Jens Stoltenberg és Joe Biden köszöntőjével megkezdődött az állam- és kormányfők első tanácskozása (videó)

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a NATO továbbra is a világ legerősebb védelmi szövetsége, amely kész és képes megvédeni magát és tagjait

A NATO továbbra is a világ legerősebb védelmi szövetsége, amely kész és képes megvédeni magát és tagjait – jelentette ki a honvédelmi miniszter a NATO állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója után Washingtonban.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki azt mondta, az idén 75 éves védelmi szervezetnek minden korábbinál több és jelentősebb biztonsági kihívással kell szembenéznie.

 – tette hozzá. Megítélése szerint ebben a helyzetben a csúcstalálkozó általános célja a transzatlanti egység megerősítése.

Beszámolt arról, hogy a tárgyalások Ukrajna támogatása, a kollektív védelem megfelelő demonstrálása, valamint a csendes-óceáni partnerországokkal és az Európai Unióval folytatott együttműködés körül körvonalazódtak. Azt mondta, hogy a szövetségesek megerősítik elköteleződésüket Ukrajna támogatása mellett.

A miniszter úgy látja, hogy ezek az erőfeszítések sok esetben éppen a háború meghosszabbításának lehetőségét hordozzák magukban. Az ukrajnai koordinációs szerepvállalás, valamint a többéves pénzügyi kötelezettségvállalás egyre jobban bevonja a NATO-t a konfliktusba.

 – hangsúlyozta. Hozzátette: 

A miniszter kifejtette, a NATO 75 éve azért jött létre, hogy megvédje közösségét. Az ehhez szükséges erőt azonban a szövetségesek saját nemzeti haderői adják, ezért kiemelten fontos ezek erősítése és fejlesztése.

Úgy folytatta: Magyarország a meghatározott, GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költési szintet már korábban elérte, és ezen belül, a fejlesztésre fordított összegek tekintetében is kiemelkedő, második helyen áll a szövetségesek között, „így elmondható, hogy Magyarország nemcsak elkötelezett, de kifejezetten jól is teljesít”.

A magyar katonák jelen vannak a NATO műveleteiben, és kiveszik a részüket a szövetség megerősítő intézkedéseiből is. Így hozzájárulnak a koszovói, az iraki, valamint a balti országok légtérvédelmét rotációs alapon ellátó missziókhoz, illetve Magyarországon van egy a NATO parancsnoki rendszerébe illeszkedő többnemzeti hadosztály-parancsnokság és egy többnemzeti szárazföldi harccsoport is – sorolta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte a magyar gazdaság egyik új és egyre erősödő elemének számító védelmi ipart is, amely értékelése szerint a képességfejlesztéshez kapcsolódóan szintén nagyobb hangsúlyt kap a NATO-ban. A növekvő számú védelmi beruházás és a védelmi innováció több szegmensében elért sikereinek köszönhetően Magyarország akár nemzetközi szinten is jelentős szerepet tölthet be ezen a területen – hangoztatta a honvédelmi miniszter.

Jens Stoltenberg és Joe Biden köszöntőjével megkezdődött az állam- és kormányfők első tanácskozása

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Joe Biden amerikai elnök köszöntőjével megkezdték első tanácskozásukat a védelmi szövetség 32 tagállamának állam- és kormányfői szerdán Washingtonban.

Jen Stoltenberg külön köszöntötte Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, aki első alkalommal vesz rész tagállami vezetőként NATO-csúcstalálkozón. „Üdvözöljük a családban” – mondta a legújabb tagállam vezetőjének.

A főtitkár ismertette a tanácskozás napirendjét, kiemelve Ukrajna ügyét, amivel kapcsolatban kijelentette: Ukrajna támogatása nem adomány, hanem saját biztonsági érdeke a NATO-nak.

Joe Biden amerikai elnök köszöntőjében azt hangoztatta, hogy az elmúlt 75 évben a tagállamok a NATO pajzsa alatt tudtak növekedni, és ma a szervezet erősebb, mint valaha.

Az elnök azt hangoztatta, hogy hivatalba lépése óta kétszeresére emelkedett az amerikai harccsoportok száma a NATO keleti szárnyához tartozó területeken. Emellett 9-ről 23 növekedett azon tagországok száma, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó 2 százalékos előírást.

Kifejtette, hogy Oroszország háborús termelésre állt át, jelentős mértékben megnövelte a fegyverek, lőszerek és katonai járművek gyártását, amiben Kína, Észak-Korea és Irán segítségét élvezi. Ebben a versenyben a NATO szövetség nem maradhat el – hangsúlyozta az elnök, ugyanakkor örömét fejezze ki amiatt, hogy mára minden tagország ígéretet tett hadiipari kapacitásainak bővítésére.

Az Egyesült Államok példáját említve beszámolt arról, hogy elnöksége idején, az elmúlt három és fél évben 30 milliárd dollár befektetés történt az amerikai védelmi iparba 35 állam területén.

Joe Biden egyben kijelentette, hogy a tagállamok által tett, védelmi iparra vonatkozó vállalások jelentik a NATO jövőbeli erejét, valamint ennek révén a NATO-szövetségesek közösen területük minden négyzetcentiméterét képesek megvédeni és ezt meg is teszik.

Ukrajna NATO-tagsága továbbra sem jöhet szóba reálisan

Mindenki számára világos, hogy Ukrajna NATO-tagsága továbbra sem jöhet szóba reálisan, ugyanis ez a közvetlen összetűzés veszélyével járna Oroszországgal – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.

„Azaz most úgy kell körül írni ezt az egészet itt az elkövetkezendő két napban azoknak, akik nem tudnak erről őszintén beszélni, hogy úgy beszélnek az ukránok leendő NATO-tagságáról, mintha ők maguk úgy gondolnák, hogy az reális, miközben világos, hogy nem az” – mondta.

„És ebből fakadnak az olyan megfogalmazások, amelyek mindenféle nyelvtani bravúrokat tartalmaznak a csúcs zárónyilatkozatában, mert gondoljunk csak bele, hogy ha Ukrajnát felvenné a NATO, akkor azzal gyakorlatilag egy folyamatos, nyílt és rendkívül veszélyes háborús fenyegetésben élnénk, mivel Ukrajna NATO-tagsága előrevetítené a NATO és Oroszország közvetlen összetűzését” – tette hozzá.

Majd leszögezte, hogy ezt nyilvánvalóan senki nem akarja, azonban a mainstream azt sugalmazza, hogy minél szorosabb együttműködésre van szükség.

„Ezért próbálnak olyan kifejezéseket találni, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, továbbá hogy ez egy 'visszafordíthatatlan' folyamat, ami így persze jól hangzik, és az ukránok is tudnak rá otthon hivatkozni, de igazából nem jelenti természetesen az ukránok NATO-tagságát” – fogalmazott.

„Tehát Ukrajna NATO-ba történő meghívása most sem történik meg, a tagságról effektíve nem tud szó lenni. Persze mindenki a kommunikációban el fogja mondani, hogy ez mennyire fontos” – emelte ki.

Magyarország és Törökország együttműködik az ukrajnai béke előmozdítása érdekében

Magyarország és Törökország a következő időszakban a korábbinál is szorosabban együtt fog működni annak érdekében, hogy a béke visszakerülhessen a nemzetközi szervezetek napirendjére – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozón elmondta, hogy előző nap Magyarország és Törökország között a legmagasabb szinten került sor egyeztetésre az európai uniós soros elnökség átvételével megindított „békemisszió” keretében.

Szavai szerint a tárgyalás jelentőségét kiemeli az is, hogy a két és fél éve tartó ukrajnai háború egyetlen sikeres közvetítési kísérlete Törökországhoz fűződik a fekete-tengeri gabonamegállapodással, amellyel elkerülhetővé vált az élelmiszerellátási válság a világ több pontján.

– mondta.

Majd igen problémásnak nevezte, hogy napjainkban a nemzetközi szervezetek eseményein, például a NATO csúcstalálkozóján is, leginkább a háborúról lehet hallani.

„A háborús megközelítésről, hogyan lehet kinek megnyerni a háborút, és hogyan kell fegyvert szállítani, háború, háború, háború. És a béke mint kifejezés is gyakorlatilag illegitimmé vált ezen szervezetekben” – vélekedett.

– tette hozzá.

Szijjártó Péter tudatta, hogy Magyarország ezért összefogott Törökországgal annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetekben helyreállhasson a béke legitimása kifejezésként és mondanivalóként is.

Emlékeztetett rá, hogy nemrégiben Recep Tayyip Erdogan török elnök is találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, így Budapest és Ankara is a lehető legtöbb információval rendelkezik ma a háborús helyzetről.

Illetve kifejtette, hogy a felek azonos állásponton vannak a tekintetben is, hogy a következő időszakban olyan békekonferenciára van szükség, amelyen mindkét háborúzó fél részt vesz.

„Svájcban is az bizonyosodott be, legyen bármilyen jóindulatú is a svájciak kezdeményezése, merthogy az volt, hogy ha csak az egyik háborúzó fél van jelen, akkor ott az adott formátumban megoldást találni nem lehet” – közölte.

A miniszter végül arra is kitért, hogy két és fél év alatt bizonyos következtetéseket már le lehetett vonni a háborúból, és ilyen az is, hogy a nyugati stratégia kudarcot vallott.

„Mert ha megnézzük, hogy hol tartottunk két és fél éve, meg hol tartunk most, akkor azt kell mondani, hogy a helyzet sokkal rosszabb. Sok ezer, tízezer, százezer, ki tudja, mennyi halott, sok millió menekült, egy nagymértékben lerombolt ország, egyre durvuló fronthelyzet, egyre kegyetlenebb és brutálisabb háborús események, egyre súlyosabb eszkalációs kockázat, így áll jelenleg a helyzet” – sorolta.

– fűzte hozzá.

Majd azon kötelezettségvállalásra is kitért, amelynek értelmében a szövetségeseknek 2024-re a bruttó hazai termékük (GDP) legkevesebb két százalékára kellett emelniük a védelmi költségvetésüket, ennek 20 százalékát pedig a hadiipar és a hadsereg fejlesztésére kell fordítani.

Szavai szerint korábban így mérték, hogy ki a jó és megbízható szövetséges, hogy mennyivel járul hozzá a sajátján keresztül a szövetség biztonságához, hogy vesz részt a missziókban, mennyi pénzt költ erre.

„Mostanra megpróbálták áthangszerelni, a 'Ki a jó szövetséges?' kérdést, hogy azt úgy válaszoljuk meg, hogy aki sokat segít Ukrajnának. De Ukrajna nem is tagja a NATO-nak, és a NATO biztonsága sem azon múlik, hogy Ukrajna milyen erős, hanem hogy mi milyen erősek vagyunk” – hangsúlyozta.

„Tehát ez is egyfajta képmutatás, miután a NATO ereje, a NATO védelmi képessége a saját erőnkön, és nem Ukrajna erején múlik, mert a NATO nem egy támadási szövetség, hanem védelmi szövetség, amely azért jött létre, hogy meg tudjuk védeni magunkat a külső támadásoktól” – szögezte le.

Illetve emlékeztetett, hogy a két százalékon belüli 20 százalékos vállalás tekintetében hazánk a második helyen áll a NATO-ban, hiszen Magyarország a védelmi büdzséje 48 százalékát haderőfejlesztésre és a védelmi ipar fejlesztésére fordítja.

„Hogy ki a megbízható szövetséges, a jó szövetséges, s ki mennyit tesz hozzá a NATO biztonságához, a kollektív védelem garanciájához, azt azért így kell lemérni, nem politikai pamfletek meg nyilatkozatok terén” – vélekedett.

Majd utóbbi szempontból veszélyesnek nevezte azt az elfogadásra váró döntést, amelynek értelmében a szövetség Ukrajnát támogató missziót indít a fegyverszállítások és a katonai kiképzés koordinálására.

 – sorolta.

Illetve Magyarország kimarad az Ukrajna számára létrehozott hosszú távú finanszírozási alapból is. „És nem csak azért tartom ezt veszélyesnek, mert borzasztó sok pénzről van szó, hanem a szemlélet miatt is. Tehát ha valaki hosszú távú finanszírozási tervet állít fel egy háború esetében, abból az következik, hogy arra gondol, hogy az hosszan fog tartani, és itt ez a probléma” – mondta.

Orbán Viktor is részt vesz a találkozón

A miniszterelnök kedden az amerikai fővárosba érkezett, ahol részt vesz a NATO július 9-e és 11-e között zajló csúcstalálkozóján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

– tájékoztatta követőit közösségi oldalán a kormányfő.

Az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül Orbán Viktor több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel – mondta Havasi Bertalan.

A NATO szerepvállalását sürgette az ukrajnai béketárgyalások megkezdésében a magyar delegáció vezetője

Eljött az ideje annak, hogy a NATO nagyobb szerepet vállaljon az Ukrajnára vonatkozó békemisszióban és a jelentőségteljes tárgyalások megkezdésében – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a magyar parlamenti delegáció vezetője Washingtonban a NATO parlamenti csúcstalálkozón kedden.

A magyar országgyűlési képviselő az MTI-nek beszámolt arról, hogy beszédében ismertette a magyar álláspontot, ami tűzszünetről és békéről szól, hiszen a háború egyre súlyosabb áldozatokkal jár. Elítélte a kijevi kórház elleni támadást, és hangsúlyozta, hogy Magyarország minden humanitárius segítséget megad Ukrajnának.

A KDNP frakcióvezető-helyettese összehangolt cselekvést mondott szükségesnek a világban látható biztonsági kihívások, mint a háborúk, a terrorizmus és az illegális migráció kezelésére.

A magyar parlamenti delegáció vezetőjeként Nacsa Lőrinc nagy sikernek nevezte, hogy Magyarország már elérte a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadásról szóló előírást, amit a gazdagabb tagállamok közül sokan még nem teljesítenek. Azt is kifejtette, hogy Magyarország erős és elismert tagja a NATO-nak, katonáiról pedig a legmagasabb elismerés hangján beszélnek.

A NATO parlementi csúcstalálkozóját Mike Johnson, a képviselőház elnöke, és Michael Turner, amerikai delegációvezető kezdeményezésére tartották. Részt vettek rajta a 32 tagállam, valamint Ukrajna törvényhozásának vezetői; 23 ország házelnöki szinten képviseltette magát.

A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződést Stinger-rakéták gyártására

A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződés Stinger-rakéták gyártására tagállamaiban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Washington, a NATO-csúcstalálkozó kísérőrendezvényeként tartott védelmi ipari fórumon.

Az északatlanti szervezet főtitkára kifejtette, hogy a szövetség súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, ami miatt nagyobb fokú együttműködés, és több védelmi beruházás szükséges. Ahogy fogalmazott, „nem lehet nagyobb védelmet nyújtani erős védelmi ipar nélkül”, és sürgette az európai és észak-amerikai védelmi ipar innovációs szintjének emelését, valamint a termelési kapacitásának fokozását.

Kathleen Hicks amerikai védelmi miniszter-helyettes úgy vélte, hogy a NATO-szövetségesek stratégiai versenytársainak gyors terjeszkedése a védelmi ipar terén rámutatott arra, hogy az északatlanti térség védelmi iparának finanszírozása évtizedeken keresztül elmaradt a szükségestől, figyelmen kívül hagyva az igényeket. Egyben feladatnak mondta a bevetésre alkalmas képességek megteremtését, hogy elrettentő erőként szolgáljanak egy agresszióval szemben, valamint győzelmet hozzanak, amennyiben harcra kerül a sor. Hozzátette, a NATO-országok felismerték, hogy a közös védelmi ipari bázis „multiplikáló erőt” jelent, azaz megsokszorozza a belőle származó előnyöket.

 – fogalmazott az elnöki tanácsadó, hozzátéve, hogy a szövetség készen áll arra, hogy a kihívásokat egyszerre legyen képes kezelni.

A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának hivatalos megnyitója előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter tárgyalt Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral is. A külügyminisztérium közleménye szerint a két politikus üdvözölte az előrelépést a költségek közös viselését illetően, hangsúlyozva, hogy ma a szövetség tagjainak több mint kétharmada teljesíti a GDP két százalékát meghaladó védelmi költségvetési előírást. Egyben tárgyaltak a NATO-csúcstalálkozó keretében csütörtökre szervezett NATO-Ukrajna tanácson várhatóan megszülető döntésről, ami a megfogalmazás szerint hídként szolgál majd Ukrajna NATO-tagsága felé.

Washingtonban megkezdődött a 75. évfordulós csúcstalálkozó

A NATO alapításának 75. évfordulós megemlékezésével hivatalosan is megkezdődött a védelmi szövetség csúcstalálkozója Washingtonban.

A 32 tagország állam- és kormányfői, valamint a NATO-főtitkára helyi idő szerint kedden kora este a Mellon Auditoriumban gyűlt össze, ahol 1949 júliusában aláírták az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization - NATO) alapító okmányát, az Észak-atlanti Szerződést.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepségen rámutatott, hogy 

A jelen időszakról szólva kifejtette, hogy nincsenek költségmentes lehetőségek Oroszországgal a szomszédban, valamint nincsenek kockázatmentes eshetőségek egy háború idején. Úgy vélte ugyanakkor, hogy 

Az esemény végén Joe Biden, amerikai elnök a NATO ősszel leköszönő főtitkárának átadta az Elnöki Szabadság Érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését.