2024.01.26. 06:43
Putyin: az ukrán katonai hírszerzés tudta, hogy hadifoglyok vannak az Il-76-oson
702. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Forrás: MTI/AP
Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko
Putyin: az ukrán katonai hírszerzés tudta, hogy hadifoglyok vannak az Il-76-oson
Tudomása volt az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) arról, hogy ukrán hadifoglyokat szállít az orosz légtérben az Ukrajna területéről lelőtt orosz Il-76-os katonai szállítógép – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szentpéterváron, egy, a "különleges hadműveletben" részt vevő hallgatósággal tartott találkozón.
„Lelőtték az Il-76-os repülőgépünket, rajta a saját katonáikkal. (...) Az (ukrán) Hírszerzési Főcsoportfőnökség tudta, hogy katonákat szállítottunk oda, 65 embert, és összesen, azt hiszem, hogy 190 kicserélése volt tervbe véve. És ennek tudatában mértek csapást a repülőgépre” – mondta az államfő.
Putyin kijelentette:
a gép lezuhanásának helyszínén fellelt roncsoló elemek arra utalnak, hogy vagy amerikai Patriot vagy francia gyártmányú légvédelmi rendszerből kibocsátott rakétáról van szó.
„Két-három napon belül meglesz a pontos válasz” – mondta az elnök.
Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az ukrán katonák azért hajtották végre a kilövést, mert rosszul tanították meg őket a rendelkezésükre bocsátott légvédelmi eszközök használatára.
Nem tudom, hogy szándékosan vagy tévedésből, meggondolatlanságból tették-e, de nyilvánvaló, hogy ők tették. Először is azért, mert 11 óra 10 perckor két rakétaindítást észleltek a kijevi rezsim ellenőrzése alatt álló területekről
– hangoztatta az elnök.
„A mi légvédelmi rendszerünk nem mérhet csapást a saját repülőgépeire. Van benne saját-idegen felismerő rendszer, és bármennyire is nyomná a kezelő a gombot, a mi légvédelmi rendszereink nem lépnének működésbe” – hangsúlyozta.
Közölte, hogy jelenleg a gép feketedobozainak vizsgálata folyik. Azt ígérte, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) az eredményét, „a bűncselekmény minden körülményét maximálisan nyilvánosságra hozza”, hogy az emberek tudják, mi is történt valójában Ukrajnában. Részvétét fejezte ki az incidensben életüket vesztett orosz katonák családjainak.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy az ukrán fél a az oroszországi Belgorod megye légterében lelőtt egy orosz Il-76-os katonai szállító-repülőgépet, amely 65 ukrán hadifoglyot vitt fogolycserére. A fedélzeten tartózkodott még a gép legénységének hat tagja és az orosz katonai rendészet három tisztje.
Az orosz légvédelem a repülő lezuhanása előtt két légvédelmi rakéta indítását észlelte az ukrajnai Harkiv megye területéről, Lipci településről. Az incidenst a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl. Az SZK terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.
Putyin egyébként a pénteki találkozón azt mondta, hogy a hadműveleti zónában orosz részről több mint 600 ezer ember tartózkodik. Ezt „hatalmas mechanizmusnak” nevezte.
Szergej Sojgu: az orosz nukleáris erők infrastruktúrájának kiépítésére koncentráltak tavaly műszaki téren
Az orosz nukleáris elrettentő erők infrastruktúrájának kiépítésére összpontosított tavaly az ország katonai építőipari komplexuma – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi pénteken miniszter pénteken, a katonai termékek egységes átvételi napján.
2023-ban rövid határidővel és az elvégzett munka magas színvonalának megtartása mellett a különleges hadművelet igényeit szolgáló, valamint katonai és speciális célú létesítményeket adtak át. A fő erőfeszítések a nukleáris elrettentő erők és eszközök telepítését szolgáló infrastruktúra létrehozására, a repülőtér-hálózat, a haditengerészeti bázisrendszer javítására, az ország új régióinak fejlesztésére összpontosultak
– mondta Sojgu.
Közölte, hogy összesen 2772 épületet és építményt adtak át, és minden tervet maradéktalanul végrehajtottak.
Tyimur Ivanov védelmi miniszterhelyettes arról tett jelentést a tárcavezetőnek, hogy megtörtént a Jarsz, Avangard és Szarmat hadászati rakétarendszerek hadrendbe állításához szükséges indítósilók előkészítése Kaluga és Orenburg megyében, valamint a Krasznojarszki területen. Közölte, hogy a pleszecki katonai űrközpontban befejeződött a fejlesztés alatt álló űrrakéták egységes műszaki komplexuma második ütemének építése is, amely alkalmas az Angara hordozórakéták minden típusának fogadására, tárolására, szervizelésére és indításhoz való előkészítésére.
Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes az orosz fegyveres erők idei fő ellátási feladatának a Szarmat hadászati rakétakomplexum hadrendbe állítását, valamint a Tu-160M rakétahordozók és az Sz-500-as légvédelmi rakétarendszerek átadását nevezte. Közölte, hogy haditengerészet idén kapja meg a Knyaz Pozsarskij atommeghajtású tengeralattjáró cirkálót, más tengeralattjárók és felszíni hajók átadása mellett.
Sojgu egyebek mellett sürgette a nagy pontosságú fegyverek hatótávolságának és interferenciaállóságának növelését.
Hangsúlyozta, hogy az elektronikus hadviselés eszközeinek fejlesztése, valamint a drónok és egyéb felszerelések védelmének és túlélőképességének javítása megkülönböztetett figyelmet követel meg az orosz hadiipari komplexum részéről. E
lmondta, hogy 2023-ban Oroszországnak sikerült megsokszoroznia az alapvető fegyverek és lőszerek gyártását a termelési létesítményeinek korszerűsítésének és bővítésének, valamint a termelékenység javításának köszönhetően.
Gyenisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter decemberben azt mondta, hogy 2023-ban több fegyver gyártását a korábbi mennyiség 10-12-szeresére növelték, és tavaly az állami védelmi megrendelés volumene 2022-hez képest megduplázódott – emlékeztetett ezzel kapcsolatban az Izvesztyija hírportál. Manturov szerint Oroszország a fegyvergyártás terén már megelőzi a nyugati országokat, és fenn kívánja tartani a kitűzött gyors fejlesztési ütemet.
Krivorucsko helyettes tárcavezető a pénteki tanácskozáson arról beszélt, hogy az orosz hadiipari komplexum 2024-ben többszörösen annyi eszközt fog az orosz csapatok rendelkezésére bocsátani, mint az előző két évben. Azt mondta, hogy idén több mint 36 ezer haditechnikai alaptípust, több mint 16,5 millió csapásmérő eszközt, több mint 1 millió hordozható fegyvert, valamint a korábbinál jelentősen nagyobb mennyiségű személyes védelmi felszerelést és kommunikációs eszközt fognak leszállítani.
Krivorucsko azt mondta, hogy az orosz hadipar tavaly több mint 100 új és javított repülőgépet, 150 helikoptert és 3500 drónt szállított le a légi- és űrerőnek, amely emellett katonai űreszközöket, Szojuz és Angara hordozórakétákat és gyorsító fokozatot is kapott. Emellett leszállítottak tíz új és javított ezred- és hadosztályi légvédelmi rakétarendszer-készletet, valamint több mint 400 ezer levegő-levegő és légvédelmi irányított rakétát is.
Az orosz pénzügyminisztérium tavaly novemberben közölte, hogy Oroszország 2024-ben költségvetésének csaknem 39 százalékát fogja védelemre és biztonságra fordítani
Párizs Oroszország manőverének minősítette a francia zsoldosokról terjesztett álhíreket
Párizs „Oroszország összehangolt manővereként” azonosította a Franciaországról terjesztett álhíreket, például az Ukrajnában harcoló francia zsoldosok jelenlétéről szólókat – közölte pénteken a francia védelmi minisztérium.
„Az illetékes állami szervek azonosították és figyelemmel kísérik az Oroszország által összehangolt manővert, többek között az oroszbarát információs hálózatokon és az állami médián keresztül, mint például a Szputnyik News, az RT és a RIA Novosztyi, amelyek terjesztik és felerősítik ezeket a hamis információkat” – olvasható a tárca közleményében.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta Franciaország „egy orosz dezinformációs kampány célpontja”, amely január közepén „felerősödött”, miután Emmanuel Macron államfő „megerősítette az Ukrajnának nyújtott támogatást” – tette hozzá a védelmi minisztérium.
„Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön” – mondta a francia elnök január 16-án tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyen újabb fegyverszállítmányokat is bejelentett Kijevnek.
Az orosz védelmi minisztérium másnap azt közölte, hogy egy orosz precíziós csapás Harkivban eltalált egy épületet, amelyben külföldi „zsoldosok” – zömmel franciák – tartózkodtak.
A támadásban Moszkva szerint megöltek több mint hatvan embert és megsebesítettek több mint húszat. Az „orosz dezinformációs manőver” később azzal folytatódott, hogy közzétették „a támadásban megölt állítólagos francia zsoldosok listáit az orosz Telegram-csatornákon”, miközben „a listák egy részét már 2022-ben, a konfliktus első heteiben is terjesztették“ – írta a francia védelmi minisztérium.
A tárca szerint utána a „kampány” azzal folytatódott, hogy a Szputnyik International bejelentette, megsemmisítettek egy Ukrajnának szállított francia-olasz SAMP-T föld-levegő rendszert.
Franciaország azonban egyik értesülést sem erősítette meg – emlékeztetett a védelmi minisztérium.
„Tekintettel az Ukrajnának nyújtott francia katonai segély fokozására, arra számítunk, hogy ez az orosz mérgező manőver folytatódni fog: elítéljük és megerősítjük ezen manipulációk követését” – idézte a közlemény Sébastien Lecornu védelmi minisztert.
„Franciaországnak nincsenek zsoldosai sem Ukrajnában, sem máshol, ellentétben másokkal0ö – jelezte korábban a tárca, elítélve „egy újabb durva orosz manipulációt”.
A Moszkva által használt „zsoldos” szónak azért van jelentősége, mert a francia törvények tiltják a zsoldoskodást, azaz a külföldön ellenszolgáltatásért folytatott harcot, ami öt év szabadságvesztéssel és 75 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható. A francia diplomácia is ezt a kifejezést használja a Wagner orosz katonai csoport tevékenységének elítélésére: a csoportot Párizs évek óta Afrikában elkövetett fosztogatással és háborús bűncselekményekkel vádolja.
Ukrán hírszerzés: Oroszország nem bizonyította, hogy voltak-e ukrán hadifoglyok a lezuhant gépen
Oroszország nem szolgáltatott bizonyítékot az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) arra vonatkozóan, hogy valóban voltak-e ukrán hadifoglyok azon az Il-76-os katonai szállító repülőgépen, amely szerdán zuhant le az oroszországi Belgorodnál, és elutasítja azt a követelést, hogy nemzetközi bizottságot állítsanak fel a történtek kivizsgálására – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
Juszov rámutatott arra, hogy a BT-ülésen a világszervezet főtitkár-helyettese leszögezte: az ENSZ nem tudja megállapítani ukrán hadifoglyok ottlétét a gép fedélzetén. Rosemary DiCarlo közölte, hogy az ENSZ nem tudja ellenőrizni sem az ukrán, sem az orosz féltől származó jelentéseket az Il-76-os rakományáról, és a repülőgép lezuhanásának körülményeit sem tudja megállapítani.
„Az agresszor állam nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékokat, amelyek megerősítenék az eseményekről szóló verziójukat. Megismételhetjük és kijelenthetjük, hogy egy katonai repülőgépről beszélünk, amely nem egyszer vett részt orosz fegyverek és ellenséges katonák szállításában. Oroszország pedig nem tájékoztatja Ukrajnát arról, hogy ez a gép ukrán hadifoglyokat szállít. Ami a gép lezuhanásának konkrét okait illeti, akkor természetesen logikus és indokolt egy nyílt nemzetközi bizottság létrehozásának az igénye, hogy a testület megtudja, pontosan mi okozta a gép lezuhanását, tanulmányozza a gép maradványait, a fekete dobozokat, és alaposan megvizsgálja a lezuhanás helyét. Jelenleg, amint halljuk, Oroszország elutasítja egy ilyen megbízás lehetőségét” – fejtette ki a szóvivő.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva, kijelentette: Oroszországnak értesítenie kellett a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC) arról, hogy hadifoglyokat Il-76-os repülőgépekkel szállít. Ukrajna kérelmet nyújtott be az ICRC-hez, hogy megtudja, megtette-e ezt Oroszország.
Jogilag hadifoglyok szállításakor, fogva tartási helyük megváltoztatásakor kötelesek ezt közölni a vöröskereszttel, ezért hivatalos választ kértem az ICRC-től, kaptak-e értesítést Oroszországtól arról, hogy ilyen vagy olyan módon ukrán hadifoglyokat fognak szállítani ezen a napon. Kilencvenkilenc százalékig meg vagyok győződve arról, hogy nem tájékoztattak senkit, mert soha nem teszik ezt meg, ahogy a genfi egyezmény más normáit is rendre megsértik
– fogalmazott az ombudsman. Nehezményezte továbbá, hogy az ukrán fél még mindig nem kapta meg azon foglyok hivatalos listáját, akik állítólag a repülőgépen haltak meg. „A terrorista ország egyetlen hivatalos szerve sem adott ki semmilyen információt, és egyetlen nevet sem közölt” – szögezte le, hozzátéve, hogy a napvilágra került állítólagos névlistákat szerinte szándékosan terjesztették el az orosz propagandisták információs csatornáin keresztül.
„Megállapítottuk, hogy az Oroszországi Föderáció által terjesztett összes anyag sok következetlenséget és pontatlanságot tartalmaz”
– emelte ki az emberi jogi biztos.
Ukrán kormányzók: az orosz erők csapást mértek egy keleti és egy déli városra, sérültek
Az orosz erők támadásokat intéztek péntekre virradóan a dél-ukrajnai Herszon és a Donyeck megyei Mirnohrad városok ellen, a csapások következtében hét helyi lakos sérült meg, köztük gyerekek – közölték a régiók kormányzói a Telegramon.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzójának közlése szerint az oroszok Sz-300-as légvédelmi rendszerből lőtték a megyeszékhelyet, és két rakétacsapást mértek a városra. Egy óvoda, egy toronyház és egy bevásárlóközpont épületében keletkeztek károk – tette hozzá. Egy 54 éves herszoni nő szenvedett sérüléseket saját otthonában.
Dmitro Filaskin, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy Mirnohradban hatan sebesültek meg az orosz rakétatámadás következtében. Az áldozatok között két gyermek is van – emelte ki. Hozzátette, hogy egy rakéta romba döntött egy hivatali épületet, megrongált hét ötemeletes házat, egy üzletet, egy vállalkozást, egy iskolát, 29 gépkocsit és családi házakat.
Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai térségben (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz csapatok fokozták harci tevékenységüket a térségben, több támadó műveletet hajtanak végre.
Az orosz megszállók növelték a támadó és rohamműveletek számát. A Tavria hadműveleti övezetben az ellenség egy nap alatt tíz légicsapást hajtott végre, ötven összecsapást kezdeményezett, és 624 tüzérségi lövedéket lőtt ki
– közölte. Hozzátette: az ukrán hadsereg tartja a vonalat, és bizonyos területeken aktív műveleteket hajt végre. Szavai szerint az orosz erők összesített vesztesége az előző nap folyamán ebben az irányban 480 katona és 23 hadi eszköz volt, nem számítva az ukrán erők által lelőtt drónokat. A térségben az ukrán csapatok két orosz lőszerraktárt és 161 drónt semmisítettek meg.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők az elmúlt nap során nyolc irányban támadtak, legaktívabban a Donyeckhez közeli Marjinka és Avgyijivka városoknál. Egy nap alatt 82 katonai összecsapás volt a fronton, az orosz erők két rakéta- és 19 légicsapást indítottak, valamint 68 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen.
A vezérkar összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra meghaladta a 380 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit és 15 tüzérségi rendszert.
A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán koordinációs központ közölte, hogy pénteken újabb 77 elesett ukrán katona holttestét, illetve maradványait szállították vissza az ország ukrán ellenőrzésű részébe, ahol igazságügyi szakértők fogják az elhunytak személyazonosságát megállapítani. Külön köszönetet mondtak a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a közbenjárásért.
Itt vannak az első felvételek az orosz Il-76 lezuhanásának helyszínéről
Megjelentek a közösségi oldalakon az első felvételek a Belgorodban lelőtt, ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76 típusú gép lezuhanásának helyszínéről. Ruhafoszlányok, holttestek szétszóródott darabjai láthatók a felvételeken – írja a Magyar Nemzet.
A részletekért és a videókért (18+) kattintson.
Ukrajna megadta megát Bahmutnál
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) katonái Bahmut közelében megadták magukat – számolt be egy orosz katona.
Harci gázt vetett be Oroszország a fronton
Az orosz erők egyre gyakrabban támadnak fulladást okozó, vegyi anyaggal töltött gránátokkal – számolt be az ukrán védelmi minisztérium információs ügynöksége.
Oroszország az RG-Vo gránátot először decemberben használta – idézte a Army Inform a fegyverkutató központ szóvivőjét.
A központ szerint a gránát öt percen belül képes megölni egy embert.
Andrij Rudyk százados, szóvivő az Army Informnak elmondta:
Ez a gránát klór-acetofenont tartalmaz, amely a (vegyi hadviselésről szóló) genfi jegyzőkönyv által fulladást okozó tiltott anyag.
Oroszország idén 51 alkalommal vetett be vegyi fegyvereket a harcok során, az Ukrán Fegyveres Erők szerint leggyakrabban drónokról ledobott gránátok formájában.
Támadás Herszonban
Oroszország Herszont támadta, S-300-as rakétákkal. Az akció során egy ember meghalt, egy 54 éves nő pedig megsebesült – közölte Oleksandr Prokudin területi kormányzó.
Oroszország a mai nap folyamán Donyecket is támadta. A Myrnohrad városa elleni orosz támadásokban hat ember, köztük két gyerek megsebesült – közölte Vadim Filascsin területi kormányzó. Az egyik sérültet kórházba kellett szállítani – tette hozzá Filascsin.
Felmérés: Hollandiában sokan tartanak Oroszország esetleges támadásától Sok hollandiai lakos aggódik amiatt, hogy háború törhet ki Oroszország és a NATO között, és a többség attól is tart, hogy Moszkva megtámadja Hollandiát – derül ki az RTL Nieuws műsorszolgáltató pénteken közzétett közvéleménykutatásából. A felmérést, amelyben mintegy 20 ezer embert kérdeztek meg, azt követően végezték el, hogy Rob Bauer holland admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke, múlt héten az ukrajnai háborúval összefüggésben azt nyilatkozta, hogy a társadalmaknak fel kell készülniük a legváratlanabb eseményekre is. A katonai tisztségviselő szerint fontos hogy az emberek rendelkezzenek vésztartalékkal: „kell, hogy legyen mindenkinél ivóvíz, rádió, zseblámpa, hogy egy esetleges támadás esetén túléljük az első 36 órát” – nyilatkozta. Az RTL Nieuws kutatása szerint, a megkérdezettek 62 százaléka tart az orosz erők támadásától. „Vlagyimir Putyin kiszámíthatatlan, félek, hogy a konfliktus a szomszédos országokon keresztül eszkalálódik és elér minket is” – idézte a műsorszolgáltató az egyik megkérdezettet. A válaszadók 48 százaléka kibertámadásoktól tart, amelyek megbéníthatják a holland infrastruktúrát, 21 százalék pedig attól, hogy nukleáris támadás érheti Hollandiát. A felmérésben részt vevők 56 százaléka úgy gondolja, hogy jelenleg szükségtelen a vésztartalék, 27 százalék azonban fontolgatja, hogy „túlélőcsomagot” szerez be. A megkérdezettek 15 százaléka már rendelkezik szükség esetén felhasználható vésztartalékkal. A műsorszolgáltató megjegyezte, hogy jelenleg Hollandiában nagy a kereslet a túlélőfelszereléseket forgalmazó boltok árucikkeire. Az RTL Nieuws szerint ennek az is az oka, hogy a koronavírus-járvány óta sokan úgy érzik, a társadalom gyorsan instabillá válhat. |
Megkezdődött a belgorodi régió légterében lelőtt Il-76-os fekete dobozainak vizsgálata
Megkezdődött a belgorodi régióban lelőtt orosz Il-76-os katonai szállító repülőgép két fekete dobozának dekódolása – közölték pénteken biztonsági szervekre hivatkozva orosz állami hírügynökségek.
A TASZSZ szerint mind a repülési paramétereket, mind pedig a hangot rögzítő készüléket az orosz védelmi minisztérium egy moszkvai laboratóriumába szállították, ahol az illetékes bizottság megkezdte a dekódolást. A hírügynökség informátora szerint a dobozok állapota kielégítő, a bennük lévő teljes információról másolatot készítenek.
„A fekete dobozok előzetes dekódolása folyik, a műszaki következtetés előkészítése céljából” – jelentette ki a RIA Novosztyi hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes, aki szerint a dekódolás 20-30 percig tart, noha vannak kivételek is, amikor az eljárás elhúzódik.
Hozzátette, hogy a legnagyobb figyelmet a repülés utolsó három percére fordítják a szakértők, akik elsőként a hangrögzítőt dekódolják. Ebből, mint mondta, azonnal megállapítható, hogy érte-e külső behatás a repülőgépet és mikor. Emellett a vizsgálatnak meg kell majd állapítania, hogy milyen típusú rakéta találta el a repülőt.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy az ukrán fél a az oroszországi Belgorod terület légterében lelőtt egy orosz Il-76-os katonai szállító repülőgépet, amely 65 ukrán hadifoglyot szállított fogolycserére. A fedélzeten tartózkodott még a gép legénységének hat tagja és az orosz katonai rendészet három tisztje.
Az orosz légvédelem a repülő lezuhanása előtt két légvédelmi rakéta indítását észlelte az ukrajnai Harkiv megye területéről. Az incidenst a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.
Az SZK pénteken rádiólokációs adatokra hivatkozva közölte, hogy a gépet a Harkiv megyei Lipci településről indították.
A hatóság szerint megtalálták az életüket vesztett ukrán hadifoglyok adatait.
Az SZK szerint elhunytak azonosítására és genetikai szakértői vizsgálatra összegyűjtött testrészeinek egyes részein jellegzetes tetoválások találhatók, hasonlóak azokhoz a szimbólumokhoz, amilyenek mások mellett az Azov ezred fegyveresein voltak. A közlemény nem bocsátkozott részletekbe.
A történteket kommentálva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken kifogásolta, hogy egyetlen nyugati ország egyetlen szóval sem ítélte el „az elborzasztó terrorcselekményt”. Azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy a gép lelövésével folytatja saját lakossága 2014-ben elkezdett „következetes elpusztítását”. Kijelentette, hogy egyelőre nincs tudomásra arról, miként fog eljárni az orosz fél az ukrán hadifoglyok holttestével.
Peszkov cáfolta a Bloomberg hírügynökségnek azt az állítását, miszerint Oroszország jelezte volna: eláll attól a követelésétől, hogy Ukrajna ne lépjen be a NATO-ba, és semleges státusú ország maradjon.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan elítéli azokat az országokat, amelyek a Kijevnek történő fegyverszállításaikkal megteremtették az Il-76-os elleni „terrortámadás” feltételeit, és amelyek nem lennének meg külső pénzügyi, anyagi és politikai támogatás nélkül. Úgy vélekedett, hogy Kijev a hasonló incidensekkel a konfliktus iránti lankadó nemzetközi érdeklődést kívánja ébren tartani.
Zaharova ismételten az ukrán hatóságok „bűncselekményeinek” elítélésére szólította fel a kormányokat és a nemzetközi szervezeteket, hozzátéve, hogy a „lehetőségek ablaka” hamarosan bezárul. A második világháborúval példálózva azt hangoztatta, hogy mindazokat, akik nem tagadták meg idejében a Harmadik Birodalom támogatását, bíróság elé állították.
Abban, hogy Németország idén a „mezőgazdasági termelőitől megvont” 7 milliárd eurónyi katonai támogatást nyújt Ukrajnának, annak a jelét vélte felfedezni, hogy az Egyesült Államok, miközben a saját lehetőségei beszűkültek, bőkezűbb adakozásra kényszeríti NATO-szövetségeseit. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Kijev katonai segélyezése csak elnyújtja a válságot, a fegyverszállítók pedig jövőbeni katonai bűncselekmények részeseivé válnak.
Az Oroszország határai közelében – Norvégiától Romániáig terjedő területen, februártól májusig 90 ezer katona bevonásával tartandó Steadfast Defender NATO-hadgyakorlatot Zaharova „nyíltan provokatívnak” minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy megnöveli a katonai incidensek kockázatát, és tragikus következményei lehetnek Európa számára. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tervezi megtámadni a szövetséget.
A szóvivő kategorikusan visszautasította Washington és szövetségesei minden arra irányuló kísérletét, hogy Oroszországot Észak-Koreával folyó törvénysértő haditechnikai együttműködéssel vádolják meg. Óva intette Szöult attól, hogy közvetlen katonai támogatásban részesítse Ukrajnát, és halált okozó fegyvert szállítson neki, mert ez szerinte a Moszkva és Szöul közötti valamikor baráti kapcsolatok összeomlását eredményezné.
Bevetésre kerültek a Hortensia drónok
Az orosz katonák Hortensia 7 FPV drónokat kezdtek el használni a fronton – számolt be a TASZSZ a Hortensia tervezőirodára hivatkozva.
25 darab drónt adtak át az egyik alakulat katonáinak az Északi Katonai Körzet övezetében.
„A drónok nagyon hatékonyak az ellenséges katonák, óvóhelyek, és páncélozott járművek megsemmisítésében” – tette hozzá a tervezőiroda.
Oroszország újabb drónt fejlesztett ki
Oroszország megalkotta a „Lovky” nevű drón-konvertáló repülőgépet, amely 2,5-szer gyorsabban és hosszabb ideig képes repülni, mint az összes kopter, amely jelenleg az Északkelet-európai Védelmi Erők zónájában van – közölte a RIA Novosztyval az UAV „Hardberry-RusFactor” nevű cég-fejlesztője.
„Elmondhatjuk, hogy a hazai drónpiacon ma nincs a miénkhez hasonló gép - egy konverterrepülőgép elvén készült, és akár 160, szükség esetén akár 200 kilométeres óránkénti sebesség elérésére is képes. Azért választottunk ilyen sémát, hogy energiát takarítsunk meg – úgy száll fel, mint egy hagyományos quadrocopter, majd a levegőben önállóan gyorsulva az aerodinamika törvényei szerint repül, mint egy repülőgép” – mondta Alekszej German, a cég vezérigazgatója.
A vállalat szerint a drónt felderítésre és tűzkorrekcióra tervezték. A Lovky kísérleti modelljét átadták a fronton lévő katonáknak, a működés eredményeit követően továbbfejlesztik azt.
Ukrajna helyzete Rivnopilben
Az orosz katonák meghiúsították az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) azon terveit, hogy megerősítsék pozícióikat dél-donyeck irányában – mondta Alekszandr Gordejev, a Vosztok csoport sajtóközpontjának vezetője.
„Az ellenség próbálkozása, hogy megerősítse az előretolt állásokat Sztaromajorszk és Rivnopil térségében, meghiúsult” – jelentette a védelmi minisztérium.
Az orosz katonai személyzet bombázó repülőgépeket, tüzérséget és nehéz lángszóró rendszereket használt az ellenség ideiglenes bevetési pontjainak és erődítményeinek eltalálására. Emellett pilóta nélküli repülőgép-irányító központokat és egy lőszerrel ellátott teherautót is támadás ért.
Oroszország Szumit támadja
Az orosz hadsereg tüzérségi tűzzel, aknavetőkkel, dróncsapásokkal és harckocsikkal támadta a régió nyolc települését. Áldozatokról vagy a polgári infrastruktúrában keletkezett károkról nem érkezett jelentés – írja a Kyiv Independent.
Kölcsönös vádaskodások az ENSZ BT ülésén
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa január 25-én rendkívüli ülést tartott, hogy megvitassa az orosz Il-76-os katonai repülőgép lezuhanását, amely Oroszország állítása szerint ukrán hadifoglyokat szállított – írta a Kyiv Independent.
A repülőgép január 24-én zuhant le az oroszországi Belgorod területén. Oroszország azt állítja, hogy az ukrán hadsereg lőtte le a gépet, amely 65 ukrán hadifoglyot szállított. Kijev nemzetközi vizsgálatot követelt az eset kivizsgálására.
Az ENSZ nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze ezeket a jelentéseket vagy a baleset körülményeit
– mondta Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettes az ülésen.
„Ami világos, hogy az incidens Oroszország ukrajnai inváziójával és a folyamatban lévő háborúval összefüggésben történt. A további eszkaláció elkerülése érdekében sürgetünk minden érintettet, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől, retorikától vagy állításoktól, amelyek tovább szíthatják az amúgy is veszélyes konfliktust” – mondta DiCarlo.
Az ENSZ-ülést Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kérésére hívták össze, aki terrortámadásnak nevezte a balesetet.
Ukrajna ENSZ-nagykövet-helyettese, Hrisztyna Hayovyshyn szerint
az Il-67-eshez hasonló orosz katonai repülőgépek legitim katonai célpontot jelentenek.
Elmondta, hogy míg Ukrajna a január 24-re tervezett fogolycsere során teljesítette az orosz hadifoglyok biztonságára vonatkozó kötelezettségeit, addig Oroszország nem tett intézkedéseket az ukránok védelmében.
„Az orosz félnek ugyanilyen szintű biztonságot kellett volna garantálnia a fogságba esett ukrán katonáknak” – mondta Hayovyshyn. „Ugyanakkor
az ukrán felet nem tájékoztatták arról, hogy a megadott időszakban biztosítani kell a légteret Belgorod város térségében,
ahogyan azt a múltban már többször is tették”.
Szerinte ezek a biztonsági mulasztások „Oroszország szándékos, a foglyok életét és biztonságát veszélyeztető akcióira” utalhatnak.
Andrej Kartopolov orosz képviselő január 25-én azt állította, hogy
Oroszország 15 perces figyelmeztetést adott Ukrajnának az Il-76-os repülőgép felszállása előtt,
de Kijev tagadta ezt.
Moszkvába megy a nemzetközi atomügynökség vezetője
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője a zaporizzsjai erőműbe, valamint Kijevbe és Moszkvába látogat, hogy a nukleáris biztonságról tárgyaljon.
Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója a zaporizzsjai erőműben végzett ellenőrzése után közölte, hogy Oroszországba utazik.
Több mint nyolcezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 3521 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4709 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kreml: Jobb lenne diplomáciai úton elérni a céljainkat
Vlagyimir Putyin többször is kijelentette, hogy Oroszország továbbra is nyitott és nyitott marad az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra – mondta Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő a Bloombergnek. „Eltökélt szándékunk, hogy elérjük céljainkat. És ezt inkább diplomáciai úton szeretnénk elérni.
Ha nem, akkor a hadművelet addig folytatódik, amíg el nem érjük a céljainkat” – mondta Peszkov a TASZSZ hírügynökség cikke szerint.
Az oroszok azt állítják, idejében szóltak a hadifoglyokat szállító gépről
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az Izvesztyija című orosz lap híroldalán csütörtök este megjelent nyilatkozatában közölte, hogy
Oroszország idejében tájékoztatta Ukrajnát az ukrán hadifoglyoknak az Il-76-os repülőgéppel történő szállításáról.
Elmondta, hogy a lezuhant gép törzsének maradványain roncsoló elemek nyomait találták meg, a nyomozók pedig annak meghatározásán dolgoznak, hogy ezek milyen fegyverektől származnak. Hozzátette, hogy a fekete dobozokat is megtalálták.
A RIA Novosztyi hírügynökség előzőleg a mentőszolgálatokra hivatkozva azt jelentette, hogy a lezuhant IL-76-os roncsain
Több száz, ukrán rakéta roncsoló elemeitől származó bemeneti lyukat találtak.
A szilánkok egy része a géptörzs burkolatában rekedt, sok pedig áthatolt rajta.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt