Ukrán válság

2023.07.18. 06:19

Megindult a részleges közúti forgalom a krími hídon

510. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az Orosz Nyomozóbizottság által közreadott videófelvételről készített képen a hatóság munkatársai vizsgálódnak a Krím-félszigetet az oroszországi Krasznodari területtel összekötő Krími hídon 2023. július 17-én, miután egy éjszakai robbantástól beszakadt az úttest

Forrás: MTI/EPA/Orosz Nyomozóbizottság

Fotó: -

Ukrán rakéta csapódott egy donyecki lakóházba 

Egy 9. emeleti lakásba csapódott a rakéta, a támadás pillanatában a tulajdonos nem volt otthon, így 

nem sérült meg senki.

 Július 18-án az ukránok tíz rakétát lőttek ki Donyeck Kujbisevszkij városrészére.

Az ukránok szerint ez történik most Kupjanszknál 

Ukrajna visszanyerte a kezdeményezést Kupjanszk közelében; eközben az ukrán hadsereg folytatja az offenzívát a dél-ukrajnai frontszakaszon.

Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes július 18-án közölte, hogy "az orosz offenzíva Kupjanszk irányában jelenleg sikertelen".

Ukrajna két év alatt újjá akarja építeni a kahovkai vízerőművet

A kormány által elfogadott egy határozatot az erőmű helyreállításának projektjéről – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök. A rendelkezés alapján a  Herszon megyei vízerőművet  24 hónap alatt hoznák helyre –közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál. Smihal szavai szerint: 

az első ütemben minden építményt megterveznek, és előkészítik a helyreállításhoz szükséges alapot. A második szakasz csak azután kezdődik, hogy az ukrán erők visszafoglalják az orosz csapatoktól azt a területet, ahol az erőmű áll.

 Ez tartalmazza ugyanis a tényleges építési munkálatokat. A projektet a gazdasági minisztérium koordinálja, a megrendelő az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat lesz.
Az ukrán agrárminisztérium korábbi közlése szerint az erőmű tényleges helyreállítása több évig eltarthat, ugyanis csak ahhoz 2-3 év kell, hogy feltöltsék a víztározót, és a vízszint elérje a gátat. Ezt követően még időre lesz szükség az 1970-1990-es években épült csatornák és öntözőrendszerek javítására és helyreállítására. A vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenerho állami vállalat becslése szerint pedig maga az építkezés legalább öt évig eltart, mivel egy teljes vízi komplexumról van szó.

Oroszországban megemelték a tartalékosok szolgálati idejének felső korhatárát

A parlament alsóháza kedden 5 évvel megemelte a katonai rendfokozattal rendelkező tartalékosok szolgálati idejének felső korhatárát. Az Állami Duma által immár végérvényesen elfogadott – hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló – jogszabály értelmében 

azok a férfiak, akik szolgálatukat további kötelezettségvállalás nélkül fejezték be, rendfokozatok alapján meghatározott kategóriák szerint 40., 50., illetve 55. életévükig ismét behívhatók.

A mostani törvény a tartalékos szolgálati idők öt évvel történő meghosszabbításáról rendelkezik. Oroszországban egy másik tartalékos erő is létezik, amelynek tagjai a katonai szolgálat végével vállalták, hogy járandóságért rendszeresen részt vesznek kiképzéseken. Ennél a személyi körnél a legmagasabb rendfokozatokkal rendelkezők a 70. életévig hívhatók be szolgálatra, más főtisztek esetében az életkorhatárt 65., valamint az alacsonyabb rendfokozatoknál 60., illetve 55. életévben határozták meg.

A szabályozás 2024. január elsejével lép életbe, és az új rendszerre való átállás jegyében 2028. január elsejéig egy átmeneti időt is tartalmaz.

 A törvényjavaslatot Andrej Kartapolov, a duma védelmi bizottságának vezetője terjesztette elő tavaly novemberben.

Szergej Lavrov alternatív gabonaszállítási lehetőségekről tárgyalt török hivatali partnerével 

Az orosz külügyminiszter kedden török hivatali partnerével, Hakan Fidannal a rászoruló országok gabonával való ellátásának olyan lehetőségeiről tárgyalt, amelyek "nem függnek Kijev és a nyugati országok akadályozó tevékenységétől" – közölte az orosz külügyi tárca.

A fekete-tengeri kezdeményezés alternatívájaként a miniszterek a leginkább rászoruló országoknak szánt olyan gabonaszállítási lehetőségeket vitattak meg, amelyek nem függnek Kijev és nyugati irányítóinak aknamunkájától

– ismertette a telefonbeszélgetés tartalmát az orosz diplomáciai tárca.

A felek ezenfelül megbeszélést folytattak a regionális eseményekről, különös tekintettel a legfrissebb ukrajnai fejleményekre. Moszkva és Ankara az egyeztetés folytatásában állapodott meg –  tette hozzá a minisztérium. Megvitatták mindemellett a fekete-tengeri gabonaegyezmény keretében végzett közös munkát is. 

Lavrov megerősítette, hogy a gabonamegállapodás végrehajtását július 18-tól felfüggesztették, mert az Oroszország-ENSZ megállapodás orosz félre vonatkozó részét nem teljesítették, különös tekintettel az orosz banki átutalások, valamint a biztosítások és a szállítmányozási logisztika blokkolására, az ország külföldi vagyonának zárolására, illetve arra, hogy akadályozták mezőgazdasági termékeinek és műtrágyáinak eljutását a globális piacokra

– közölte a tárca. Hozzátette, hogy a

 megállapodás "gyakorlatilag elvesztette humanitárius jellegét", mivel azt "Kijev nyíltan kereskedelmi célokra használta fel".

A gyakorlatban ez a Fekete-tenger észak-nyugati hajózási útvonalain a biztonsági garanciák megvonását, a tengeri humanitárius folyosó és az isztambuli közös koordinációs központ megszüntetését jelenti - ismertette a minisztérium, amely szerint a beszélgetést a török fél kezdeményezte.

Az ukrán légierő megsemmisítette az országra kilőtt rakéták és drónok zömét

Az orosz erők keddre virradó éjjel hat Kalibr típusú robotrepülőgéppel és 36 Sahíd önmegsemmisítő drónnal támadtak délről, a légvédelem az összes rakétát, továbbá 31 támadó és egy felderítő drónt semmisített meg – közölte az ukrán légierő sajtószolgálata. A Kalibr rakétákat a légierő előzetes információi szerint az Admiral Essen orosz fregattról, a drónokat pedig a megszállt Krím félszigeten található egyik kísérleti telepről indították.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon megerősítette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kupjanszk felé összpontosította fő erőit, de az ukrán katonák tartják a vonalat, a donyecki régióban lévő Bahmuthoz pedig az oroszok tartalékokat helyeztek át.

Az ukrán erők továbbra is keleti irányban hajtanak végre feladatokat. A helyzet súlyos, de ellenőrzött

– jegyezte meg a parancsnok. A BBC-nek nyilatkozva – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – Szirszkij elmondta, hogy az amerikai kazettás lőszerek már megérkeztek Ukrajnába, és néhány napon belül készen állnak a bevetésre. A hírportál hozzátette, hogy sajtóértesülések szerint Bahmutnál tervezik bevetni őket.
A városnál tartózkodó Olekszandr Bakulin ezredes, az ukrán 57. gépesített dandár parancsnoka szintén a BBC-nek elmondta, hogy az ukrán katonák könnyebben tudnak ellenállni az orosz reguláris csapatoknak, mint a Wagner-zsoldosoknak. Szavai szerint nem becsüli alá ellenfeleit, de a reguláris orosz csapatok, amelyekkel most szembenéznek, nem hasonlítanak Jevgenyij Prigozsin Wagner-zsoldosaihoz, akik "a gyilkolás kedvéért gyilkoltak". Szerinte az ukrán erők megkísérlik Bahmutot körülzárni. Kiemelte, hogy a támadóműveletek során kevesebb veszteséget szenvednek el, mint amikor egysége egy helyben állva védte a várost. 

Törökország, Oroszország és az ENSZ főtitkára a gabonaegyezményről tárgyalt

Hakan Fidan, Szergej Lavrov és António Guterres július 18-án telefonon folytatott megbeszélést Moszkva kilépéséről a fekete-tengeri gabonaegyezményből – közölte az Anadolu török hírügynökség török diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A megállapodás, amely véget vetett az ukrán kikötők orosz blokádjának a Fekete-tengeren azután omlott össze, hogy Oroszország július 17-én felmondta azt. Az ukrán kormány „zsarolásnak” nevezte Oroszország döntését – írja Kyiv Independent.

Novemberig tart a krími híd javítása

Marat Husnullin miniszterelnök-helyettes egy Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélésen azt mondta, hogy

dróntámadásban megsérült híd novemberig nem lesz teljesen használható a forgalom számára.

A közúti forgalom a robbanások óta részben helyreállt, de hétfőn hosszú dugók alakultak ki, mivel az orosz turisták a megszállt Dél-Ukrajna egyes részein keresztül hazafelé tartottak.

Khusnullin azt mondta,

a híd egyik szakaszát le kell bontani, majd az egyik oldalát szeptember 15-ig, a másik oldalát pedig novemberben nyitják meg a kétirányú forgalom előtt.

Ukrán katona egységének állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Letartóztattak egy orosz nőt, aki az ukrán hírszerzés számára gyűjtött információkat

Egy oroszországi,  jaroszlavli bíróság elrendelte egy Uglicsban élő orosz állampolgárságú nő előzetes letartóztatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy létfontosságú infrastruktúrához kötődő létesítményről gyűjtött információkat az ukrán hírszerzés számára – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden.

Bár a létesítményt nem nevezték meg, egy videón az látható, ahogy a nő a telefonjával felvételt készít az uglicsi vízerőmű közelében.

Egy bíróság szombaton elrendelte a gyanúsított őrizetbe vételét két hónapra – írta a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

A Baza orosz hírportál, amely időnként az FSZB-től származó anyagokat is közzétesz, nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást a gyanúsított és egy állítólagos ukrán koordinátor között. Ebben a nő beleegyezett, hogy megadja a helyi vasútvonalak, toborzóirodák és a vízerőmű koordinátáit.

Állítólag annyit akart cserébe, hogy az ukránok drónokkal mérjenek csapást Oroszország belső területeire Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottságának aláásása érdekében.

Az FSZB közleményében azt írta, hogy

két hónapra őrizetbe vette a nőt, aki az ukrán különleges szolgálatok utasítására gyűjtött és továbbított információkat az egyik létfontosságú infrastruktúrához kötődő létesítményről a Jaroszlavli területen terrortámadás céljából.

A biztonsági szolgálat hozzátette: büntetőeljárást indítottak a nő ellen, aki tíz évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

Oroszországban több feltételezett szabotőrt vettek őrizetbe az ukrajnai háború kezdete óta.

Az FSZB a múlt hónapban letartóztatott egy csoport egykori védelmi dolgozót, akiket azzal vádolnak, hogy az orosz légierőről adtak át információt Kijevnek.

Az orosz hadsereg megsemmisítette a Krími híd elleni támadás előkészítéséhez használt ukrán bázisokat

Az orosz hadsereg keddre virradóra megsemmisítette a Krími híd elleni hétfői támadás előkészítéséhez használt ukrán bázisokat – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A szóvivő szerint az éjszaka folyamán végrehajtott, összehangolt támadást „a hétfőre virradóra, vízi drónokkal (távirányítású motorcsónak) elkövetett ukrán terrorakció megtorlásaként hajtották végre”, hozzátéve, hogy a drónok gyártóbázisaként használt. Odessza környéki hajójavító üzem is találatot kapott.

Elmondta, hogy Mikolajiv és Odessza térségében összesen 70 ezer tonna kapacitású, az ukrán hadsereg ellátását biztosító üzemanyagtárolót semmisítettek meg.

Közlése szerint az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében két kilométert haladt előre, Kupjanszk város irányába.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő napi szokásos sajtóértekezletén kedden azt mondta, hogy Ukrajna katonai célokra használta a gabonaszállítások céljára kialakított fekete-tengeri folyosókat. Ugyanakkor kitért az egyik újságírói kérdés elől, hogy Kijev ezeket a folyosókat felhasználhatta-e a Krími híd elleni hétfői támadásra.

Oroszország hétfőn nem hosszabbította meg a Kijevvel az ukrán gabonaszállításokról az ENSZ és Törökországgal kötött, aznap lejáró fekete-tengeri egyezményt.

Peszkov szerint az orosz hatóságok kezdettől fogva tudták, hogy a Krími híd elleni merénylet mögött Ukrajna áll. A szóvivő így kommentált egyes kijevi nyilatkozatokat, hogy a támadást Oroszország szervezhette meg.

Kína a háborúról

Az ukrajnai konfliktusban részes feleknek tartózkodniuk kell a polgári célpontok és infrastruktúra elleni támadásoktól, biztosítaniuk kell a polgári személyek biztonságát, és be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot – mondta Mao Ning kínai külügyi szóvivő keddi pekingi sajtóértekezletén.

A Krími híd elleni hétfői támadást a TASZSZ orosz hírügynökség kérdésére kommentálva a szóvivő kijelentette: Peking reméli, a felek „erőfeszítéseket tesznek a válság politikai megoldására, és együtt elősegítik a helyzet enyhítését”.

100 ezer katonát és 900 tankot vet be az orosz hadsereg

A helyzet bonyolult, de ellenőrzés alatt tartjuk – mondta a kelet-ukrajnai helyzetről Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka. A térségben Kupjanszk és Lyman városok közelében koncentrálták a hatalmas haderőt az oroszok – mindkét várost tavaly év végén foglalták vissza az oroszok. A tábornok elmondása szerint egyelőre visszatartják az oroszokat.

Most az oroszok próbálják tartani Bahmutot

Az oroszok és az ukránok is kisebb előrejutást könyvelhettek el a harc különböző területein: az oroszok északkeleten, a Kreminnától nyugatra fekvő erdőkön keresztül próbálnak nyugatra nyomulni, míg Ukrajna jelentős erőfeszítéseket tesz a megszállt Bahmut visszafoglalására – írta a brit védelmi minisztérium.

A donyecki régióban az orosz erők helyi támadásokat kísérelnek meg, kevés sikerrel, különösen Avdijivka környékén – áll a jelentésben, míg délen Ukrajna továbbra is legalább két tengelyen támad, de valószínűleg még nem sikerült áttörni Oroszország elsődleges védelmi vonalait.

ENSZ: 9300 civil halt meg a háború kezdete óta

Mintegy 9300 civil halt meg azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű invázióba kezdett Ukrajnában – mondta Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. „Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint 9287 civil meghalt és 16 384-en megsebesültek, többségük orosz katonák tüzében” – mondta DiCarlo, hozzátéve, hogy ez a szám 537 halott és 1117 sebesült gyermeket tartalmaz.
DiCarlo hangsúlyozta, hogy

ez a szám csak megerősített haláleseteket és sérüléseket jelent, és a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb.

Tavaly Ukrajna lett a legtöbb meggyilkolt és megnyomorított gyermek országa, valamint az az ország, ahol a legtöbb iskolát és kórházat lőttek ki.

28 ukrán drónt lőttek le a Krím felett

Az orosz légvédelem és az elektronikus elhárító rendszerek 28 ukrán drónt lőttek le a Krím felett kedden a kora reggeli órákban – idézte a RIA hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.

A dróntámadásoknak nem voltak áldozatai – közölte a minisztérium. A rajtaütés azt követően történt, hogy hétfőn Ukrajna drónokkal támadta a krími hidat, abban a támadásban két ember meghalt.

Légicsapások sorozata Ukrajnára

Oroszország légicsapások sorozatát indította Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen, néhány órával azután, hogy közölte, kilép az ENSZ által közvetített gabonamegállapodásból – írta a The Guardian. 

Mikolajivban „elég komoly” tűz ütött ki az egyik ipari létesítményben – közölte Olekszandr Szenkevics polgármester a Telegramon, hozzátéve, hogy reggel további részletekkel fog szolgálni.

A légvédelmet aktiválták Odesszában is, ahol Oleh Kiper, a régió katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a légvédelem visszaverte a több hullámban érkező orosz drónokat.

Az ukrán légierő emellett dróntámadásokra figyelmeztetett Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Dnyipropetrovszk régiókban, valamint ballisztikus rakétatámadások veszélyére Poltavában, Cserkasiban, Dnyipropetrovszkban, Harkivban és Kirovohradban.

Moszkva kilépése végleges

Emelkedni kezdtek a világpiaci gabonaárak, miután Oroszország jelezte: nem hosszabbítja meg az eddigi török és ENSZ-közvetítéssel tető alá hozott Fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodást. A TASZSZ orosz állami hírügynökség egy magas rangú orosz ENSZ-tisztviselőt idézett, aki szerint a döntés végleges, és innentől nem tudják garantálni a hajók biztonságát.

Zelenszkij: folytatni kell a gabonaexportot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitart amellett, hogy engedélyezni kell országából a gabonaexportot, annak ellenére, hogy Oroszország kijelentette, hogy kilép az élelmiszerexportot lehetővé tevő megállapodásból.

Zelenszkij éjszakai videójában azt mondta: „A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés továbbra is működhet, és működnie kell – ha Oroszország nélkül, akkor Oroszország nélkül. A gabonaexportról szóló megállapodás – Törökországgal és az ENSZ-szel – továbbra is érvényben marad.”

A megállapodás biztosítékot nyújtott arra, hogy az ukrán kikötőkbe belépő és onnan kilépő hajókat nem támadják meg. A hajókat orosz, ukrán, ENSZ és török tisztviselők ellenőrizték, hogy valóban csak élelmiszert szállítsanak.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. július 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 6697 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5507 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Hónapokig tart majd a helyeállítás

Marat Husnullin orosz miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a krími híd közúti járművek számára kialakított részének egyik sávja annyira megsérült a hétfői robbanásban, hogy novemberig tart majd a helyreállítása. A híd víz alatti pillérei nem sérültek meg.

2022 októberében is volt egy robbantás a hídon, egészen idén februárig csak korlátozottan lehetett használni az átkelőt.

Az Osztorozsnyo Novosztyi orosz hírügynökség által 2023. július 17-én közreadott felvételen a Krím-félszigetet az oroszországi Krasznodari területtel összekötő híd 145. pillére látható a beszakadt úttesten át
 Forrás: MTI/AP/Osztorozsnyo Novosztyi

Az oroszok szerint a hétfői támadást Ukrajna hajtotta végre tengeri drónokkal, míg Ukrajna szerint Oroszország robbantott provokációs céllal. Egy orosz férfi és a felesége meghalt, a gyerekük súlyos állapotban került kórházba.

Újra megnyílik a krími híd

Megindult a részleges közúti forgalom a krími híd egyik sávjában – közölte Marat Husnullin orosz miniszterelnök-helyettes a Telegram csatornáján. Hétfőn hajnalban robbanás történt a hídon, amelyben két ember meghalt, egy gyerek pedig súlyosan megsérült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolta a robbantással.

A rossz időjárás miatt kedd hajnalban felfüggesztették a kompjáratokat – jelentették orosz ügynökségek a Moszkva által támogatott krími vészhelyzeti minisztériumra hivatkozva.

Riasztást kapott az ukrán légvédelem

Ukrajna légvédelmi rendszerei kedd hajnalban bekapcsolódtak egy orosz légitámadás visszaverésébe Odessza kikötője térségében – közölte Szerhij Bratchuk, az ukrán odesszai katonai kormány szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Az ukrán légierő hozzátette, hogy az Odessza, Mikolajiv és Herszon régiókat fenyegető veszélyt megszüntették.

Szokatlan közvetítés

A Sky News elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbiaktól eltérő televíziós közvetítés számolt be az orosz elnök, valamint a regionális tisztviselők tanácskozásáról, akik a krími helyzetet elemezték.

Általában a Biztonsági Tanács ülésének első perceit láthatják csak a nézők, amikor az elnök olyan általános dolgot mond, hogy „sok mindenről fogunk beszélni”, a többit pedig zárt ajtók mögött vitatják meg. Ezúttal sokkal hosszabb volt a közvetítés, amelyben úgy tűnt, hogy az elnök szemrehányást tesz, amiért másodszor érte találat a kercsi hidat, és jelezte Ukrajnának, hogy a válaszcsapás nem marad el.

Az orosz hadsereg válaszolni fog a krími híd elleni támadásra

Vlagyimir Putyin közölte, hogy a védelmi minisztérium javaslatokat készít a krími hidat megrongáló támadásra adott válaszlépésekre. Az orosz elnök kegyetlen és értelmetlen cselekedetnek nevezte a robbantást – „terrorista” támadásnak titulálta, mert állítása szerint a hidat hónapok óta nem használták az Ukrajnában harcoló orosz erők ellátására.

„Oroszország választ fog adni a krími hídon elkövetett terrortámadásra” – mondta.

Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget, de az ország médiája szerint az ukrán biztonsági szolgálatok tengeri drónokat vetettek be.

Az ukrán kormány két év alatt újjá akarja építeni a kahovkai vízerőművet

   Kijev, 2023. július 18., kedd (MTI) - Az ukrán kormány határozatot fogadott el a felrobbantott kahovkai vízerőmű helyreállításának projektjéről - jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök.

   A határozat szerint a kormány két év alatt tervezi újjáépíteni a Herszon megyei vízerőművet - közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál.
   Smihal szavai szerint az első ütemben minden építményt megterveznek, és előkészítik a helyreállításhoz szükséges alapot. A második szakasz csak azután kezdődik, hogy az ukrán erők visszafoglalják az orosz csapatoktól azt a területet, ahol az erőmű áll. Ez tartalmazza ugyanis a tényleges építési munkálatokat. A projektet a gazdasági minisztérium koordinálja, a megrendelő az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat lesz.
   Az ukrán agrárminisztérium korábbi közlése szerint az erőmű tényleges helyreállítása több évig eltarthat, ugyanis csak ahhoz 2-3 év kell, hogy feltöltsék a víztározót, és a vízszint elérje a gátat. Ezt követően még időre lesz szükség az 1970-1990-es években épült csatornák és öntözőrendszerek javítására és helyreállítására. A vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenerho állami vállalat becslése szerint pedig maga az építkezés legalább öt évig eltart, mivel egy teljes vízi komplexumról van szó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában