Ismét robbantottak a krími hídon

Ukrán katonai szóvivő: A Wagner-zsoldosokét közelítik az orosz erők mostani veszteségei Bahmutnál 

Az orosz erők mostani veszteségei a Donyeck megyei Bahmutnál már közelítenek ahhoz, amelyet a Wagner orosz zsoldoscsoport szenvedett el az ukrán csapatokkal vívott harcok csúcspontján - jelentette ki Szerhij Cserevatij ezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy hétfői ukrán tévéműsorban.

- fogalmazott a szóvivő. Példaként hozta, hogy az elmúlt napban 81 orosz katona halt meg, 156-an pedig megsebesültek.

Szavai szerint ugyanakkor az orosz erők erőteljesen vágnak vissza az ukrán támadásokra: 556 alkalommal nyitottak tüzet tüzérséggel, négy légitámadást hajtottak végre, és nyolc fegyveres szárazföldi összecsapás volt a térségben.

Ukrán drón lelövéséről számolt be Fehéroroszország 

Ukrán területről indított, határsértő drónt lőtt le a fehérorosz légvédelem - közölte hétfőn a fehérorosz határőrség.

A közlemény szerint a vasárnapi incidens során

"A drón segítségével a Fehérorosz Köztársaság határ menti térségeinek felderítése zajlott" - szögezte le a határőrség.

Május végén, szintén Homel megyében, a lojevszki kerületben semmisítettek meg egy ukrán "csapásmérő" drónt, február elején pedig Breszt megyében fogtak el egy felderítő drónt a határ mentén.

Ukrán védelmi miniszterhelyettes: egy hét alatt 18 négyzetkilométert vettek vissza az ukrán erők

Az elmúlt egy hét alatt csaknem 18 négyzetkilométernyi területet vettek vissza az ukrán erők az ország ellen háborút folytató orosz csapatoktól a keleti és a déli országrészben - közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes hétfőn a Telegramon.

- fűzte hozzá a tisztségviselő.

Korábban Maljar arról számolt be, hogy a helyzet a keleti fronton romlott, sajtójelentések szerint az orosz erők két egymást követő napon aktívan nyomultak előre a Harkiv megyei Kupjanszk irányába. A Donyeck megyei Bahmut peremvidékén azonban - Maljar közlése szerint - az ukrán erők nyomulnak előre napról napra. Az úgyszintén a donyecki régióban lévő Avgyijivka és Marjinka települések elfoglalására az orosz hadsereg folytatja a támadó hadműveleteket, de a frontvonal nem mozdult el. A kulcsfontosságú, orosz megszállás alá került Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros felé az ukrán fegyveres erők több mint egy kilométert haladtak előre - tájékoztatott a miniszterhelyettes.

Megsebesült a fronton Oleh Szencov Szaharov-díjas krími filmrendező, aki öt évet töltött fogolyként Oroszországban és jelenleg katonaként szolgál az ukrán erőknél. Ezt maga Szencov írta meg hétfőn a Facebookon. 

- számolt be. Szavai szerint repesztalálat érte az arcán, a karján és a lábán. Köszönetet mondott a zaporizzsjai orvosoknak, akik ellátták a sebeit.

Szencovot még 2014-ben hurcolta el Oroszországba a Krímből az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). 2015 augusztusában Oroszországban terrorizmus vádjával húsz év börtönbüntetésre ítélték. 2019 szeptemberében fogolycserével tért vissza Ukrajnába.

Ferenc pápa békemissziójának vezetője Washingtonban tárgyal

Kijev és Moszkva után hétfőtől az amerikai fővárosban egyeztet Matteo Maria Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke, akit Ferenc pápa az ukrán és az orosz fél közötti közvetítéssel bízott meg.

A Vatikán közleménye szerint Matteo Maria Zuppi bíboros washingtoni látogatása egyrészt információcsereként szolgál a pápa különmegbízottja és az amerikai kormányzat képviselői között a jelenlegi helyzetről. Másrészt - olvasható a közleményben - Vatikánváros és Washington a lehetséges humanitárius kezdeményezésekről egyeztet a "legsérülékenyebbek, különös tekintettel a gyerekek szenvedésének csökkentése érdekében".

Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásáról hazatérőben jelentette be, hogy közvetítést indít a háborúban álló Moszkva és Kijev között között. A békemisszióval májusban megbízta Zuppi bíborost. A bíboros június 5-én és 6-án Kijevben tárgyalt, június 28-án és 29-én Moszkvában. Az ukrán fővárosban Ferenc pápa küldöttét Volodimir Zelenszkij elnök fogadta, valamint Dmitro Lubinyec, a kijevi parlament emberi jogi biztosa. Találkozott a helyi egyházak képviselőivel is.  

Moszkvában Zuppi bíboros Jurij Usakov elnöki tanácsadóval találkozott, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztossal és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája is fogadta.

A napirenden többek között az ukrajnai területről Oroszországba szállított gyerekek hazatérése is szerepelt. A kérdésről Volodimir Zelenszkij beszélt Ferenc pápával május 14-i vatikáni látogatásán, amikor is jelezte az egyházfőnek, hogy Kijev számításai szerint mintegy 20 ezer gyerekről van szó.  

Ursula Von der Leyen: határozottan elítélem, hogy Oroszország megszüntette a fekete-tengeri gabonaegyezményt

Határozottan elítélem Oroszország cinikus lépését, hogy az ENSZ és Törökország erőfeszítései ellenére megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést - írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfői Twitter-bejegyzésében.

A Kreml hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg az éjfélkor lejáró a fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, hozzátéve, hogy Moszkva kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek a feltételei.

Von der Leyen bejegyzésében azt írta: 

A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben közel 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.

Moszkva arra hivatkozik, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén a megállapodás része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

Erdogan szerint Putyin szeretné folytatni a gabonamegállapodást

Recep Tayyip Erdogan török államfő kijelentette, hogy szerinte Vlagyimir Putyin azt akarja, hogy a fekete-tengeri gabonaüzlet folytatódjon - annak ellenére, hogy Oroszország ma közölte, ki fog szállni.

Erdogan azt mondta, hogy a Putyinnal várhatóan augusztusban tartandó találkozón megvitatja az üzletet - valamint Oroszország műtrágyaexportra vonatkozó követeléseit.

Törökország az ENSZ mellett közvetítette az eredeti megállapodást, amely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a világ többi részébe, miközben Oroszország továbbra is ellenőrzi Ukrajna kikötőit.

A Kreml nem szakítja meg a kapcsolatokat a Nyugattal

A krími híd elleni ma reggeli támadást követően a Kreml újságírói kérdést kapott arról, hogy tervezi-e a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a Nyugattal.

Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő korábban - bizonyítékok nélkül - azzal vádolta az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat, hogy Ukrajna mellett részt vettek a támadás végrehajtásában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban azt mondta, hogy Oroszországnak nyitva kell tartania a párbeszéd csatornáit a Nyugattal - annak ellenére, hogy

A diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó újságírói kérdést "nem egészen helytállónak" nevezte, és így folytatta: "A legélesebb pillanatokban szükségünk van a párbeszéd csatornáira".

Vége a fekete-tengeri gabonamegállapodásnak

Oroszország ténylegesen felfüggesztette részvételét a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásban - közölte a Kreml.

Az ENSZ és Törökország által tavaly júliusban közvetített megállapodás célja a globális élelmiszerválság enyhítése volt azáltal, hogy lehetővé teszi az orosz-ukrán konfliktus miatt elakadt ukrán gabona biztonságos exportját. Az egyezményt többször meghosszabbították, de a mai napon lejárt volna. Oroszország hónapok óta azt állítja, hogy a meghosszabbítás feltételei nem teljesültek.

"Valójában a fekete-tengeri megállapodások a mai nappal megszűntek" - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. "Sajnos, ezeknek a fekete-tengeri megállapodásoknak az Oroszországot érintő részét eddig nem hajtották végre, így a hatálya megszűnt".

Orosz nyomozók a krími hídon

Orosz nyomozók vizsgálják a robbanás hátterét a krími hídon - írta a Sky News. Moszkva azt állítja, hogy Ukrajna áll a támadás mögött, amelyet "terrorcselekménynek" nevezett.

Az oroszok szerint az ukránok felszíni drónokat használtak a robbantásokhoz.

Az oroszok szerint az ukránok drónokkal robbantottak

Ukrajna az éjszaka folyamán pilóta nélküli drónokkal támadta meg a hidat a vízfelszínen - állítja az orosz terrorellenes bizottság. A bizottság az ukrán "különleges szolgálatokat" tette felelőssé a támadásért, és közölte, hogy bűnügyi vizsgálatot indított.

Újabb videó a sérült krími hídról

Nógrádi György a Krími híd elleni merényletről: „A háború napról napra eszkalálódik”

– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Nógrádi György.

Természetesen, erre orosz válaszlépés várható. Ennek mértéke a következő ukrán lépésektől is függ, amennyiben Ukrajna atombomba szállítására alkalmas repülőgépeket kap segélyként, akkor ők is ehhez mérten fognak reagálni. Ha pedig az ukránok bevetik a kazettás bombáikat, akkor ők is használni fogják.  

– zárta gondolatait Nógrádi.

A teljes cikkért kattintson.

Egymást hibáztatják az oroszok és az ukránok a robbanásért

A krími hídon történt robbanások után Oroszország és Ukrajna között a már megszokott hibáztatás vette kezdetét – írja az Origo.

– jelentette az állami RIA hírügynökség.

Közben Ukrajna déli katonai parancsnokságának szóvivője szerint az incidens Moszkva provokációja lehetett.

– mondta Natalja Humeniuk a Rada nemzeti műsorszolgáltatónak.

A 12 mérföld hosszú híd összeköti a félszigetet Oroszországgal, és kulcsfontosságú utánpótlási vonal az ukrajnai csapatok számára.

Videón és fotókon a robbantásban megrongálódott krími híd

Zelenszkij: Európa biztonsága Ukrajna szuverenitásával kezdődik

Európa biztonsága Ukrajna szuverenitásával kezdődik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abból az alkalomból, hogy az ország 33 évvel ezelőtt fogadta el a szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.

Az ukrán parlament 1990. július 16-án fogadta el az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó ország függetlenségéről szóló nyilatkozatot.

Függetlenségét Ukrajna egy évvel később, a Szovjetunió felbomlásának időszakában, 1991-ben kiáltotta ki.

A dokumentum szerint Ukrajnának saját hadsereggel és saját nemzeti bankkal kell rendelkeznie, de el nem kötelezettnek kell lennie, és nem rendelkezhet nukleáris fegyverekkel.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnát a szabadság és a demokrácia példaképének és úttörőjének tekinti Európában. „Ukrajna fogja biztosítani a valódi szabadságot és biztonságot az orosz terrorral szemben egész Európában” – mondta. „Kontinensünk biztonsága Ukrajna szuverenitásával és erejével kezdődik” – szögezte le.

Hamarosan újraindul a vonatközlekedés

A krími hídon áthaladó vonatközlekedés helyi idő szerint reggel 9 órakor újraindul – közölte Szergej Akszjonov, a Krím oroszországi kormányzója – ez körülbelül másfél óra múlva lesz.

Akszjonov a Telegram-fiókjában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy reggel 9 óra előtt további tájékoztatást adnak a kompjáratok működéséről, és a rendvédelmi szervek további tájékoztatást adnak az „incidens” okairól.

Megsérült az úttest

Az orosz közlekedési minisztérium megerősítette, hogy a híd krími oldalán sérült az úttest – írja a TASS. Nem erősítették meg azokat a jelentéseket, amelyek szerint a híd tartóoszlopai megsérültek volna.

„A minisztérium hangsúlyozta, hogy a híd állapotának vizsgálata folyamatban van” – írta a TASS a Telegram-csatornáján.

Megváltozik a Krímbe tart vonatok menetrendje

A TASS orosz hírügynökség a Grand Service Expressre hivatkozva azt írta, hogy a krími hídon kialakult vészhelyzet miatt megváltozik a Krímbe tartó vonatok menetrendje. Arról is beszámoltak, hogy a krími hatóságok arra kérik a turistákat, hogy lehetőség szerint maradjanak a szállodákban.

A Krímet az oroszok által megszállt Herszon régióval összekötő armyanszki, dzsankoj és perekopi ellenőrző pontok a megszokott módon működnek – közölte a TASS Oleg Krjucskovra, a krími kormányzó tanácsadójára hivatkozva.

Miért fontos a krími híd?

A 2018-ban, 3,6 milliárd dolláros költséggel megépült híd külön úttestből és vasútból áll, mindkettőt betoncölöpök támasztják alá, egy acélívek által tartott szélesebb fesztávon hajók haladhatnak át a Fekete-tenger és az Azovi-tenger között.

A híd az orosz erők fő utánpótlási útvonalává is vált, miután Moszkva 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, és erőket küldött a Krímből, hogy elfoglalják a dél-ukrajnai Herszon régió nagy részét és a szomszédos Zaporizzsja tartomány egy részét.

Októberben egy teherautóba rejtett bomba robbant fel a hídon, aminek következtében a közút egy része a Kercsi-szorosba omlott, és lángokban állt a vonat és a vasúti összeköttetés. Három ember meghalt. Kijev csak hónapokkal később, érintőlegesen ismerte el a felelősségét a támadásért.

Két csapás érhette a hidat

A Reuters tájékoztatása szerint a Wagner-zsoldoscsoporthoz kötődő Telegram-csatorna, az orosz Gray Zone arról számolt be, hogy két csapást mértek a hídra közép-európai idő szerint 04:04-kor és 04:20-kor. Független források nem tudták ellenőrizni ezt az állítást.

Eközben Akszjonov krími kormányzó egy újabb bejegyzésben arra kérte a lakosokat, hogy „tartózkodjanak a krími hídon való átutazástól”, és „biztonsági okokból" válasszanak alternatív szárazföldi útvonalakat.

Vészhelyzet miatt leállították a krími híd forgalmát

„Vészhelyzet” miatt leállították a forgalmat a Krím-félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő krími hídon – közölte Szergej Akszjonov orosz kormányzó. A Telegram üzenetküldő alkalmazásban hétfőn a hajnali órákban azt írta, hogy „intézkedéseket tesznek a helyzet helyreállítására”, de további részletet nem közölt.

Az RBC-Ukraine hírügynökség jelentése szerint a hídon robbanások hallatszottak, de az értesülést független forrás nem tudta ellenőrizni.

A hídon, amelyik az orosz hadsereg létfontosságú logisztikai kapcsolata, októberben már történt egy robbanás.

Meghalt egy férfi a harkovi ágyúzásban

Egy férfi meghalt, három ember pedig megsebesült a Harkov egyik kerületében történt orosz ágyúzás során. A kormányzó Oleh Sinehubov azt mondta, hogy tűz ütött ki a támadás helyszínén.

Ukrajna szeptemberben visszafoglalta a keleti Harkov régió nagy részét, az orosz erők már csak egy kis területet felügyelnek.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. július 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 7575 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7465 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 88 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.