2024.06.17. 14:00
Feloszlatta háborús kabinetjét Benjamin Netanjahu
Az izraeli–palesztin háború 255. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izrael légicsapást mér a Gázai övezet középső részén lévő Bureidzs menekülttáborra
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
Netanjahu nekiment az izraeli hadseregnek: elítéli a taktikai tűzszünetet
Az izraeli hadsereg (IDF) taktikai tűzszünetet hirdetett a Gázába vezető egyik főút mentén, hogy a segélyszállítmányok könnyebben eljussanak a palesztin menekültekhez. Ez azt jelenti, hogy naponta egy meghatározott időben az IDF fegyvernyugvást hirdet, ameddig a humanitárius segélyek áthaladnak a főúton. Az izraeli miniszterelnök azt követeli, hogy a katonák folytassák a harcot.
Az ígéret szerint az IDF mindennap helyi idő szerint 5 és 16 óra között nem hajt végre támadást a Kerem Salom határátkelőtől a rafahi Salah al-Din útig.
Benjámin Netanjahu elítélte a hadsereg által hirdetett taktikai tűzszünetet. A harc folytatására szólított fel, tekintet nélkül a segélyszállítmányokra.
Amikor a miniszterelnök hallott a humanitárius segélyeket biztosító tűzszünetről, azonnal behívatta a honvédelmi minisztert. Közölte vele, hogy elfogadhatatlannak tartja a döntést
– erről egy izraeli tisztségviselő szivárogtatott ki információt. Netanjahu mellé állt a nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir , aki szerint „el kell távolítani azt a bolondot, aki a tűzszünetet kitalálta”.
Az IDF azt is közölte, hogy a taktikai tűzszünet mellett a rafahi hadművelet folytatódik.
Netanjahunak a humanitárius segélyek biztosítására tett reakciója rávilágít az izraeli vezetésben levő nézetkülönbségekre.
A nemzetközi közösség egyre jobban bírálja Tel-Avivot a segélyek akadályozása miatt, mivel példátlan mértékű humanitárius válság van kialakulóban Gázában.
Jemeni felkelők: amerikai-brit erők mértek légicsapást Hodeidára és a Kamaran-szigetre
Amerikai-brit erők legkevesebb hat légicsapást mértek Hodeida kikötővárosának nemzetközi repülőterére és további négyet a vörös-tengeri Kamaran-szigetre - közölte hétfőn a jemeni húszi felkelők üzemeltette al-Maszirah televízió.
Az Irán támogatását élvező húszi milícia tavaly november közepe óta számtalan alkalommal vetett be drónokat és rakétákat nemzetközi kereskedelmi hajók ellen az Ádeni-öbölben Izrael gázai háborújára és a palesztinok iránti szolidaritásra hivatkozva. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több alkalommal mért válaszcsapást a húszik állásaira február óta, de ez az első alkalom, hogy Kamaran szigetét is lőtték.
A mostani csapásokkal az amerikai-brit erők arra adtak választ, hogy a jemeni lázadók első ízben vetettek be sikeresen haditengerészeti drónokat és rakétákat a múlt héten komoly károkat okozva a Verbena és a Tutor nevű teherhajókban. A két hajót a legénységeik elhagyták, azóta sodródnak, katonai és biztonsági szakértők szerint a Tutor elsüllyedhet.
Jemen nemzetközileg elismert kormánya azt állítja, hogy a húszik Kamaran szigetet és a közeli Szalif kikötőjét használják a Vörös-tengeren elkövetett támadásaikhoz, illetve az ottani sóbányákban rejtegetik rakéta és drónarzenáljukat.
Feloszlatta háborús kabinetjét Benjamin Netanjahu
Benjámin Netanjahu bejelentette a háborús kabinet megszűnését, és közölte, hogy a jövőben a döntéseit szűk körben hozza meg.
Feloszlatta hattagú háborús kabinetjét Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke. Netanjahu most várhatóan konzultációkat fog folytatni a gázai háborúról a miniszterek egy kis csoportjával, köztük Joav Galant védelmi miniszterrel és Ron Dermer stratégiai miniszterrel, akik a háborús kabinet tagjai voltak – írta meg a Reuters.
Beni Ganc több mint egy hete kilépett az egységkormányból és ezzel egy időben a háborús kabinetből is. A politikus azzal indokolta kilépését, hogy Netanjahu nem tudott megfelelő stratégiát kialakítani a gázai háborúval kapcsolatban.
Netanjahu korábban állítólag azt mondta, hogy már nincs szükség a háborús kabinetre, később Gadi Eisenkot miniszter is otthagyta a háborús kabinet. A The Guradian szerint Netanjahu azért került nehéz helyzetbe, mert a vallásos radikálisokhoz tartozó Bezalel Smotrich pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter is azt követelte, hogy vegyék fel őket a háborús kabinetbe. Ha Netanjahu engedett volna kérésüknek, azzal fokozta volna a feszültséget Izrael és szövetségesei, például az Egyesült Államok között. Az izraeli kormányfő nem tervezi a háborús kabinet újraalakítását, ehelyett a döntéseit szűk körben hozza majd meg, azt követően pedig kérni fogja a szélesebb körű biztonsági kabinet jóváhagyását.
Hiába a háború, bőven jut exportra is izraeli fegyver
Sosem exportált még annyit az izraeli hadiipar, mint tavaly. A cégvezetők szerint csak így lehet az élvonalban maradni, ami az izraeli hadsereg érdeke is.
Rekordévet zárt tavaly az izraeli hadiipari export, miután 500 millió dolláros bővülés után 13,1 milliárd dollárt tett ki, ami duplája az öt évvel korábbinak – közölte az izraeli hadügyminisztérium hétfőn.
Az eladások több mint harmadát rakéták és légvédelmi rendszerek tették ki, de a radarok vagy az elektronikus hadviselés eszközei is fontos szerepet játszottak. A kivitel fele az ázsiai-csendes-óceáni térség felé tartott, míg Európa nagyjából az export harmadáért felel.
Ez nem is csoda, hiszen a tavalyi év egyik legnagyobb szerződése a Németországnak eladott Arrow 3 rakétavédelmi rendszer volt, mely mintegy 4 milliárd dollárt hozott az állami tulajdonú Israel Aerospace Industries számára.
A tárca közleménye szerint Joav Gallant hadügyminiszter elmondta, hogy bár az izraeli hadiipar elsődleges célja az ország védelme és a csapatok támogatása, továbbra is keresi az együttműködést és az exportlehetőségeket.
Tény, hogy több nagy izraeli hadiipari vállalatot, mint a Vaskupola vagy Dávid parittyája rendszereket gyártó Rafaelt a háború kezdetekor arra kérték, hogy az izraeli hadsereg ellátását helyezze a fókuszba, ám noha a háború továbbra is tart, a cégek ismét az exportpiacok felé kacsintgatnak.
Mint Gideon Weiss, a Rafael alelnöke a Bloombergnek elmondta, ha szeretnék Izraelt szolgálni és az élvonalban is maradni, akkor szükségük van a nemzetközi piacokra is, hiszen azok a valódi növekedés egyetlen biztosítékai.
Ráadásul Izrael nem csupán hazai gyártású fegyvereket használ a Hamász ellen vívott háborúja során.
Norvég külügyminiszter: az összeomlás szélén áll a Palesztin Hatóság
Összeomolhat az elkövetkezendő hónapokban a Palesztin Hatóság – jelentette ki hétfőn a norvég külügyminiszter, „újabb Gázára” figyelmeztetetve.
Espen Barth Eide a sajtónak azt mondta, a támogatások hiánya, az erőszakcselekmények folytatódása, valamint az a tény, hogy félmillió palesztin munkavállaló nem mehet Izraelbe dolgozni, az összeomlás szélére sodorta a Palesztin Hatóságot.
A helyzet rendkívül nehéz. Ha (a Palesztin Hatóság) összeomlik, újabb Gáza alakulhat ki, és ez Izrael számára is rettenetes lenne
– figyelmeztetett a tárcavezető.
Mindeközben a skandináv ország nemzetközi fejlesztésekért felelős minisztere, Anne Beathe Tvinnereim bejelentette: Oslo további 100 millió norvég koronával (3,4 milliárd forint) toldja meg az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) folyósított támogatást.
Az UNRWA vezetője, a norvég fővárosban tartózkodó Philippe Lazzarini a sajtónak elmondta, az izraeli hadsereg (IDF) által humanitárius okokra hivatkozva meghirdetett „taktikai szünet” ellenére hétfőn is folytatódtak az erőszakcselekmények a Gázai övezet déli részén lévő Rafahban.
Fotó: Salvatore Di Nolfi / Forrás: MTI/EPA/Keystone
Mint mondta, a szervezet megkapta az IDF – csak angol nyelven közzétett – tájékoztatását a műveletek ideiglenes leállításáról, azonban leszögezte: „egyelőre semmi nem utal a harcok leállítására”.
Az IDF vasárnapi tájékoztatása szerint a harci cselekmények felfüggesztése minden nap 8 órától 19 óráig (helyi idő szerint) tartana további értesítésig az izraeli Kerem Salom átkelőhelytől a Szalah al-Din útig terjedően, és tovább északra.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
