az Ukrajna támogatására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalást, valamint azonnali katonai támogatások bejelentését, ide értve a légvédelmet.

A NATO főtitkára szerint újabb kétoldalú biztonsági megállapodások megkötésére is alkalmat ad a csúcstalálkozó Ukrajna és tagállamok között. Az Ukrajnára vonatkozó csomag részeként megemlítette még az ukrán és a NATO-haderők közötti átjárhatóság megteremtését.

Jens Stoltenberg megfogalmazása szerint az öt elemből álló átfogó ukrajnai támogatási csomag jelenti azt a hidat, ami Ukrajna NATO tagsága felé vezet.

Emlékeztetett: 

A főtitkár azt is elmondta, hogy várakozásai szerint az Egyesült Államok a novemberi elnökválasztás kimenetelétől függetlenül erős szövetséges marad, amit azzal indokolt, hogy Washingtonnak is biztonsági érdeke fűződik egy erős NATO-hoz.

Hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államokban a NATO-val kapcsolatban megfogalmazott kritika soha nem a szövetséggel szemben hangzott el, hanem tagállamokkal szemben, amelyek nem járultak hozzá megfelelő mértékben a kollektív védelemhez, ez pedig megváltozott, hiszen mostanra drámai növekedés állt be a védelmi kiadásokat tekintve az európai NATO-tagországokban.

Nemkívánatosnak nyilvánították a The Moscow Times hírportált Oroszországban

A főügyészség szerint az amszterdami központú, Oroszországban korábban külföldi ügynöknek nyilvánított The Moscow Times célja „az orosz vezetés kül- és belpolitikai döntéseinek lejáratása. 

Az orosz hatóság közleménye értelmében a The Moscow Times rendszeresen együttműködik a Lettországban szerkesztett, külföldi ügynöknek nyilvánított Medusa Projecttel, a The Insiderrel, az iStories Fondsszal, valamint az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádióval, amelynek tevékenységét szintén nemkívánatosnak nyilvánították Oroszországban.

A The Moscow Times napilapot Derk Sauer médiamenedzser alapította 1992-ben. Ma már csak online formában jelenik meg orosz és angol nyelven. 2022 áprilisában az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) a főügyészség kérésére blokkolta a The Moscow Times orosz nyelvű honlapjának hozzáférhetőségét.

Modi: India kész minden tőle telhetőt megtenni a béke érdekében

India és Ausztria készen áll minden tőle telhetőt megtenni az ukrajnai háború minél gyorsabb befejezése és az ország stabilitásának helyreállítása érdekében – jelentette ki szerdán, Bécsben tett látogatásán az indiai miniszterelnök.

Narendra Modi sajtótájékoztatóján „a történés helyétől függetlenül elfogadhatatlannak” nevezte ártatlan emberek halálát; hozzátéve, hogy „legyen szó a világ bármely pontjáról, a problémákat nem a harcmezőn kell megoldani”. Azt is elmondta, hogy „India és Ausztria ezért fektet nagy hangsúlyt a diplomáciára és a párbeszédre, a béke és a stabilitás mielőbbi helyreállítása érdekében”.

Karl Nehammer osztrák kancellár a sajtótájékoztatón szintén a két ország „közös céljának” nevezte az „ENSZ Chartájának megfelelő, igazságos és tartós” ukrajnai béke helyreállítása érdekében teendő erőfeszítéseket, kiemelve ebben „a nagy befolyással rendelkező Indiának, a világ legnagyobb demokráciájának a szerepét”.

A kancellár hazája szerepéről szólva azt emelte ki, hogy az Európai Unióval folyamatos kapcsolatot fenntartó, katonailag semleges Ausztria nemcsak ismertetni tudja Indiával az európai álláspontot, hanem „helyszíne is lehetne a jövőbeli párbeszédnek és béketárgyalásoknak”.

Narendra Modi az osztrák-indiai diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulójának alkalmából érkezett az osztrák fővárosba Moszkvából, ahol az ukrajnai háború kezdete óta először tett látogatást indiai vezető.

India sohasem ítélte el nyilvánosan az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz katonai agressziót, de az indiai kormányfő a moszkvai tárgyalásain is azt emelte ki, hogy bármilyen segítséget készen áll megadni az ukrajnai béke megteremtéséhez.

Ukrán elnök: Kijev kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Luxemburggal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök kétoldalú biztonsági együttműködési és hosszú távú támogatási megállapodást írt alá szerdán Washingtonban – hozta nyilvánosságra az ukrán elnöki iroda honlapján.

A közlemény szövege szerint a megállapodás részletezi, hogy konkrétan milyen támogatást nyújt Luxemburg Ukrajnának a „teljes körű orosz agresszió” elleni küzdelemmel összefüggésben. Luxemburg egyebek mellett ígéretet tett arra, hogy a tíz évre szóló megállapodás hatálya alatt „változatlan dinamikával” nyújt katonai segítséget és támogatást Ukrajnának, épp úgy, ahogy 2022-től tette mostanáig.

Az elnöki iroda hozzátette: 

A megállapodás megerősíti Luxemburg elkötelezettségét Kijev támogatása mellett a műholdas technológia, a hírszerzés és a megfigyelés területén is.    

A Jevropejszka Pravda hírportál rámutatott, hogy ez már a 22. biztonsági megállapodás Ukrajna és partnerei között. Közvetlenül Luxemburg előtt Ukrajna Lengyelországgal kötött ilyen tartalmú egyezséget hétfőn Zelenszkij varsói látogatása során.

Antony Blinken: már megkezdték az első holland és dán F-16-osok átadását Ukrajnának

Már megkezdték az első F-16-os harci repülők Hollandiából és Dániából történő átadását a kijevi vezetésnek, és azok már a nyáron repülni fognak az ukrán égen – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter a washingtoni NATO-csúcstalálkozó margóján.

Blinken úgy fogalmazott, hogy az elkövetkezendő napokban nagyszabású támogatási csomagot fognak bejelenteni Ukrajna számára, amely „világos és erős hídként fog szolgálni Kijev NATO-tagsága felé”. „Szintén örömmel jelenthetem be, hogy e szavak elhangzásakor az F-16-osok átadása folyamatban Dániából, illetve Hollandiából” – ismertette Blinken.

– hangoztatta az amerikai tárcavezető.

„Biztonsági okokból jelen pillanatban nem tudunk további részleteket közölni” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok, Dánia és Hollandia vezetői közös közleményükben tudatták szerdán, hogy a dán és a holland kormányok amerikai támogatással ajándékoznak F-16-os gépeket Ukrajnának.

„Hálásak vagyunk Belgiumnak és Norvégiának, amiért további repülőgépeket adnak, valamint a légierő képességnövelő szövetség többi tagjának a támogatásukért” – olvasható az állásfoglalásban, amely hozzátette, hogy a csoport elkötelezett Ukrajna légi képességeinek további növelése mellett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt mondta, hogy szeretné megduplázni a nyáron az ukrán légvédelmet és ehhez országának még legalább hét Patriot légvédelmi ütegre lenne szüksége. A washingtoni Ronald Reagan Alapítványban kedden mondott beszédében arról beszélt, hogy országának legalább 128 darabra lenne szüksége az amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőkből. „Tudják, mi mindig várunk. Úgy, ahogy anyám várt rám mindig az iskola után, én pedig mindig találtam kifogást a késésre. Ez ugyanolyan, csak sokkal komolyabb” – hangoztatta Zelenszkij nyugati partnerei késedelmeiről szólva.

Az EU 340 millió eurós hitelből újult meg Bucsa vízellátása

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 340 millió eurós (mintegy 135 milliárd forint) hiteltámogatásával megújult az ukrajnai háborúban jelentősen megsérült Bucsa városának vízellátó hálózata – közölte a luxembourgi központú uniós pénzintézet szerdán.

A közlemény szerint a város vízellátó létesítményeinek uniós hitelből végzett felújítási munkálatait követően mintegy kilencezer ember jut minőségi ivóvízhez.

Az orosz bombázások által megrongált vízhálózatot káros anyagok kiszűrésére alkalmas rendszerekkel, valamint vaseltávolító berendezéssel szerelték fel, amely – mint írták – tiszta, fogyasztás szempontjából biztonságos ivóvizet juttat a város lakossága számára. A rendszert továbbá olyan eszközökkel szerelték fel, amelyek jelentősen csökkentik a környezeti és egészségügyi kockázatokat, és mérséklik az egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásokat.

„A létfontosságú infrastruktúra felújítása segít a város önkormányzatának leküzdeni a régóta fennálló, megbízható, jó minőségű ivóvíz biztosítása terén jelentkező kihívásokat. A beruházás szükségessége még sürgetőbbé vált, miután 2022 tavaszán a város infrastruktúrája jelentősen károsodott a rövid, de pusztító orosz megszállás során” – fogalmaztak.

Közölték: a munkálatokat az Európai Beruházási Bank Ukrajna helyreállítására létrehozott, a sérült infrastruktúrák felújítását célzó hiteltámogatási programja tette lehetővé. A beruházás egyike annak a 17 létfontosságú infrastrukturális projektnek, amelyet az EBB az említett programja keretében, az Európai Unióval partnerségben finanszírozott Bucsa körzetben – tették hozzá.

Három légvédelmi indítóállás megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Megsemmisítette az orosz hadsereg az Improved HAWK amerikai légvédelmi rakétarendszer három indítóállását, valamint több olyan raktárt, amelyben az ukrán fegyveres erők személyzet nélküli hajókat tároltak – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hatból négy frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, nyolc rohamot és ellenrohamot visszaverve. Az orosz összesítés értelmében az ukrán hadseregnek mintegy 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett három tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet – az egyik egy német Marder gyalogsági harcjármű volt –, két amerikai M777-es, egy M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, négy amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, négy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 55 légi drónt.

Brit zsoldosok lennének Odesszában?

Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az odesszai régióban lévő Csornomorszk kikötőjében szerda hajnalban orosz csapás ért egy titkos fegyverraktárt, amelybe brit „zsoldosok” a közelmúltban rakétákat szállítottak. 

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekino településen egy civil életét vesztette, hét pedig megsebesült, a donyecki régióban lévő Horlivkában pedig ketten szenvedtek sérüléseket.

Lövések érték a zaporizzsjai atomerőmű közelében lévő Enerhodar városát

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról számolt be, hogy meghiúsított egy, három magas rangú orosz tiszt moszkvai felrobbantására irányuló az ukrán kísérletet. A tájékoztatás értelmében őrizetbe vettek egy, az ukrán katonai hírszerzés által beszervezett, 30 éves, orosz állampolgárságú férfit, aki megszervezte, hogy futárszolgálatok nagy erejű, ajándéknak álcázott bombát juttassanak el a védelmi minisztériumi vezetők lakcímére.

A pokolgépeket azt követően kellett volna felrobbantani, miután a futárok visszaigazolták a kézbesítést. A vádlott, aki beismerte, hogy májusban szervezték be, azt mondta, hogy pénzért vállalta az együttműködést.

Az FSZB közölte, hogy megakadályozta egy olyan ukrán terv végrehajtását is, amely az egyetlen orosz repülőgép-hordozó, a Murmanszkban 2018 óta javítás alatt álló Admiral Kuznyecov felgyújtására irányult. Az ukrán különleges szolgálatok egyik embere márciusban messengerüzenetek révén kapcsolatba lépett egy, a hajón katonai szolgálatot teljesítő orosz állampolgárral, akinek azt ígérte, hogy segíti Finnországba szökni, ahol új okmányokat és egy nagyobb összeget kap. A beszervezésre kiszemelt célszemély azonban értesítette az FSZB-t.

A TASZSZ hírügynökség szerint az Admiral Kuznyecovot a tervek szerint az év végén állítják ismét hadrendbe.

Ukrán igazságügyi tárca: több alkatrészét azonosították a kijevi gyermekkórházba csapódott rakétának

 – közölte a tárca szerdán Facebook-oldalán.

A közlemény szerint hétfőn és kedden a kutatóintézet szakemberei a helyszínen végezték az oroszok által használt fegyver darabjainak vizsgálatát. 

– fejtette ki Andrij Hajcsenko igazságügyi miniszterhelyettes.

A United24 ukrán online platform sajtószolgálata közölte, hogy önkétes adakozók 300 millió hrivnyát (több mint 2,8 milliárd forintot) gyűjtöttek össze az Ohmatdit számára, ami háromszorosa az eredetileg megcélzott összegnek. A gyűjtést, amelyet az ukrán Monobankkal közösen indítottak, szerdán le is zárták. A közlemény szerint 55 országból több mint 320 ezer ember, valamint számos vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez. Hozzáfűzték, hogy számos külföldi és ukrán sztár is adakozott, neveket azonban nem hoztak nyilvánosságra.

Keir Starmer, Nagy-Britannia új miniszterelnöke a Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozva – amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett – egyértelművé tette, hogy Ukrajna használhatja a brit Storm Shadow rakétákat oroszországi katonai célpontok ellen.  Hangsúlyozta, hogy az országa által adományozott rakéták felhasználási módja Ukrajna dolga. Megerősítette, hogy ebben a kérdésben nem változtat az előző brit kormány politikáján.

Viktor Szolimcsuk ezredes, a harkivi egyesített területvédelmi erők parancsnokhelyettese sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz hadsereg 10 350 embert mozgósított a kelet-ukrajnai régió határ menti területein két hónappal ezelőtt megkezdett támadó hadműveletére. Szavai szerint július elejei adatok alapján 2939 orosz katona halt meg, 6509 szenvedett sérüléseket, 45 pedig megadta magát. 

– mondta Szolimcsuk.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 555 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 36 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 51 drónt.

Norvégia hat F-16-os harci repülőgépet ad Ukrajnának, a szállítást még idén megkezdik

Norvégia hat F-16-os harci repülőgépet fog átadni Ukrajnának, hogy támogassa az ukrán hadsereg védekezését az orosz légitámadásokkal szemben - jelentette be szerdán a norvég kormány.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök elmondta: az F-16-osok szállítását a tervek szerint még 2024-ben megkezdik.

– állt a kormányfő közleményében.

 A norvég légierő 2021-ben saját modelljeit lecserélte az F-16-osok modernebb utódjára, az F-35-ös típusra. A lecserélt gépek közül 32-t Romániának adtak el.

Az ukrán vezetés már hosszú ideje kéri nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak neki F-16-osokat. Dánia eddig 19, Hollandia pedig 24 gép szállítására tett ígéretet. Mindkét ország azon fáradozik, hogy nemzetközi koalíciót alakítson ki Ukrajna F-16-osokkal történő ellátására.

Zsigmond Barna Pál: Brüsszelben és Washingtonban is háborús pszichózis uralkodik

Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is háborús pszichózis uralkodik, ez pedig meggátolja a béketeremtéshez elengedhetetlen kommunikációs csatornák létrejöttét – jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy a magyar kormányfő volt az egyetlen uniós vezető politikus, aki Kijevbe és Moszkvába is ellátogatott, éppen ezeknek a kommunikációs csatornáknak a megteremtése érdekében, ám Brüsszelből ezért nem elismerést kapott, hanem támadások érték. Az államtitkár szerint azért, mert a baloldalnak nem érdeke a békekötés.   

– fogalmazott.   

Megerősítette, Európának és az egész világnak békére van szüksége, hiszen az emberek valódi problémáival, a gazdasággal, a versenyképesség kérdésével csak akkor lehet érdemben foglalkozni. Hozzátette, a háború árnyéka mindenre rávetül: recessziót, energiaválságot okozott és meghatározza az emberek mindennapjait. A szomszédban zajló, ukrajnai háború ráadásul biztonsági kockázatot is jelent, hiszen ha nem lesz tűzszünet, nem lesznek béketárgyalások, akkor az eszkalációval, a háború továbbterjedésének veszélyével is számolni kell – mutatott rá.   

Zsigmond Barna Pál a háborús pszichózist összetett jelenségnek nevezte, azt mondta, miközben az európai emberek megfizetik a háború árát, vannak olyan érdekcsoportok, amelyek ki vannak szolgáltatva a háborúból hasznot húzóknak, ezért azt szajkózzák, hogy Oroszországot le kell és le is lehet győzni.   

Az államtitkár arra figyelmeztetett, hogy 

Felidézte, hogy az európai gazdaság az elmúlt időszakban jórészt az olcsó orosz energiára épült, ez garantálta a jólétet és a békét, amely az EU lényege, ezért Európa érdeke a párbeszéd, a kompromisszumok keresése lenne.   

A kormánypárti politikus felfoghatatlannak nevezte, hogy ehelyett megbélyegzik, kiközösítik azokat, akik kimondják a béke szót, és folyamatosan támadják a békemissziót folytató magyar miniszterelnököt, miközben ennek a törekvésnek számos támogatója van.   

Arra a felvetésre, hogy Magyarországot megfoszthatják-e a soros uniós elnökségtől, úgy nyilatkozott, hogy miközben Magyarország egy ambiciózus programmal készült erre, a baloldali támadások Orbán Viktor békemissziója miatt új lendületet kaptak.   

„Mi tovább dolgozunk, a magyar elnökség Európa sorskérdéseire kíván válaszokat adni, megoldásokat találni” – hangsúlyozta.   

Zsigmond Barna Pál a Patrióták Európáért frakció megerősödésére számít, ha a békepárti szuverenisták összefognak, annak szerinte meghatározó szerepe lesz abban, hogy sikerüljön békét teremteni.   

Az államtitkár az M1 aktuális csatornán arra hívta fel a figyelmet, hogy a békéhez a felek tárgyalására, a nagyhatalmak garanciájára és az EU támogatására egyaránt szükség van.  

Közölte, a Brüsszelben és Washingtonban eluralkodott háborús pszichózis okozta azt, hogy korábban egyetlen vezető sem ment el Kijevbe és Moszkvába és nem tett meg semmit annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket, márpedig „úgy nem lehet békét teremteni, ha nem tárgyalunk”.   

Azt mondta, minden ideológiai támadás, zsarolás ellenére végre kívánják hajtani a magyar elnökség ambiciózus programját, mert a választásokon az európai emberek a változásra szavaztak, a magyar uniós elnökség programja pedig ezt szolgálja.

Washingtonban megkezdődött a NATO-csúcs 

A NATO alapításának 75. évfordulós megemlékezésével hivatalosan is megkezdődött a védelmi szövetség csúcstalálkozója Washingtonban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepségen rámutatott, hogy a NATO nemcsak a legsikeresebb és legerősebb, de egyben a történelem leghosszabb ideje fennálló szövetsége is, ami szándékolt választások és nehéz döntések eredménye.   

A jelen időszakról szólva kifejtette, hogy nincsenek költségmentes lehetőségek Oroszországgal a szomszédban, valamint nincsenek kockázatmentes eshetőségek egy háború idején. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a legnagyobb költsége és kockázata annak lenne, ha Oroszország győzne Ukrajnában.   

Az esemény végén Joe Biden, amerikai elnök a NATO ősszel leköszönő főtitkárának átadta az Elnöki Szabadság Érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését.

Oroszország újabb rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre

Oroszország öt rakétát és 20 drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán, melyek közül az ukrán légierő 14 drónt sikeresen lelőtt – közölte az ukrán légierő szerdán.

– közölte az ukrán energetikai vállalat.   

A rivnei kormányzó, Olekszandr Koval elmondása szerint a támadások következtében ideiglenes áramkimaradások léptek fel, ám személyi sérülés nem történt.   

Joe Biden újabb fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának 

A Guardian megírta: a washingtoni NATO-csúcson mondott beszédében Joe Biden amerikai elnök újabb fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának és bejelentette, hogy a NATO öt új stratégiai légvédelmi rendszerrel látja el Ukrajnát.

Biden „Oroszország brutalitásának szörnyű emlékeztetőjének” nevezte a hétfői orosz támadást. Hozzátette:

A békéről, a tárgyalásról, a tűzszünetről egyetlen szó sem esett - derül ki a Mandiner cikkéből.

Több mint tizenegyezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán–magyar határszakaszon 6615-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4802-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

Ez történt kedden: