2024.06.28. 06:02
Eltűnt 62 millió dollár értékű amerikai fegyver Ukrajnában
856. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán 43. tüzér dandár katonája és egysége egy 2SZ7-es Pion önjáró löveggel
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jevhen Maloletka
Zelenszkij az év végéig részletes tervet mutat be a háború lezárására
Az ukrán elnök azonban hangsúlyozta, hogy a diplomáciai eredményekhez katonai sikerekre is szükség van, ami további katonai támogatást igényel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy
Kijev egy „világos és részletes” tervet készít a háború lezárására, amelyet még az idén bemutatnak nyugati szövetségeseiknek
- írta a Mandiner.
Az átfogó terv 2024 végéig készül majd el, és nemcsak a hadseregre, hanem az ország infrastruktúrájának újjáépítésére is kiterjed – írta meg az Ukrainska Pravda.
Zelenszkij a szlovén köztársasági elnökkel, Natasa Pirc Musarral tartott találkozó utáni sajtótájékoztatón részletezte a tervet. Különös hangsúlyt fektetnek az energia, az élelmezésbiztonság és a nemzetközi kereskedelem helyreállítására.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
Legkevesebb hat polgári személy életét vesztette orosz légicsapásokban Ukrajnában
Legkevesebb négy polgári személy halt meg pénteken a kelet-ukrajnai Donyeck megye Nyu-Jork nevű települése elleni orosz támadásban, két másik civil pedig az ország északi, illetve déli részében vesztette életét orosz tüzérségi csapásban - közölték az ukrán hatóságok.
A frontvonalon található Nyu-Jork és a szomszédos Toreck június közepe óta heves orosz légitámadások célpontja, miután Oroszország előre kíván nyomulni Donyeck megyében.
Volodimir Filaskin, Donyeck megye közigazgatási vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében azt írta, hogy legkevesebb négy ember meghalt és két másik megsebesült.
Az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol Moszkva májusban indított szárazföldi offenzívát, egy 56 éves nő vesztette életét orosz tüzérségi támadásban egy határ menti faluban péntek reggel - közölte a belügyminisztérium.
A dél-ukrajnai Herszonban egy férfi halt meg dróntámadásban, tüzérségi lövedékek pedig két másik embert sebesítettek meg - közölte a megyei kormányzó.
Májusban összesen 174 igazolt halálesetet jelentettek, az ENSZ szerint tizenegy hónapja májusban volt a háborúnak a legtöbb civil áldozata.
A közép-ukrajnai Dnyipróban egy nyolcemeletes lakóépületet részben lerombolt egy orosz rakéta, Szerhij Liszak kormányó közleménye szerint sok a sebesült.
Orosz támadások teljesen leromboltak egy fontos elektromos erőművet Nyugat-Ukrajnában.
Egy ideje már bizonyos, hogy az Ivano-Frankivszktól északra fekvő Burstin erőművét nem lehet újjáépíteni - mondta pénteken egy helyi rádióban Szvitlana Oniscsuk megyei kormányzó. Legkevesebb tizenkét orosz támadás érte a lengyel határtól 130 kilométerre fekvő erőművet.
Március közepe óta az orosz hadsereg célzottan támad drónokkal és rakétákkal hő- és vízerőműveket.
A hatóságok szerint eddig összesen több mint 9000 megawatt erőművi kapacitást romboltak le. A burstini hőerőmű egymaga 2400 megawatt energiát termelt.
Az ukrán védelmi tárca által a Telegramon pénteken közétett közlemény szerint az ukrán hadsereg a héten lerombolta az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigeten az orosz csapatok műholdas kommunikációs és navigációs központját.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak Vitine falu közelében, ahol a központ áll.
Eltűnt 62 millió dollár értékű amerikai fegyver Ukrajnában
Nem tudni, hova tűnt 62,2 millió dollár összértékű fegyver Ukrajnában, erről tett közzé egy jelentést az amerikai védelmi tárca. Ennek ellenére az Egyesült Államok folyamatosan önti a fegyvereket az orosz–ukrán háborúba – adta hírül a Magyar Nemzet.
A következtetéseket a Pentagon főfelügyelője ismertette, miután értékelte, hogy a védelmi minisztérium hatékonyan ellenőrzi-e az ukrán fegyveres erőknek átadott védelmi eszközöket.
A felügyelőszerv megállapította, hogy tavaly november végéig összesen 62,2 millió dollárnyi, a fokozott végfelhasználás-ellenőrzésre (EEUM) kijelölt eszköz eltűnését jelentették. Ezek között vannak éjjellátó eszközök, páncéltörő rakéták és rakétaindító egységek.
A Pentagonnak folyamatosan problémái vannak az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek nyomon követésével azóta, hogy 2022-ben elkezdődött az orosz–ukrán háború.
A cikk IDE KATTINTVA folytatódik!
Májusban halt meg a legtöbb civil a háborúban
Legkevesebb négy polgári személy halt meg pénteken a kelet-ukrajnai Donyeck megye Nyu-Jork nevű települése elleni orosz támadásban, két másik civil pedig az ország északi, illetve déli részében vesztette életét orosz tüzérségi csapásban – közölték az ukrán hatóságok.
A frontvonalon található Nyu-Jork és a szomszédos Toreck június közepe óta heves orosz légitámadások célpontja, miután Oroszország előre kíván nyomulni Donyeck megyében.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Volodimir Filaskin, Donyeck megye közigazgatási vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében azt írta, hogy legkevesebb négy ember meghalt és két másik megsebesült. Az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol Moszkva májusban indított szárazföldi offenzívát, egy 56 éves nő vesztette életét orosz tüzérségi támadásban egy határ menti faluban péntek reggel - közölte a belügyminisztérium.
A dél-ukrajnai Herszonban egy férfi halt meg dróntámadásban, tüzérségi lövedékek pedig két másik embert sebesítettek meg – közölte a megyei kormányzó.
Májusban összesen 174 igazolt halálesetet jelentettek, az ENSZ szerint tizenegy hónapja májusban volt a háborúnak a legtöbb civil áldozata.
A közép-ukrajnai Dnyipróban egy nyolcemeletes lakóépületet részben lerombolt egy orosz rakéta, Szerhij Liszak kormányó közleménye szerint sok a sebesült. Orosz támadások teljesen leromboltak egy fontos elektromos erőművet Nyugat-Ukrajnában.
Egy ideje már bizonyos, hogy az Ivano-Frankivszktól északra fekvő Burstin erőművét nem lehet újjáépíteni– mondta pénteken egy helyi rádióban Szvitlana Oniscsuk megyei kormányzó. Legkevesebb tizenkét orosz támadás érte a lengyel határtól 130 kilométerre fekvő erőművet.
Március közepe óta az orosz hadsereg célzottan támad drónokkal és rakétákkal hő- és vízerőműveket. A hatóságok szerint eddig összesen több mint 9000 megawatt erőművi kapacitást romboltak le. A burstini hőerőmű egymaga 2400 megawatt energiát termelt.
Az ukrán védelmi tárca által a Telegramon pénteken közétett közlemény szerint az ukrán hadsereg a héten lerombolta az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigeten az orosz csapatok műholdas kommunikációs és navigációs központját.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak Vitine falu közelében, ahol a központ áll.
Rozdolivka település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
A tárca beszámolója szerint a június 22-től 28-ig terjedő időszakban az orosz fegyveres erők 17 csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipari komplexumot ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterekre, nyugati fegyvereket tároló logisztikai központokra, drónokat és személyzet nélküli hajókat összeszerelő üzemekre, valamint ukrán egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
A tárca szerint az orosz fegyveres erők a hatból öt frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt hét folyamán. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 13 800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon. Az említett időszakban 56 ukrán katona adta meg magát.
A minisztérium a hét folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg 41 tábori lőszerraktárt, az amerikai HIMARS rakétarendszer hat indítóállását, egy M270-es MLRS indítóállást, egy szállító- és töltőjárművet a külföldi személyzetével együtt, két MiG-29-es repülőgépet, nyolc harckocsit, 38 páncélozott harcjárművet, 47 külföldi gyártmányú tarackot, hat ATACMS műveleti-harcászati rakétát, nyolc Patriot irányított légvédelmi rakétát, nyolc HARM radarelhárító rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 61 rakétáját, továbbá 598 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az EU orosz állampolgárokkal és vállalatokkal szemben vezetett be korlátozó intézkedéseket
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa pénteken korlátozó intézkedéseket vezetett be az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős két személlyel és négy vállalattal szemben egyebek mellett az uniós szankciók megkerülése és az orosz kormány anyagi támogatása miatt.
Az uniós tanács közleménye szerint a megszorító intézkedések jegyzékébe került oroszországi bejegyzésű cégek, egy orosz közlekedési vállalat és Oroszország legnagyobb vasútikonténer-üzemeltetője, valamint leányvállalataik és ezek orosz állampolgárságú vezérigazgatói Oroszország támogatásáért és uniós szankciók kijátszásáért felelősek.
Kiemelték: az érintettek egyebek mellett anyagilag támogatják az orosz kormányt, amely – mint emlékeztettek – a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős. Vállalataikon keresztül részt vesznek az Észak-Koreával folytatott illegális fegyverkereskedelemben, ezzel is támogatva az oroszországi kormányt. Az egyik szankcionált vállalat 28,5 millió euró értékű részvénnyel rendelkezik a Strabag SE európai vállalatban, az említett részvényeket az uniós megszorító intézkedések alapján befagyasztották. A befagyasztott részvények értékesítése érdekében a két érintett személy leányvállalatokat hozott létre azon kizárólagos céllal, hogy elérjék a nem uniós vállalat részvényei befagyasztásának feloldását, ezáltal megkerülve az uniós korlátozó intézkedéseket – tájékoztattak.
Az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések jelenleg összesen több mint 2200 emberre és szervezetre, illetve vállalatra vonatkoznak.
A pénteken jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztották, és az uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket. Rájuk emellett uniós beutazási tilalom vonatkozik.
Felidézték: az EU június 24-én fogadta el az orosz gazdaság nagy értéket képviselő ágazatait célzó gazdasági és egyedi korlátozó intézkedések 14. csomagját, mely megnehezíti az uniós szankciók megkerülését. Az uniós tanács közleményében az Oroszországgal szemben elfogadott szankciók teljes körű és hatékony végrehajtására, valamint további intézkedések meghozatalára szólított fel azok kijátszásának elkerülése érdekében.
Az Európai Unió továbbra is készen áll arra, hogy tovább korlátozza Oroszország háborús képességét, és arra biztatja az országokat, hogy ne nyújtsanak anyagi vagy egyéb támogatást Oroszország háborújához – tették hozzá.
Adománygyűjtő akciót hirdettek a magyar johanniták kárpátaljai templomok támogatására
Nagyszabású karitatív akciót indít a Johannita Rend Magyar Tagozata, amely megalapításának 100. évfordulóján száz kárpátaljai templom támogatásához keres támogatókat, mert az elhúzódó orosz–ukrán háború miatt a kárpátaljai gyülekezetek egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok áramellátását és fűtését – közölték az akció szervezői pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a „Szóljon 100 harang a békéért!” elnevezésű akció célja, hogy a templomok rezsiköltségét fedezni tudják a következő néhány évben, és „egy harang se némuljon el”.
„Az elhúzódó orosz-ukrán háború drasztikusan átalakította a kárpátaljai falvak és városok mindennapjait: a településeken alig maradtak férfiak, sok család Magyarországra vagy Nyugat-Európába menekült, otthon leginkább idősek, nyugdíjasok maradtak. Mindez a kárpátaljai gyülekezetek életére is hatással van. A szovjet időszak óta a templomok fenntartását a perselypénz, vagyis a gyülekezet tagjainak adományai biztosítják. Ám mivel a hívők egy része a háború miatt kénytelen volt elhagyni otthonát, egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok fűtését, áramellátását, félő, hogy a következő időszakban egyre több településen némulnak majd el a harangok” – idézték a közleményben Tomcsányi Istvánt, a Johannita Rend Magyar Tagozatának vezérlő kommendátorát.
Fotó: Nemes János / Forrás: MTI
Kifejtették, hogy Kárpátalján 101 református templomban van harang, és körülbelül ugyanennyi római katolikus, valamint 37 görögkatolikus templomban miséznek magyar nyelven.
A szervezet a budapest-johannita.hu/adomany oldalon sorolja fel azt a száz kárpátaljai települést, amelynek a gyülekezetét célzottan lehet segíteni, ezek között van például a beregszászi járáshoz tartozó, alig több mint ezerfős Feketepatak, Huszt és Nagydobrony, de olyan nagyobb városok templomai is, mint Ungvár vagy Beregszász.
Az oldalon bankkártyás fizetéssel lehet adományozni, de a támogatásokat a Johannita Rend Magyar Tagozata bankszámlájára is várják, a közleményben a kiválasztott település vagy a Kárpátalja névvel.
„Azoknak az adományát, akik az átutaláskor nem jelölnek meg egy konkrét települést, a legrászorultabb, legnagyobb bajban lévő gyülekezeteknek juttatjuk el” – mondta a közlemény szerint Tomcsányi István, hozzátéve, hogy a magyar johanniták június 30-i, margitszigeti rendezvényén is át lehet adni a támogatást.
Fehéroroszország egy biztonsági incidenst követően megerősíti az ukrajnai határátA fehérorosz határőrség és védelmi minisztérium egy biztonsági incidens után megerősíti az ország Ukrajnával közös határát – tudatta pénteken közleményben a fehérorosz határőrség. A határőrség közölte, hogy szerdán a Homeli terület Jelszki járásában a földre kényszerített egy úgynevezett kvadrokopter típusú, pilóta nélküli repülő szerkezetet, amely illegálisan repült át Ukrajna irányából az ország határán. A drón SD-kártyáján videofelvételeket találtak, amelyeknek az elemzése alapján megállapítható, hogy a repülő szerkezet információkat gyűjtött a határőrizeti létesítményekről – közölték. Ezt megelőzően a héten a fehérorosz határőrség azt közölte, hogy pokolgépek készítéséhez szükséges alkatrészeket – két kilogramm plasztik robbanóanyagot és detonátorokat – találtak ugyanebben a térségben, és tudomásuk van arról, hogy ukránbarát orosz fegyveresek csoportja tartózkodik a Fehéroroszországgal határos ukrajnai térségben. |
Sötét kilátások: egyre valószínűbb, hogy Izrael is beszáll az orosz–ukrán konfliktusba
Benjamin Netanjahu eddig visszautasította Ukrajna katonai segítségre vonatkozó kéréseit, most azonban tárgyalásokba kezdtek a felek.
Izrael, Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatnak arról, hogy Kijevet nyolc Patriot légvédelmi rendszerrel támogassák fel az orosz támadások elleni védelem érdekében.
Fotó: Kobi Gideon / Forrás: Anadolu via AFP
Izrael és Ukrajna között közvetlen tárgyalások is folytak, a megbeszéléseken Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is részt vett.
A Mandiner cikke szerint az Index a Financial Times-ra hivatkozva azt írja pénteki cikkében: A nyolc darab M901 PAC-2 tipusú Patriot-üteg régebbi, mint a jelenleg Ukrajnában használt PAC-3-asok, elemzők azonban úgy vélik, hogy a PAC-2 teljes mértékben kompatibilis a PAC-3-mal. Izrael megfelelő mennyiségű elfogórakétával rendelkezik ezekhez a fegyverekhez, amelyek nagyobb hatótávolsággal és nehezebb robbanófejjel bírnak.
Ez alkalmassá teheti őket arra, hogy elfogják az orosz repülőgépeket, amelyek a frontvonal túloldaláról irányított légibombákat lőnek ki ukrán városokra és katonai objektumokra.
A portálon kiemelik: Izrael eddig visszautasította Ukrajna katonai segítségre vonatkozó kéréseit, most azonban, legalábbis a fegyverszállítások szintjén, belépne a konfliktusba.
Oroszország határozott választ vár az ENSZ-től a szevasztopoli civilek ellen elkövetett rakétacsapás miatt
Tegnap közvetlenül az ENSZ vezetésétől kértem, hogy várjuk a szervezet nemzetközi, világos, elvi és kiegyensúlyozott értékelését az orosz civil lakosság szevasztopoli bombázásáról, amelyet kazettás bombákkal megrakott amerikai rakétákkal hajtottak végre.
– mondta az orosz belügyminiszter – írja a RIA Novosztyi alapján a Magyar Nemzet.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Szevasztopol kormányzójának Telegram-fiókja
Kolokolcev megjegyezte, hogy az ENSZ-ben tett látogatása során külföldi kollégáival többek között az ukrajnai konfliktusról tárgyalt. Az orosz belügyminiszter korábban megbeszélést folytatott Jean-Pierre Lacroix-val, az ENSZ békefenntartó műveletekért felelős főtitkárhelyettesével is.
Kijev június 23-án indított terrortámadást. A védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők öt, amerikaiak által szállított, kazettás robbanófejjel ellátott ATACMS rakétával támadta Szevasztopolt. Az orosz hadsereg ezek közül négyet lelőtt, de egy a légvédelem által eltérített rakéta a város felett felrobbant. Mihail Razvozajev szevasztopoli kormányzó elmondta, hogy az ukrán támadásban érintett volt a nyaraló családokkal teli strand is.
Itt az orosz bejelentés a világháborúról
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter arra utasította a vezérkart, hogy tegyen intézkedéseket az amerikai provokációk miatt. Erről az orosz Védelmi Minisztérium a Telegram-csatornáján számolt be – írja a Magyar Nemzet. Egyre nagyobb a világháborús készültség. Az orosz vezetés már többször figyelmeztette a Nyugatot a lehetséges következményekre.
A védelmi minisztérium jelezte, hogy megnőtt az amerikai stratégiai drónok repülési intenzitása a Fekete-tenger felett.
Az ilyen repülések nagymértékben növelik az orosz légierő által okozott incidensek valószínűségét a légtérben, ami növeli a katonai szövetség és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfrontáció kockázatát. A NATO-országok lesznek ezért felelősek
– áll az orosz védelmi minisztérium közleményében. Hozzáteszik:
Ez azt jelzi, hogy az Egyesült Államok és a NATO-országok egyre nagyobb mértékben vesznek részt az ukrajnai konfliktusban a kijevi rezsim oldalán.
Hamarosan Ukrajnába érkezhetnek az észak-koreai katonák
Dél-koreai információk alapján reális forgatókönyvé válhat, hogy Phenjan katonákat fog küldeni Ukrajnába a következő hónapban. Az észak-koreai mérnökdandárok közül akár négyet is Donyeckbe vezényelhetnek, hogy segítsék az oroszokat az újjáépítési munkálatokban – írja a DeMorgen alapján a Mandiner.
A múlt héten Kim Dzsong Un és Vlagyimir Putyin stratégiai megállapodást írt alá, melynek alapján a két nemzet katonailag is támogatni fogja egymást.
Forrás: KCNA VIA KNS / AFP
Bár az régóta tudott, hogy Phenjan fegyverekkel és lőszerrel látja el Moszkvát, észak-koreai katonák közvetlenül eddig még nem vettek részt az ukrajnai háborúban. Ennek meglépése könnyen kiszélesítheti és új szintre emelheti a konfliktust. Egyes jelentések szerint Oroszország eddig akár 2 millió tüzérségi lövedéket is kaphatott Észak-Koreától.
A dél-koreai Csosun televízió arról számolt be, hogy a támogatás új szintre léphet a következő hónapban, amikor észak-koreai katonák érkeznek Donyeckbe. A phenjani katonák pontos szerepe egyelőre kérdéses.
Az amerikai hatóságok egyelőre nem tudták megerősíteni a dél-koreai híreket. Pat Ryder, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy folyamatosan figyelik az észak-koreai csapatmozgásokat. Azt is hozzátette, hogy
Kim Dzsongunnak meg kell fontolnia, hogy katonáit elküldi-e Oroszország háborújába, ahol csak „ágyútöltelékek” lennének.
Az Institute for the Study of War (ISW) szintén arról számolt be, hogy egyelőre nincs jele nagyobb mértékű észak-koreai katonai mozgósításnak. Ugyanakkor azt elismerték, hogy az orosz hadseregnek szüksége lenne az erősítésre, még akkor is, ha alapvetően csak támogató munkákat végeznének a koreaiak. Ha a logisztikai és egyéb feladatokat átvállalnák, már azzal is rengeteg orosz katona szabadulna fel, akik a frontvonalra utazhatnának.
Puccsot terveznek Putyin ellen, a NATO segítségét kérték
Egykori orosz parlamenti képviselők kérték arra a NATO-t, támogassák a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni kampányukat – erről írt a The Times. A brit konzervatív lap úgy értesült, Varsóban több mint hatvan politikus gyűlt össze, hogy a Kreml megdöntésének tervét kidolgozzák.
A stratégia a Győzelmi terv nevet kapta, melyben szerepel az is, hogy a Nyugathoz fordulnak segítségért: újabb oroszellenes intézkedéseket, valamint még több fegyvert kérnének Ukrajnának.
Az ellenzéki tömörülés ugyanis azt vallja, kizárólag erőszakkal tudnak rendszerváltást elérni Oroszországban, melyre többek közt azért is van szükség, mert az orosz–ukrán háború nyomán a Kreml naponta több száz orosz állampolgárt öl meg, nem beszélve az ukrán és civil halálos áldozatokról. A lap szerint a javaslatot a júliusban esedékes washingtoni NATO-csúcstalálkozón mutatnák be. Tervezetükben egyúttal kidolgoztak olyan törvényeket is, melyeket a Putyin utáni időszakban vezetnének be, ezek között szerepelt például a belbiztonsági szolgálat felszámolása.
Csaknem 14 ezren érkeztek csütörtökön Magyarországra
Magyarország területére 2024. június 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7138 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6721 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
- Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
