Izraeli–palesztin konfliktus

2024.01.24. 06:58

Több halottja van egy ENSZ-létesítményt ért izraeli csapásnak (videó)

Az izraeli–palesztin háború 110. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az UNRWA-hoz tartozó iskola elleni izraeli támadásban életüket vesztett palesztinok rokonai vesznek részt egy a Gázai övezet déli részén található Khan Yunis városban 2024. január 22-én

Fotó: Anadolu via AFP

London 23 ország, köztük Magyarország nevében adott ki közös közleményt a húszik állásaira mért brit-amerikai légicsapásról

A londoni miniszterelnöki hivatal szerdán 23 ország, köztük Magyarország nevében adott ki újabb, közös közleményként ismertetett tájékoztatást a jemeni húszi lázadók állásaira hétfő éjjel mért brit-amerikai légicsapásról.

A Downing Street szerdán ismertetett kiegészítő tájékoztatása nemzetközi válaszlépésként említi a brit és az amerikai légierő által január 22-én végrehajtott műveletet.

A kommünikét Rishi Sunak kormányfő hivatala 

Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Albánia, Ausztrália, Bahrein, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Németország, Bissau-Guinea, Magyarország, Olaszország, Kenya, Lettország, Litvánia, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Dél-Korea és Románia közös közleményeként tette közzé.

A tájékoztatás megismétli, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai légi akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást, de nem részletezi e segítség mibenlétét.

A Downing Street szerint a közös légi műveletben a brit és az amerikai harci gépek nyolc célpontot támadtak a húszik ellenőrizte jemeni térségben „az egyéni és a kollektív önvédelemhez fűződő, az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott elidegeníthetetlen joggal összhangban”.

A húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen november közepe óta elkövetett harmincnál is több támadás minden olyan országra fenyegetést jelent, amely függ a nemzetközi tengerhajózástól – áll a londoni kormányfői hivatal szerdai közleményében.

Vörös-tenger, 2024. január 23. Az amerikai haditengerészet által közzétett felvételen jemeni húszi célpontok elleni bevetésre indul egy harci gép az amerikai haditengerészetnek a Vörös-tengeren állomásozó Dwight D. Eisenhower repülõgép-hordozójáról 2024. január 22-én. Reggelre virradóan a brit és az amerikai légierõ közös akciót hajtott végre a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen a fõváros, Szanaa térségében. MTI/EPA/Amerikai haditngerészet/Kaitlin Watt
Fotó: Kaitlin Watt

A Downing Street szerint mindazok, akik fegyvereket szállítanak a húsziknak a támadások végrehajtásához, megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2216-os számú határozatát.

A 2015-ben elfogadott BT-határozat leszögezi, hogy a húszi milíciáknak ki kell vonulniuk az általuk elfoglalt területekről, vissza kell szolgáltatniuk a kormányerőktől zsákmányolt fegyvereket és fel kell hagyniuk az erőszakcselekményekkel.

A hétfői éjjeli légitámadásban brit részről négy Typhoon FGR4 harci gép és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgép vett részt.

A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.

Az amerikai légierővel közös akció összesen nyolc célpontja között mindenekelőtt „a húszik rakétatámadási és felderítő képességeihez kötődő” föld alatti tároló létesítmények szerepeltek – fogalmazott a brit védelmi minisztérium által a légitámadás után kiadott tájékoztatás.

A brit és az amerikai légierő előzőleg január 11-én támadta együttes akció keretében a húszik jemeni katonai létesítményeit.

A közös brit-amerikai műveletek előzményeként 

az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.

Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.

UNRWA: több halottja van egy ENSZ-létesítményt ért izraeli csapásnak

Izraeli csapás érte szerdán az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) egyik gázai övezeti létesítményét, ahol a harcok elől menekülő emberek tízezrei kerestek menedéket, az első információk szerint kilencen meghaltak és 75-en megsebesültek – jelentette be Thomas White, az UNRWA gázai ügyekért felelős igazgatója.

Az X közösségi felületen közzétett tájékoztatás szerint a Hán-Júniszban található képzőközpont több épülete lángra kapott.

Az UNRWA-igazgató szerint két harckocsiból nyitottak tüzet az egyik épületre, amelyben 800 embert szállásoltak el.

White szerint két napja nincs biztonságos hozzáférés a központhoz, amelyben „az emberek fogságba estek”.

Az izraeli erők elvágták az utat a palesztin térség déli részén található nagyobb kórházak felé gázai hadműveletükkel. Az UNRWA szerint az izraeli hadsereg azzal indokolja lépéseit, hogy a térség a radikális iszlamista Hamász szervezet fegyvereseinek egyik jelentős bázisa.

„A Hamász Hán-Júnisz nyugati részén található katonai infrastruktúrájának lebontása áll a művelet mögötti megfontolások központjában” – fogalmazott az izraeli hadsereg egy közleményben.

A heves harcok miatt szemtanúk beszámolói szerint ismét palesztinok ezrei kénytelenek menekülni. Sokan közülük gyalogosan, illetve autókkal indultak szerdán az egyiptomi határon található Rafah felé.

Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint a harci tevékenység Hán-Júniszban egy nagyjából négy négyzetkilométeres térségre összpontosul, amelyet mintegy 88 ezren laknak, de becsléseik szerint 425 ezer menekült is ott tartózkodik, akik a helyi iskolákban, illetve kórházakban kerestek menedéket.

A palesztin menekülteket segítő ENSZ-hivatal, az UNRWA szakmunkásképző iskoláját oltják palesztinok, mert izraeli ágyútalálatot kapott az épület a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban 2024. január 24-én
Fotó: Ramez Habbub / Forrás: MTI/AP

Izrael mindeközben tagadta az esetleges tűzszüneti megállapodásról érkezett híreket.

„Izrael nem fogja feladni a Hamász szétzúzását” – szögezte le Ilana Stein izraeli kormányszóvivő. Kijelentette, hogy minden túsznak vissza kell térnie, és nem szabad, hogy a Gázai övezet a jövőben bármikor is biztonsági fenyegetést jelentsen Izrael számára.

Nem lesz tűzszünet!

– hangsúlyozta.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök szerdán nehezményezte, hogy Izrael az áruk Gázai övezetbe beengedésével kapcsolatos eljárásaival hátráltatja a segélyezést, annak ellenére, hogy a rafahi határátkelő éjjel-nappal nyitva áll. „Így gyakorolnak nyomást a túszok szabadon engedése érdekében” – vélekedett.

Újabb légicsapásokat mért az amerikai hadsereg Jemenben és Irakban az Irán által támogatott erőkre

Az amerikai hadsereg megsemmisítette a húszi lázadók újabb két, kilövésre kész hajóelhárító rakétáját, és három légicsapást mért az Irán által támogatott iraki milíciák három létesítménye ellen kedden – jelentette az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) és a Pentagon. 

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter tájékoztatása szerint a Kataib Hezbollah nevű militáns csoport és más, Iránhoz kötődő milíciák nyugati-iraki fegyverraktárait és kiképzőhelyeit ért precíziós csapásokat a Szíriában és Irakban állomásozó amerikai és koalíciós erők elleni egyre fokozódó támadásokra válaszul rendelte el Joe Biden elnök.

Bagdad ugyanakkor agresszív lépésként értékelte az ország területén végrehajtott amerikai légicsapásokat, amelyek az iraki miniszterelnöki hivatal szerdai közleménye szerint felelőtlen eszkalációhoz vezetnek, sértik az ország szuverenitását és aláássák az évek óta tartó együttműködést a két ország között.

Az Iszlám Ellenállás nevű ernyőszervet egyik militáns csoportja, a Kataib Hezbollah katonai szóvivője, Dzsafár al-Husszeini az X közösségi oldalon azt közölte, hogy a milícia folytatja az ellenséges támaszpontok elleni támadásokat, amíg Izrael nem vet véget amerikai támogatással folytatott hadjáratának a Gázai övezetben.

Az iraki légicsapásokra néhány órával az al-Aszad amerikai légitámaszpont elleni keddi rakéta- és dróntámadás után került sor, amelyben két amerikai katona megsebesült. A légibázist január 20-án is rakétatámadás érte, akkor négy amerikai katona és az iraki biztonsági erők egy tagja szenvedett könnyebb sérüléseket.

Az amerikai hadsereg jelentése szerint a szintén kedden, illetve szerdára virradóra Jemenben megsemmisített hajóelhárító rakéták a Vörös-tengeren tartózkodó kereskedelmi és hadihajókra jelentettek közvetlen veszélyt.

A Pentagon szerint a jemeni húszi lázadó erők létesítményei ellen indított támadások január 11-i kezdete óta több mint 25 rakétakilövő állomást és több mint húsz hajóelhárító rakétát semmisített meg vagy tett tönkre. Az amerikai légierő hétfőn a brit légierővel hajtott végre közös akciót a húszik létesítményei ellen. A támadásoknak nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő földalatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.
A légicsapások eredményességre utal, hogy a lázadók január 18. óta nem hajtottak végre sikeres rakétatámadást - közölte kedden Patrick Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője

Nem csillapodnak a harcok Hán-Júnisznál

Folytatódtak a harcok szerdára virradóra a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisznál. Szemtanúk szerint az izraeli hadsereg helikopterekről lőtte a területet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig ismét katasztrofálisnak és leírhatatlannak nevezte a gázai kórházak helyzetét.

Izrael szárazföldi és légi offenzívája miatt otthonukból elmenekült palesztinok izraeli felszólításra távoznak a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborból az egyiptomi határnál levő Rafahba 2024. január 23-án
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA

Az Axios amerikai hírportál hétfőn arról számolt be, hogy Izrael – a már korábban közvetítői szerepet vállaló Egyiptomon és Kataron keresztül – két hónapos tűzszünetet javasolt a Hamásznak az összes túsz elengedéséért cserébe.

Az egyeztetésekhez közeli források a sajtóval azt közölték, kedden Hamász-küldöttség érkezett Kairóba, mely várhatóan az egyiptomi hírszerzéssel egyeztet majd egy új tűzszüneti ajánlatról.   

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a túszok családtagjainak szintén azt mondta, az izraeli fél „előkészített egy javaslatot”, amelyről azonban nem árult el részleteket. A The Wall Street Journal című amerikai lap egyiptomi tisztségviselőkre hivatkozva azt közölte, a Hamász tudatta, kész gyerekek és civil nők elengedéséről tárgyalni, „jelentős tűzszünetért cserébe”.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában