2024.01.29. 06:26
Josep Borell: nem szabad meghátrálnunk, bármi áron támogatni kell Ukrajnát! (videó)
705. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán tüzér az orosz állásokat készül lőni egy Bohdana önjáró löveggel a kelet-ukrajnai Bahmut térségében húzódó fronton 2024. január 26-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Ukrán elnök: jóval több katonája van Ukrajnának, mint amekkora az országot támadó orosz kontingens
Ukrajnának 880 ezer katonája van a hadseregben, ami több, mint az ország elleni háborúban részt vevő 617 ezres orosz kontingens, miként azt Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten nyilvánosságra hozta - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az ARD német tévécsatornának adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn.
"Nyolcszáznyolcvan ezren harcolnak, egymilliós a hadseregünk, emellett 30 millió állampolgár dolgozik, és talán több is" - fogalmazott, hozzátéve, hogy becslések szerint a két évvel ezelőtti orosz invázió kezdetén 6,5-7,5 millió ember hagyta el az országot, közülük azonban már sokan visszatértek.
Zelenszkij leszögezte, hogy a külföldre távozott ukránoknak is kell Ukrajnában adót fizetniük, az országot illegálisan elhagyó hadköteles korú férfiaknak pedig vissza kell térniük.
Szavai szerint mivel elég nagy az ukrán hadsereg, ez nem jelenti azt, hogy hazatérésük után rögtön a frontra küldenék őket. Megjegyezte, hogy azt sem tartja szükségesnek, hogy a külföldi államoknak, ahol tartózkodnak, vissza kellene küldeniük őket Ukrajnába.
Elmondta, hogy
igazságos mozgósítási törvény előterjesztését várja a katonai vezetéstől, valamint a toborzás folyamatának digitalizálását.
"A mozgósítás ügyében a leszerelés pillanata a fontos. Sokan harcoltak hosszú ideig. Vannak, akik 700 napot töltöttek a csatatéren. Hálás vagyok nekik, mint mindenki Ukrajnában, hogy megvédték államunkat, a társadalom hálája viszont szerintem nem elég. Tisztességes rotációra van szükség, és elegendő eltávozási időt kell adnunk" - hangoztatta.
Helytelennek nevezte azt, hogy az utcákon próbálják kézbesíteni a mozgósításra szóló behívót azoknak, akik behívásuk után nem jelentek meg toborzó irodán.
Az állampolgárok jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatban megjegyezte, hogy Ukrajnában hadiállapot van érvényben, ezért bonyolult kérdés a szabadságjogok védelme.
Zelenszkij megismételte, hogy szeretné hallani az újbóli elnökjelöltségre pályázó Donald Trump volt amerikai elnök tervét az ukrajnai háború 24 órán belüli befejezésére, és ha ez a terv megvalósítható, akkor boldog lenne, mert tudja, milyen árat fizetnek az ukránok nap mint nap ebben a háborúban. Hozzátette, hogy még nem beszélt erről Trumppal. Utoljára akkor beszélt vele, amikor Trump az Egyesült Államok elnöke volt.
Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok nem hagyja abba Ukrajna segítését, különben szerinte Európa nem lesz képes egyedül megbirkózni a feladattal, a NATO meggyengül, és ez az erőviszonyok átrendeződésével fenyeget a világban.
Az elnök nem nyilatkozott arról, hogy 2024-ben véget érhet-e az ukrajnai háború, de meg van győződve arról, hogy megállítható és megakadályozható egy harmadik világháború kitörése.
Zelenszkij kérdésre válaszolva beszélt arról is: azt szeretné, ha a különböző országok által az ukrán menekülteknek szociális segélyként nyújtott pénzt inkább Ukrajnának juttatnák el, és azt maga Ukrajna osztaná szét ezek között az emberek között, mert így ezzel a pénzzel az ukrán gazdaságot támogatnák.
Az EU ismét meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat
Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel, 2024. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, mivel – indoklása szerint – Oroszország folytatja azon tevékenységeit, melyek destabilizálják az ukrajnai helyzetet – közölte az uniós tanács közleményében hétfőn.
A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre – a Krím elcsatolására – válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd rendre meghosszabbította őket.
A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
Hétfői közleményében az uniós tanács kiemelte: mindaddig, amíg Oroszország jogellenes tevékenységeket folytat, amelyek az erőszak alkalmazásának tilalmát is sértik, helyénvaló hatályban tartani az EU által bevezetett valamennyi korlátozó intézkedést, és szükség esetén további intézkedéseket hozni.
Harkiv megyei település bevételéről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Ellenőrzésük alá vonták a Harkiv megyei Tabaivka települést az orosz erők, és Liman környékén is kedvezőbb állásokat foglaltak el – közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi tárca.
A minisztérium szerint az orosz hadsereg három frontszakaszon tíz ukrán rohamot vert vissza, közülük hatot Donyeck könyékén. A Moszkvában kiadott tájékoztatásban az áll, hogy az „érintkezési vonal” mentén az ukrán fél vesztesége mintegy 680 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 280-an a Liman körzetében vívott harcokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai és célpontok haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett több üzemanyag- és rakétatüzérségi raktárt, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy HIMARS sorozatvető-rakétát, valamint 34 drónt. Az orosz statisztika szerint meghaladta 18 ezret az ukrán fél által a háború eleje óta elvesztett különleges katonai járművek száma.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyében egy nő megsebesült.
A RIA Novosztyi hírügynökség hivatalos forrást idézve azt írta, hogy
befejeződött az ukrán hadifoglyokat szállító, a belgorodi régióban szerdán lelőtt orosz Il-76-os katonai szállító repülőgép repülési adatrögzítőinek előzetes dekódolása, és megkezdődött a kiértékelés.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a történteket Kijev saját polgárai elleni bűncselekményének nevezte.
Bejegyezték elnökjelöltként Vlagyimir Putyint
Nyilvántartásba vette jelöltként Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfőt a márciusban esedékes elnökválasztásra hétfőn az orosz Központi Választási Bizottság.
„Egyhangúlag elfogadva” – jelentette be a testület Putyin jelöltségéről szóló döntését Ella Pamfilova, a bizottság vezetője.
A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt.
Fotó: Valerij Sarifulin / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
A Központi Választási Bizottság korábban Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot vette nyilvántartásba, három másik parlamenti párt, az Oroszország Liberális Demokrata Pártja, az Új Emberek, illetve az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja képviseletében.
A parlamenti pártok képviselőit a választási törvény mentesíti az aláírásgyűjtéstől, az önmagát jelölő Putyinnak azonban 300 ezer támogatót kellett prezentálnia.
Natalja Budarina, a választási bizottság titkára hétfőn közölte, hogy az államfő stábja által a testülethez beterjesztett 315 ezer aláírásból 60 ezret választottak ki véletlenszerű ellenőrzésre, amelyek közül 91-et találtak pontatlanságok miatt érvénytelennek, de hiteltelen szignó nem volt.
A tisztségviselő kijelentette, hogy a benyújtott megbízható és érvényes választói aláírások száma ekképpen összesen 314 ezer 909, „ami elegendő a jelölt nyilvántartásba vételéhez”.
Putyin számára a mostani választás lesz az ötödik politikai pályafutása során, ezt megelőzően négyszer, 2000-ben, 2004-ben, 2012-ben és 2018-ban választották meg államfőnek. A legjobb eredményt 2018-ban érte el, akkor a szavazatok 76,69 százalékát kapta.
Putyin, Haritonov, Szluckij és Davankov mellett indulási szándékáról tett bejelentést, Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke, Szergej Baburin (Orosz Össznépi Unió), Andrej Bogdanov (Oroszországi Szabadság és Igazságosság Pártja), Borisz Nagyezsgyin (Polgári Kezdeményezés), Irina Szviridova (Oroszország Demokrata Pártja), Rada Russzkih blogger (független) és Anatolij Batasev blogger (független).
Oroszországban az elnökválasztást idén három napon – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják.
Josep Borell: nem szabad meghátrálnunk, bármi áron támogatni kell Ukrajnát!
Sokak szerint Ukrajna nem tudja megnyerni a háborút Oroszország ellen. Ezek a megbékélésre szólító hangok helytelenek, nem szabad hagynunk, hogy ezek határozzák meg a politikánkat – mondta Josep Borrell. Az EU külügyi főképviselője azt is kifejti, hogy Európának mit kell most tennie.
Putyin biztos volt benne, hogy Ukrajna nem lesz képes ellenállni egy orosz támadásnak, és hogy a külső-belső megosztottság, valamint az energiafüggőség megakadályozza, hogy az EU Ukrajna segítségére siessen. Olyan háborúra készült, amely csak néhány napig tart. A dolgok azonban másképp alakultak. Két évvel később Ukrajna még mindig még mindig ellenáll, idézte Josep Borrell az Európai Tanács Ukrajnáról közzétett Think Tank-jelentést a Die Welt cikkében.
Fotó: Jorge Guerrero / Forrás: AFP
Az ukrán fegyveres erők megnyerték a Kijev és Herszon körüli csatákat, felszabadították az Oroszországtól meghódított területek felét, megtörte a fekete-tengeri kikötők blokádját, ami Oroszországot arra kényszerítette, hogy kivonja flottájának nagy részét a megszállt Krímről
- mondta az EU külügyi főképviselője.
A tavalyi ukrán ellentámadás azonban nem hozta meg a kívánt eredményeket, és az orosz agresszor továbbra is folytatja Ukrajna intenzív bombázását
– tette hozzá.
A Magyar Nemzet cikke IDE KATTINTVA olvasható!
Hozhat-e változást a fronton A Fagot-rendszer?
Az új orosz eszköz egy drón, amely egy páncéltörő rakétarendszer hordoz. A két elemből álló rendszer így új taktikai lehetőségeket nyit, lehetővé téve páncélozott járművek vagy erődítmények közvetlen támadását a levegőből – írja a Magyar Nemzet.
Forrás: Szputynik
A Kreml válaszolt arra, mit szól ahhoz, hogy a Mi Hazánk igényt tart Kárpátaljára
A nyugati lapok mellett az orosz és az ukrán sajtó is felkapta Toroczkai László bejelentését, mely szerint a Mi Hazánk Mozgalom bizonyos forgatókönyv esetén igényt tartana Kárpátaljára.
A szélsőjobboldaliakhoz forduljanak – felelte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, aki nem volt hajlandó bővebben kommentálni a RIA Novosztyi érdeklődésére Toroczkai László szavait.
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
Újabb NATO-vezető figyelmeztet a harmadik világháború esélyére (videó)
Le kell bontani a bürokráciát, amely akadályozza a csapatok és felszerelések mozgását, és megnehezíti, hogy az országok válság idején egymás fegyvereit és egyéb felszereléseit használják – hívta fel a figyelmet a The Times brit napilapnak adott interjúban Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO délnyugat-németországi katonai logisztikai központjának parancsnoka.
Ezzel újabb katonai vezető csatlakozott azokhoz a hangokhoz, amelyek szerint belátható közelségbe került a harmadik világháború kitörése.
Sollfrank más német, amerikai és holland tábornokokkal együtt attól tart, hogy az oroszok mélyen a frontvonalak mögött csapnának le, hogy kiiktassák a háborús erőfeszítések fenntartásához szükséges polgári és katonai infrastruktúrát.
A katonai vezetők szerint a NATO-nak legfeljebb három éve maradt, hogy felkészüljön egy esetleges orosz offenzívára.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
A NATO főtitkára szerint Ukrajnát teljes jogú tagként meg kell hívni a szövetségbe
A Fox News-nak adott interjút Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára vasárnap, szemlézi az Ukrainszka Pravda. Az interjúban konkrétan elhangzott, hogy Ukrajnának idővel fel kell ajánlani a NATO-tagságot – vagyis azt, ami ellen Oroszország kvázi a háborút indított, és nagyjából mindent megtenne ellene.
Stoltenberget meg is kérdezték, hogy Ukrajna felvétele háborúhoz vezethet-e a NATO és Oroszország közt.
Norvégiából származom, határosak vagyunk Oroszországgal. Amikor Norvégia a NATO tagja lett, akkor a Szovjetunió provokációnak nevezte ezt. Ám ez nem provokáció, minden szuverén nemzetnek joga van dönteni a saját útjáról. Ez a jog létezik Norvégiában, létezik Svédországban és Finnországban, és létezik Ukrajnában is
– válaszolta.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Hozzátette:
Nem szabad engedni, hogy Vlagyimir Putyin elérje céljait Ukrajnában, mert ezzel például Kínát is felbátoríthatja.
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
Zelenszkij a harmadik világháború esélyéről beszélt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán konfliktus harmadik világháborúba torkollásának veszélyéről beszélt, amikor a német ARD állami műsorszolgáltatónak adott vasárnapi interjújában a külföldi segélyeket sürgette. Zelenszkij szerint ha Oroszország megtámad egy NATO-országot, az
a harmadik világháború kezdete lenne.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Arra a kérdésre, hogy csalódott-e amiatt, hogy Németország nem tervezi Taurus cirkálórakétákkal ellátni Ukrajnát, Zelenszkij azt mondta, csak abban csalódott, hogy
Németország nem játszotta azt a szerepet, amelyet Ukrajna első megszállásában kellett volna.
Arra utalt, hogy a nyugat gyenge választ adott a Krím 2014-es orosz inváziójára. Ez a bírálat egyaránt szól az európai vezetőknek és az Egyesült Államoknak is.
Az ARD-nek nyilatkozó ukrán elnök szerint az Egyesült Államokban a politikai megosztottságon túl is meg van országa támogatottsága.
Vannak egyes republikánusok, akik nem támogatják Ukrajnát, de a demokraták és republikánusok túlnyomó többsége támogatja Ukrajnát
– mondta.
Arról, hogy Donald Trump esetleges második elnöki ciklusa hatással lesz-e Ukrajna támogatására, azt mondta, hogy az Egyesült Államok politikája nem egyetlen emberen múlik.
Több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából vasárnap
Magyarország területére 2024. január 28-án az ukrán-magyar határszakaszon 3826 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4497 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 56 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
