2024.02.11. 12:52
Az amerikai elnök jelezte aggályait az izraeli kormányfőnek a tervezett katonai műveletről
Az izraeli–palesztin háború 128. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztinok egy izraeli légitámadásban megsemmisült épület romjai között kutatnak túlélők után a Gázai övezet középső részén fekvő Deir el-Balahban 2024. február 9-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Fatima Sbair
Az amerikai elnök telefonon jelezte aggályait az izraeli kormányfőnek a tervezett katonai műveletről
Joe Biden amerikai elnök aggályait is kifejezte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai övezeti Rafahba tervezett izraeli katonai művelettel kapcsolatban vasárnap, amikor a két vezető január közepe óta először beszélt egymással telefonon.
A Fehér Ház közleménye szerint az elnök kifejtette, hogy a katonai akció Rafahban addig nem folytatódhat, amíg nincs hiteles és kivitelezhető terv, amely biztosítja az ott tartózkodó több mint 1 millió ember biztonságát és ellátását. Emellett Joe Biden sürgős és célzott lépéseket sürgetett a humanitárius segítségnyújtásban a gázai övezeti palesztin civilek számára, valamint hangsúlyozta az izraeli kormányfőnek, hogy a gázai túszok mielőbbi kiszabadulása érdekében építeni kell a tárgyalások eddigi eredményeire.
A közlemény hozzáteszi, hogy az amerikai elnök megerősítette: továbbra is közös cél a tavaly októberben Izrael ellen támadást indító Hamász palesztin szervezet legyőzése, valamint Izrael és polgárai hosszú távú biztonságának megteremtése.
Az izraeli hadsereg küszöbön álló rafahi offenzívája kapcsán Joe Biden csütörtökön újságírók előtt túlzásnak nevezte a Hamász elleni izraeli katonai műveletet a Gázai övezetben. Az elnök arra reagált, hogy nem sokkal korábban az izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy a Hamász "utolsó bástyája" Rafah, ahol hamarosan katonai művelet kezdődik.
Benjámin Netanjahu vasárnap egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a győzelem Izrael számára "elérhető közelségbe került". Az izraeli miniszterelnök a Fox News hírtelevízió adásában kifejtette, hogy a Hamász szervezett katonai egységeinek háromnegyedét sikerült legyőzni, ugyanakkor hozzátette, hogy ha a fennmaradó részt nem semmisítik meg teljes mértékben, az képes lesz újraszerveződni. Benjámin Netanjahu az interjúban arról is beszélt, hogy a túszok kiszabadítása és a Hamász legyőzése nem egymást kizáró célok.
Az izraeli kormányfő a héten, a túszok elengedéséről és az átmeneti tűzszünetről folytatott egyeztetések kudarca után kijelentette, hogy egy folyamatról van szó, amelyben véleménye szerint a Hamász elfogadhatatlan feltételeket szab.
A hét közepén zárult Antony Blinken amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti útja, amelynek során próbált lendületet adni a túszok elengedéséről szóló, Katar közvetítésével zajló tárgyalásoknak, amelyekről az mondta, hogy Izrael álláspontja ellenére is folytatódnak.
II. Abdalláh jordániai király részt vett segélyszállítmányok légi célba juttatásában Gázában
II. Abdalláh jordániai király részt vett segélyszállítmányok légi célba juttatásában a Gázai övezetben - közölte vasárnap az al-Mamlaka jordániai televízió.
A közzétett videófelvételen az uralkodót lehetett látni katonai egyenruhában egy katonai gép fedélzetén a jordániai légierő legutóbbi ilyen jellegű bevetésén, amelynek keretében égetően szükséges orvosi ellátmányt dobtak le a Jordánia által üzemeltetett tábori kórházaknak a palesztinok lakta térségben.
Az állami média szerint a legutóbbi ilyen akció február 6-án volt. Az Izraellel szomszédos királyság légi úton juttat el a Gázai övezetbe segélyeket, amelyeket aztán a két egészségügyi intézményen keresztül osztanak szét.
Jordánia eddig 11 légi ledobást hajtott végre, ezekből kettőt a francia és a holland légierővel közösen.
II. Abdalláh, aki nyomatékosan követeli Izrael katonai műveletének befejezését, csütörtökön indult nyugati országok fővárosaiba, hogy azonnali tűzszünetet szorgalmazzon a gázai övezeti háború ügyében. Joe Biden amerikai elnök február 12-én fogadja őt Washingtonban.
Az ammáni vezetésnek sikerült rábeszélnie Izraelt, hogy engedélyezze az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) segélyeit Jordániából a Gázai övezetbe egy másik szárazföldi útvonalon keresztül, tehermentesítve ezzel a rafahi határátkelőt.
Jordánia attól tart, hogy a gázai övezeti háború eszkalációja fegyveres zsidó telepesek erőszakhullámába csaphat át Ciszjordániában, ami palesztinok tömeges menekülthullámát válthatja ki a Jordán folyó túlpartjára.
Izrael: az ENSZ segélyszervezetének gázai székhelye alatt a Hamász adatkezelő központot épített ki
Az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) gázai székhelye alatt az iszlamista Hamász terrorszervezet adatkezelő központot épített ki – jelentette ki az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Az alagútban számítógépeket, nagy teljesítményű szervereket, azokat üzemeltető ipari akkumulátorokat és az azokat működtető Hamász-fegyveresek lakóhelyiségeit tárták fel az izraeli katonák.
Mivel mindez az UNRWA központja alatt volt, Izrael nem sújtotta légicsapásokkal ezt a helyet, melyhez a palesztin foglyok kihallgatásával szerzett információ vezette el Gázaváros előkelő Rimal negyedében.
Az alagút főbejárata egy UNRWA-iskola alatt volt, de ezt a Hamász már korábban elzárta. Az izraeli katonai mérnökök körülbelül nyolc méter mélyen megtalálták a járat legmagasabban fekvő részét, és azon keresztül tárták fel.
A mintegy hétszáz méter hosszú folyosónak számos elágazása van, s egy padlóval, csempével, légkondicionálóval és világítótestekkel kiépített, tágas helyiségbe vezet, ahol a hadsereg szerint a Hamász informatikai és titkosszolgálati munkatársai az adatközpontot felügyelték és kezelték.
A hadsereg szerint a Hamász hírszerzésre, adatfeldolgozásra és kommunikációra használta a szerverfarmot. A gondosan szigetelt és kiépített szerverteremben talált merevlemezek és a számítógépek egy részét Izraelbe vitték, és az alagutat fel fogják robbantani.
Az IDF közlése szerint a kihallgatások során több, különösen fontos, a Gázai övezet alatti katonai létesítményről szereztek tudomást, melyeket a következő hónapokban felszámolnak.
Az UNRWA központjáért az ENSZ személyzetének kimenekítése után csatát vívott a Hamász és az izraeli hadsereg. Az épületegyüttesben elfoglalása után több, a Hamászhoz tartozó fegyverraktárt találtak, melyekben gránátok, rakéták, robbanóanyagok és nagy mennyiségű fegyver volt.
Az izraeli katonai szóvivők szerint a segélyszervezet irodáiban olyan dokumentumokra leltek, melyek arra utaltak, hogy az irodákat a Hamász fegyveresei is használták. Úgy vélik, az UNRWA dolgozóinak tudniuk kellett róla, hogy a Hamász alagutat ás alattuk, sőt a Hamász föld alatti infrastruktúráját is az ENSZ épületétől lefelé vezető elektromos kábelek látták el árammal.
Az izraeli katonák megérkezése előtt az UNRWA számítógépeit elvitték, elvágták a térfigyelő kamerák kábeleit, és törölték az azokhoz kapcsolódó adatokat, a hadsereg szerint azért, hogy elrejtsék a Hamász és az ENSZ palesztin segélyszervezetének együttműködését. Az UNRWA vezetése tagadja ezt a kapcsolatot.
Izrael kizárását követelte az ENSZ-ből Irán az iszlám forradalom 45. évfordulóján
Izrael kizárását követelte az iráni elnök az ENSZ-ből vasárnap, miközben a közel-keleti országban gyűlésekkel ünnepelték az iszlám forradalom 45. évfordulóját.
brahim Raiszi iráni elnök Teheránban az ünnepnapon tartott gyűlésen, több ezer ember előtt Izraelre utalva kijelentette:
Javasoljuk a cionista entitás kizárását az ENSZ-ből
Szavainak alátámasztására hozzátette:
ami ma Gázában történik, az emberiség elleni bűncselekmény, és ennek a bűnöző rezsimnek a támogatói az Egyesült Államok és egyes nyugati országok.
Egyben azzal vádolta meg Izraelt, hogy a palesztin övezetben folytatott hadműveleteivel "megsértett, számos, a nemzetközi szervezetek keretében kötött nyilatkozatot, határozatot és megállapodást".
Irán a Nyugaton is terrorszervezetnek minősített Hamász palesztin szervezet egyik legfőbb támogatója abban a fegyveres konfliktusban, amelyet az iszlamista szervezet október 7-én indított el egy példátlan támadással Dél-Izraelben, és amelynek több mint 1160 halálos áldozata volt a hivatalos izraeli adatok szerint.
A teheráni Azadi (Szabadság) téren vasárnap összegyűlt emberek egy része a legfelsőbb politikai és vallási vezető, Ali Hamenei ajatolláh, az iszlám köztársaság alapítója, Ruhollah Khomeini ajatolláh portréit emelték magasba, valamint a népszerű Kászim Szulejmáni tábornokét, akit az amerikai hadsereg 2020 januárjában Bagdadban egy rajtaütés során megölt.
Jelszavaik között szerepeltek a "Le az Egyesült Államokkal!", "Le Izraellel!" és "Le az Egyesült Királysággal" is, 1979 óta az iszlám köztársaság ezeket fő ellenfeleinek tekinti.
Raiszi szerint "a Nyugat katonai konfliktusokkal, gazdasági blokáddal és szankciókkal próbálja elérni, hogy Irán ne védje tovább Palesztinát és az iszlám forradalom eszméit". Sikertelenül – tette hozzá.
A nyugati országok egyebek között azzal vádolják Iránt, hogy az ukrajnai háború kezdete óta drónokat szállít Oroszországnak – amit Teherán tagad – és rakétákat az általa támogatott közel-keleti fegyveres csoportoknak, így a jemeni húszi lázadóknak.
Az UNRWA székháza alatt bukkantak a Hamász egyik bázisára
A palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség, az UNRWA székháza alatt találták meg a Hamász palesztin terrorista szervezet egyik bázisát – írja a Magyar Nemzet.
Az IDF szerint arra is voltak jelek, hogy az UNRWA központjának helyiségeit a Hamász terroristái használták, azt ugyanakkor nem tudták megerősíteni, hogy az izraeli–palesztin háború kirobbanása után is jelen volt-e az ENSZ segélyszervezete az épületben.
Az izraeli hadsereg (IDF) felfedezett egy Hamász-alagutat a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség, az UNRWA székháza alatt, ahol többek között fegyvereket és robbanóanyagokat találtak. Az IDF egy videót is megosztott a közösségi oldalán a feltárásról.
További részletekért kattintson IDE.
Az izraeli gazdaság szilárd és egészséges alapokon nyugszik
Amír Jaron izraeli jegybankelnök így válaszolt Izrael adósbesorolásának leminősítésére – jelentette a The Marker című izraeli gazdasági újság hírportálja vasárnap.
Fontos, hogy a kormány és a kneszet foglalkozzon a Moody's jelentésében felvetett gazdasági kérdésekkel
– hangsúlyozta az izraeli jegybank, a Bank of Israel elnöke, Amír Jaron a Moody's pénteki döntésére, melyben az ország történetében először leminősítette A1-ről A2-re az ország adósbesorolását.
A Moody's jelentése negatív kilátásokat is csatolt a döntéshez, ami azt jelenti, hogy valószínűnek tartják, hogy belátható időn belül még tovább rontják az ország hitelminősítését.
Izrael Állam a múltban élt már át geopolitikai válságokat olyan időszakokban, amikor a GDP-arányos adósság sokkal magasabb volt, és soha nem késlekedett a kormány az adósságtörlesztéssel. Ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkezni a magas növekedési potenciálról és a folyó fizetési mérleg strukturális többletéről sem
– emelte ki a jegybankelnök.
A piacok és a hitelminősítő cégek izraeli gazdaságba vetett bizalmának növeléséért fontos, hogy a kormány és az izraeli parlament, a kneszet gondoskodjon a jelentésben megjelölt gazdasági kérdések megoldásáról
– tette hozzá Jaron.
Már több lépést is bemutattak ennek szellemében, köztük a 2024-es költségvetés jóváhagyását a kneszetben az abban foglalt valamennyi kiigazítással együtt
– emlékeztetett a gazdasági vezető.
Az izraeli gazdaság szilárd és egészséges gazdasági alapokon nyugszik, miközben az innováció és a technológia terén világelső. A múlt nehéz időszakaiban tudtuk, hogyan lehet kilábalni és gyorsan visszatérni a gyarapodáshoz, és az izraeli gazdaságnak megvan hozzá az ereje, hogy ez ezúttal is így legyen
– zárta sorait.
Az izraeli kormány adóssága 2023 harmadik negyedévének végén mintegy 1080 milliárd sékel (mintegy 105 ezer milliárd forint) volt, és azóta tovább nőtt a háborús költségek és a sékel gyengülése miatt.
Az izraeli kormánynak növelnie kellett kötvénykibocsátását a hiány finanszírozása érdekében – ez a GDP 4,8 százalékára ugrott 2024. január végére, és várhatóan eléri a GDP 6,6 százalékát az év végére.
A szombati eseményekről itt olvashat: