2024.03.24. 09:10
Izrael hadműveletet indított Hán-Júniszban
Az izraeli–palesztin háború 170. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Romok között palesztinok a Gázai övezet középső részén lévő Nuszeirat menekülttábort ért izraeli légicsapás után, 2024. március 19-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
UNRWA: Izrael nem engedi, hogy eljussanak a segélyek a Gázai övezet északi részébe
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezetének (UNRWA) vezetője szerint Izrael már nem engedi, hogy a szervezet eljuttassa szállítmányait a Gázai övezet északi részébe. Philippe Lazzarini az X közösségi oldalon vasárnap azt írta, az UNRWA már nem tudja az életmentő segélyeket eljuttatni a Gázai övezet északi részébe, ahol az embereket éhínség fenyegeti.
A szemünk előtt kibontakozó tragédia ellenére az ENSZ azt a tájékoztatást kapta az izraeli hatóságoktól, hogy a jövőben már nem hagyják jóvá az UNRWA élelmiszerkonvojainak belépését az övezet északi térségébe
– közölte Lazzarini, aki szerint ezzel Izrael
szándékosan akadályozza az életmentő segítség célba jutását egy mesterségesen előidézett éhínség idején.
Segélyszervezetek szerint az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között több mint öt hónapja húzódó háború következtében a blokád alá vont Gázai övezetben humanitárius katasztrófa fenyeget. A térség északi részéből az emberek többsége elmenekült az izraeli bombázások elől, de becslések szerint mintegy 300 ezren maradtak, és hozzájuk csak nagyon kevés segély ért el az utóbbi időben.
Izrael visszautasítja azt a vádat, hogy akadályozná a szállítmányok célba jutását, és a segélyszervezeteket gyanúsítja azzal, hogy azok nem osztják szét megfelelően a segélyeket.
Az ENSZ BT újabb, ezúttal arab támogatással beterjesztett tűzszüneti határozatról szóló szavazásra készül
A Gázai övezeti fegyveres konfliktusról szóló újabb határozattervezet kerülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé hétfőn, miután az öt állandó és tíz nem állandó tagországnak orosz és kínai vétó miatt pénteken nem sikerült elfogadnia az Egyesült Államok javaslatát a fegyverszünetről Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet között.
Az újabb dokumentum az iszlám szent hónap, a ramadán időszakára szorgalmaz azonnali humanitárius tűzszünetet a tíz ideiglenes tag kezdeményezésére, orosz és kínai támogatással.
Az ENSZ arab tagállamait tömörítő, 22 országból álló csoport pénteken egységre kérte a BT 15 tagját, és sürgősnek minősítette a határozati javaslat elfogadását, úgy fogalmazva, hogy már régen késésben vannak a tűzszünetről szóló határozatot illetően. Arra is utaltak, hogy a ramadán hónapja április 9-ig tart. Diplomáciai források szerint az újabb határozati javaslatról már szombaton szavaztak voltak, de aznap elhalasztották. Az Egyesült Államok ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az újabb javaslat veszélybe sodorhatja az amerikai diplomácia által támogatott egyeztetéseket egy olyan megállapodásról, amely a tűzszünetet a Hamász kezében lévő túszok elengedéséhez kötné. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet szerint az újabb dokumentum kifogást ad a Hamász számára, hogy a tűzszünetről szóló egyeztetéseken felálljanak a tárgyalóasztaltól.
Pénteken az Egyesült Államok által kidolgozott és előterjesztett határozati javaslatot Oroszország és Kína arra hivatkozva vétózta meg, hogy nem tartalmazott felszólítást a harcok azonnali leállítására.
Az Egyesült Államok korábban háromszor emelt vétót a BT-ben a közel-keleti helyzetről szóló határozati javaslat szavazásán, legutóbb februárban, amikor az arab ENSZ-tagállamok által kidolgozott dokumentumot 13 BT-tag szavazta meg, egy tartózkodás és az amerikai vétó mellett.
Az Izrael és a Hamász közötti harcok kirobbanása óta a BT-nek két határozatot sikerült elfogadnia, amelyek a gázai humanitárius válsághelyzet kezeléséről szóltak, de tűzszünetről nem. A Biztonsági Tanács az ENSZ egyetlen szervezete, amelynek határozatai jogilag kötelező érvényűek.
Palesztin kormányzat: több mint 32 ezer palesztin halt meg Gázai övezetben az izraeli hadműveletek kezdete óta
Az Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet között október óta tartó fegyveres konfliktus kezdete óta a palesztin halálos áldozatok száma 32 226-ra emelkedett a Gázai övezetben a palesztin kormányzat egészségügyi minisztériumának vasárnapi közlése szerint.
A Hamász vezette minisztérium adatai szerint a sebesültek száma elérte a 74 518-at a konfliktus kezdete óta. A közlés szerint csak az elmúlt napon 84 palesztint öltek meg, és 106-an sebesültek meg az övezetben.
A Gázai övezetben kezdett izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akiknek egy része még mindig fogságban van.
Fotó: Leo Correa / Forrás: MTI/AP
Izrael hadműveletet indított Hán-Júniszban
Az izraeli hadsereg újabb hadműveletet indított Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén vasárnap hajnalban – jelentette be a hadsereg szóvivője.
A hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat közös akciójában a Hán-Júnisz nyugati részén fekvő al-Amal negyedben indítottak támadást az iszlamista Hamász terrorszervezet létesítményeinek és haderejének felszámolására.
A hadművelet kezdetén a légierő vadászgépei mintegy negyven célpontot semmisítettek meg, köztük katonai épületeket, alagutakat és hadicélokra használt egyéb infrastruktúrát.
Bejelentették, hogy a szárazföldi egységek taposóaknákat, gránátokat, páncéltörő rakétákat és aknalövedékeket találtak egy lakóházban az ENSZ palesztin segélyszervezetéhez, az UNRWA-hoz tartozó egyes táskákba rejtve.
Az izraeli katonák ismét razziáztak a Hán-Júniszban fekvő Nasszer, és az Al-Amal kórházban is, egy hónappal korábbi razziájuk után.
Az övezet északi részén, Gázavárosban fekvő Sifa kórházban is folytatódtak a harcok. A kórházban és környékén eddig legalább százhetven iszlamista fegyverest öltek meg, és mintegy nyolcszáz embert vettek őrizetbe, akik közül négyszáznyolcvanat azzal vádolnak, hogy kapcsolatban álltak a Hamásszal vagy az Iszlám Dzsihád terrorszervezettel. Az ott folyó csatákban életét vesztette egy huszonegy éves őrmester, és ezzel kétszázötvenkettőre emelkedett a gázai szárazföldi harcokban elesett izraeli katonák száma.
Az ország északi, libanoni határánál is tovább folytak a harcok vasárnap, Izrael légicsapást mért a libanoni síita Hezbollah szervezet milíciájának több célpontjára, és Dél-Libanonból számos rakétát lőttek ki Izrael irányába.
Uniós szóvivő: az EU elítéli, hogy Izrael „állami földdé” nyilvánított megszállt palesztin területeket
Az Európai Unió elítéli Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter bejelentését, miszerint a megszállt palesztin területeken, Ciszjordániában több mint 800 hektárnyi területet „állami földdé” nyilvánítottak – közölte az EU külügyi szolgálata (EEAS) vasárnap.
„Ez a legnagyobb elkobzás az oslói megállapodások óta” – tették hozzá a közleményben az 1993-ban született egyezményre utalva, amellyel Izrael hozzájárult a Palesztin Nemzeti Hatóság létrehozásához, cserében pedig a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elismerte Izrael államiságát.
Emlékeztettek: az Európai Tanács pénteken tartott ülésén az uniós tagországok állam- és kormányfői elítélték az izraeli kormány azon döntéseit, hogy tovább bővítik az illegális telepeket Ciszjordániában, és sürgették Izraelt, hogy vonja vissza ezeket a döntéseket. Régóta fennálló közös álláspontjával és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban az Európai Unió csak akkor ismeri el az 1967-es határok megváltoztatását, ha erről a felek megállapodnak – szögezték le.
Fotó: Abdel Karím Hana / Forrás: MTI/AP
Az EU elkötelezett Izrael biztonsága iránt, valamint annak biztosítása mellett, hogy az izraeli civilek ellen október 7-én elkövetett támadások soha többé ne ismétlődhessenek meg. Az EU eltökélt szándéka, hogy szóban és tettben egyaránt, szankciók és egyéb intézkedések meghozatalával küzdjön a terrorizmus ellen, a lehető leghatározottabban elítélve a Hamász iszlamista terrorszervezetet – szögezték le.
Hangsúlyozták:
új telepek létrehozása azonban súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot. A telepek bővítése feszültséget szít, és aláássa a kétállami megoldás – egy Izrael mellett létrejövő palesztin állam létrehozásának – kilátásait, amely továbbra is az izraeliek és a palesztinok hosszú távú biztonságának egyetlen fenntartható biztosítéka
– tette hozzá közleményében az uniós külügyi szolgálat.
Izrael védelmi minisztere nem támogatja a kormányfő hadkötelezettségi törvényjavaslatát
Joáv Galant, Izrael védelmi minisztere vasárnap reggel bejelentette, hogy nem támogatja a miniszterelnök kedden elfogadni tervezett hadkötelezettségi törvényjavaslatát.
A kormányzó Likud párthoz tartozó Galant washingtoni tárgyalásokra indulása előtt jelentette be, hogy nem támogatja a Likud pártot vezető Benjámin Netanjahu miniszterelnök megalkotta hadkötelezettségi törvénytervezetet, amely felemeli az ultraortodoxok behívásának korhatárát harmincöt éves korukig, és amelynek végrehajtása három év múlva kezdődne meg.
„Az elmúlt hetek találkozóin a pártok megtagadták a rugalmasságot, és megerősítették politikai álláspontjaikat. Ezért nem állok a felmerülő javaslat mögé, és nem is fogom támogatni azt” – mondta Gallant arra utalva, hogy az ultraortodox pártok nem készek a kompromisszumra, nem hajlandók a közteherviselés érdekében fokozni részvételüket a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei ellen tavaly október óta több fronton hadműveletet folytató izraeli hadseregben, amely azóta felemelte a sorkatonai és a tartalékos szolgálat időtartamát.
Az izraeli kormány várhatóan kedden tárgyalja meg a tervezetet. A védelmi miniszter kijelentette, hogy csak olyan javaslatot támogatna, amely minden koalíciós tag támogatását megkapja, és tárcája nevében nem kíván konszenzus nélküli törvényjavaslatot benyújtani.
Galant felkérte a kormányfőt és Beni Ganz tárca nélküli minisztert, hogy „használják ki a hátralévő időt, és hozzanak létre széles körű egyetértést”. A védelmi miniszter jelezte, hogy a kérdéses napon az Egyesült Államokban tartózkodik majd, de onnan szavazni fog.
A kormánynak a következő hét végéig kell benyújtania válaszát a legfelsőbb bírósághoz intézett, a közteherviselést és az állampolgári jogegyenlőséget szorgalmazó, az ultraortodoxok katonai behívását követelő beadványokra.
Újabb döntés nélkül jövő hétfőtől, április 1-től az izraeli hadsereg toborzóirodái kötelesek lesznek behívni sorkatonai szolgálatra az ultraortodoxokat is, s ez a kérdés robbanással fenyegeti a kormánykoalíciót, melyben részt vesznek az ultraortodox pártok.
Az ultraortodox pártok politikusainak és rabbijainak irányítása alatt álló, szigorúan vallásos közösség 1948 óta nem, illetve az utóbbi években csak töredékében vonul be az izraeli hadseregbe. A szefárd főrabbi nemrégiben kijelentette, hogy tömegesen elhagyják az országot, ha behívják őket.
Az amerikai hadsereg pilóta nélküli húszi légi járműveket támadott a Vörös-tengeren
Az amerikai hadsereg csapásokat mért a húszi lázadók 6, pilóta nélküli légi járművére (UAV) a Vörös-tenger déli részén szombaton.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) arról is beszámolt, hogy
a húszik ballisztikus rakétákkal támadtak egy kínai tulajdonú olajszállító tartályhajót, de áldozatokról nem érkezett hír, a fedélzeten keletkezett tüzet pedig eloltották.
Az amerikai erők hat UAV-t támadtak, amelyek közül öt a Vörös-tengerbe zuhant, egy pedig elrepült a húszik által ellenőrzött jemeni területek felé.
Az Irán támogatását élvező húszi lázadók tavaly november óta fokozták támadásaikat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben a kereskedelmi és katonai hajók ellen, számos hajótulajdonost arra kényszerítve, hogy elkerülje ezeket a nemzetközi kereskedelem számára létfontosságú útvonalakat.
A lázadók, akik hatalmas területeket ellenőriznek Jemenben, azt állítják, hogy támadásaikat a Gázai övezetben élő palesztinokkal való szolidaritásból hajtják végre, ahol Izrael háborúban áll a Hamász palesztin terrorszervezettel.
Washington decemberben többnemzetiségű koalíciót hozott létre a tengeri forgalom védelmére, de nem sikerült megállítani a támadásokat.
Ez történt szombaton:
