2023.10.10. 08:57
Szijjártó: a nemzetközi közösségnek fel kell lépnie a közel-keleti eszkaláció elkerülése érdekében (videó)
A nemzetközi közösségnek együttes erővel kell fellépnie az izraeli–palesztin konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében, felelősségteljes viselkedésre van szükség, ugyanis a helyzet könnyen példátlanul súlyos humanitárius katasztrófához vezethet – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az ománi Maszkatban, írja az MTI.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ománban 2023. október 10-én
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter oldala
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) közös tanácsülésén arról számolt be, hogy
Magyarországot rendkívüli aggodalommal töltik el az izraeli terrortámadások és ezek következményei, amelyek könnyedén elvezethetnek akár a történelem egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájához is.
Úgy vélekedett, hogy mindez a lehető legrosszabb időben történt, miután épp megkezdődött a helyzet normalizálásának folyamata, a felek jelentős lépéseket tettek a béke irányába, és most az eredmények veszélybe kerülhetnek, semmissé válhatnak.
Fontosnak nevezte a Közel-Kelet hosszú távú, fenntartható békéjét és kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek együttes erővel kellene fellépnie az eszkaláció elkerülése érdekében, a világpolitika összes szereplőjének felelősségteljesen kellene viselkednie.
Szijjártó Péter felszólalásában aláhúzta, hogy
a GCC tagállamainak jelentős szerepük lehet az eszkaláció elkerülésében, a hat ország beavatkozása korábban is számos alkalommal pozitív és stabilizáló hatással bírt különböző regionális konfliktusok esetén.
Reményét fejezte ki, hogy ezúttal is számíthat a világ az öböl menti országok „stabilizáló és közvetítői” erőfeszítéseire, ez ugyanis hozzájárulhatna a válság rendezéséhez, ezáltal pedig az európai biztonsági helyzet javításához is.
Közölte, hogy napjainkban minden korábbinál nagyobb szükség van a szövetség megerősítésére, az EU és a GCC közötti együttműködés szorosabbra vonására. Ezért minél előbbi tárgyalásokat sürgetett azon ügyekben, amelyek ezt elősegíthetik, például a vízummentességet és a szabadkereskedelmi egyezséget illetően.
„Az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács együttműködés nagyon fontos eszköz lehet a humanitárius válságok megoldásában világszerte” – mondta.
A miniszter arra is kitért, hogy
Európa súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe az ukrajnai háború és a fokozódó migrációs nyomás miatt is, Magyarország ráadásul pont a kettő metszéspontjában fekszik.
„Mindannyian jól tudjuk, hogy a migrációs áradatok első számú kiváltó okai a fegyveres konfliktusok, a háborúk, a növekvő terrorfenyegetettség. És a globális biztonsági helyzetnek közvetlen kihatása van az Európai Uniót érő bevándorlási nyomásra” – hangsúlyozta.
Leszögezte, hogy amikor javul a világ biztonsági helyzete, akkor enyhül a migrációs nyomás az EU-ban, amikor romlik, akkor pedig erősödik.
Mind ismerjük a következményeit a jelenségnek, legyen szó a párhuzamos társadalmak létrejöttéről, legyen szó a terrorfenyegetettségről, legyen szó a társadalmi integráció kudarcáról
– sorolta.
„Ez az egyik oka annak, hogy miért is érdekelt abszolút Európa abban, hogy a lehető legtöbb fegyveres konfliktust sikerüljön békés úton rendezni” – összegzett.
Meg kell őrizni a közel-keleti béketeremtés eddigi eredményeit
A közel-keleti béketeremtés eddigi eredményeit meg kell őrizni – írta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán, miután találkozott az ománi Maszkatban Abdel-Latif az Zajáni bahreini külügyminiszterrel.
Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy
Abdel-Latif az Zajáni egyik kulcsfigurája a közel-keleti béketeremtési folyamatnak.
Úgy fogalmazott: Bahrein „történelmi tettet hajtott végre” 2020-ban, amikor aláírta az Ábrahám-megállapodásokat Izraellel. Ez a megállapodás a fenntartható béke reményét hozta el hosszú évtizedek szenvedése után a Közel-Keleten.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy
az elmúlt napok szörnyű eseményei veszélybe sodorják a békeerőfeszítések eddigi eredményeit.
Hozzátette: Abdel-Latif az Zajánival egyetértettek abban, hogy az eddigi eredményeket meg kell őrizni, a sikereket nem szabad elfelejteni, s most arra kell összpontosítani minden globális erőfeszítést, hogy
meg tudjuk akadályozni az eszkalációt és az azzal járó humanitárius válságot, és megkíméljük a civil lakosságot a további szenvedésektől.
Történelmi jelentősége van az EU és az öbölbeli arab államok külügyminiszteri tanácskozásának
Történelmi jelentősége van az Európai Unió (EU) és az öbölbeli arab államok keddi külügyminiszteri tanácskozásának, ugyanis szombat óta egy újabb jelentős regionális konfliktus ad okot aggodalomra – írta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán kedden.
Az Ománban tartózkodó Szijjártó Péter bejegyzésében reményét fejezte ki, hogy ezúttal
minden európai szereplő őszinte és tiszteletteljes hangot fog megütni és nem kritizálásra és kioktatásra fogja használni a keddi alkalmat.
A miniszter azt írta: a tanácskozás előtt arab kollégáival kétoldalú megbeszéléseket is folytatott. Elsőként a tanácskozás házigazdával, Badr bin Hamad bin Hamud al Buszaidival, Omán külügyminiszterével, aki már sokat tett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért azzal, hogy döntést hozott nagykövetség létesítéséről Budapesten. Az ideiglenes ügyvivő már meg is érkezett.
Hozzátette, hogy
tárgyalásuk középpontjában az energetikai együttműködés állt.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a fenntartható és környezetbarát energiafelhasználás megteremtése mellett, ugyanakkor a kormány azt is világossá tette, hogy ezt „ész nélkül” nem lehet csinálni, lépésről lépésre kell haladni, hogy „közben ne romboljuk le gazdaságunk versenyképességét”.
A zöld hidrogénnel kapcsolatos fejlesztések minderre jó lehetőséget kínálnak. „Omán a zöldhidrogén-fejlesztés egyik globális éllovasa”, így nagy siker, hogy a kedden aláírt megállapodás alapján Magyarország lett Omán első közép-európai partnere a zöld hidrogénnel kapcsolatos kutatásban és fejlesztésben – írta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó: az Öböl menti arab országoknak nagy szerepük lehet a közel-keleti eszkaláció elkerülésében
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országainak nagy szerepük lehet a közel-keleti eszkaláció elkerülésében, ezért most különösen fontos lenne, hogy az Európai Unióval szorosabbra vonja velük az együttműködését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az ománi Maszkatban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU és a GCC közös tanácsülése után leszögezte: Európa súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, keletről az ukrajnai háborúval, míg délről az erősödő migrációs nyomással, ráadásul Magyarországot mindkettő közvetlenül érinti speciális földrajzi elhelyezkedése miatt.
Rámutatott, hogy a migráció kiváltó okai a fegyveres konfliktusokban, háborúkban és a terrorizmusban keresendők főként, és a globális biztonsági helyzet alakulása kihatással van a migrációs nyomásra is. "Amikor javul a globális biztonsági helyzet, akkor csökken az Európára háruló migrációs nyomás, amikor rosszabbodik a globális biztonsági helyzet, háborúk, fegyveres konfliktusok törnek ki, akkor a migrációs nyomás folyamatosan növekszik" - figyelmeztetett.
"Éppen ezért Európa sok más ok mellett abban érdekelt, hogy a világban zajló minél több fegyveres konfliktus minél előbb véget érjen, és megtaláljuk a békéhez vezető utat" - jelentette ki. Szijjártó Péter súlyos aggodalmát fejezte ki az izraeli események miatt, és a lehető leghatározottabban elítélte a terrortámadást, amelynek nyomán szavai szerint most nagyon könnyen alakulhat ki hatalmas humanitárius katasztrófa a térségben.
"Sajnos annak is megvan az esélye, hogy ha nem sikerül elkerülni az eszkalációt, akkor az emberiség történetének egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával nézünk szembe" - mondta.
Majd hozzátette, hogy ráadásul mindez a legrosszabbkor jött, ugyanis volt egyfajta "békedinamika" a Közel-Keleten, hosszú évtizedek kudarcos rendezési kísérletei után az Ábrahám-egyezményekkel olyan útra lépett a térség, amely reális lehetőségét kínálta a békének.
"Az elmúlt napok eseményei a korábbi béketörekvések során elért sikereket most zárójelbe teszik, és kőkeményen kell dolgozni azért, hogy ezek az eredmények ne vesszenek a semmibe" - hangsúlyozta.
Arra is kitért, hogy a nap folyamán kétoldalú tárgyalást folytatott bahreini kollégájával, aki személyesen írta alá annak idején a kapcsolatok rendezését célzó megállapodást Izraellel. "Ő is azt mondta, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az elmúlt három évben ezen békedinamika során elért eredményeket legalább részben megőrizzük, vagy megőrizzük annak a reményét, hogy egyszer majd vissza lehessen találni erre az útra" - közölte.
Elmondta, hogy egyeztetett a kuvaiti, az ománi és a szaúdi külügyminiszterrel, valamint a katari külügyi államminiszterrel is, és mindenkivel egyetértés volt abban, hogy a nemzetközi közösség legfontosabb feladata most az eszkaláció elkerülésének biztosítása.
"Ehhez természetesen mindenkinek felelősségteljesen kell viselkednie. Minden országnak, minden nemzetközi szervezetnek felelősségteljes viselkedést kell mutatnia" - szögezte le.
A miniszter úgy vélekedett, hogy jelen helyzetben az Öböl menti arab országoknak nagy szerepük lehet, mint ahogyan korábban is fontos szerepet játszottak a törékeny közel-keleti térség stabilizálásában, és hozzájárultak számos konfliktus lezárásához.
"Reméljük, hogy ez a fajta stabilizáló, közvetítő szerepe az Arab-öböl országainak most is elő tud majd jönni, és számíthatunk rájuk abban, hogy az izraeli konfliktus eszkalációját meg lehessen előzni" - húzta alá.
Végül ezért felszólított az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács közötti együttműködés szorosabbra vonására, olyan fontos ügyek lezárására, mint a vízummentesség és a szabadkereskedelmi szerződés.
"Reméljük, hogy sikerül elkerülni az izraeli konfliktus eszkalációját, mert ha ez a konfliktus eszkalálódik, akkor nagyon könnyen az emberiség történetének egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával állhat szemben a világ" - összegzett.
