Ukrán válság

2023.07.14. 06:25

A kijevi ellentámadás nem halad olyan gyorsan előre

506. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Oleh Petraszjuk

Ukrajna január 7. helyett december 25-én ünnepeli az ortodox karácsonyt

Megszavazta az ukrán parlament pénteken azt a döntést, amelynek értelmében január 7. helyett december 25-én ünneplik az ortodox karácsonyt.

 

A Volodimir Zelenszkij államfő által benyújtott törvénytervezet célja az volt, hogy Ukrajna "megszabaduljon az orosz örökségtől".

 

A három nagy ukrajnai ortodox egyház közül kettő már döntött a Gergely-naptárra való áttérésről.

2017-ben december 25-öt munkaszüneti nappá nyilvánították.

A Moszkva és követői által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) még nem kommentálta a változást. Az UPC az ünnepeket az Oroszország által használt Julianus-naptár szerint tartja meg.

Résztvevők imádkoznak az ortodox karácsony előestéjén, szenteste tartott szentmisén az ungvári Szent Kereszt Felmagasztalása görögkatolikus székesegyházban 2023. január 6-án
Fotó: Nemes János / Forrás: MTI

A dél-ukrajnai Krím félsziget 2014-ben történt bekebelezése óta Ukrajna igyekszik az őt a Szovjetunióhoz és az orosz múlthoz kötő szálakat elvágni. A tizenhat hónapja tartó invázió csak megerősítette ezeket a törekvéseket.

Ukrán elnöki hivatal vezetője: a kijevi ellentámadás nem halad olyan gyorsan előre

A kijevi ellentámadás, amely az orosz erők ellenállásába ütközött, "nem halad olyan gyorsan" előre - ismerte el pénteken Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

Ha látjuk, hogy valami nem úgy megy, ahogyan kellene, meg fogjuk mondani. Senki nem fogja szépíteni a helyzetet - tette hozzá.

Andrij Jermek arról is biztosított mindenkit, hogy a nyugati szövetségesek nem gyakorolnak nyomást Kijevre ebben a kérdésben.  Hozzátette: Ukrajna addig nem tárgyal Oroszországgal, amíg a moszkvai csapatok ukrán területen lesznek.

Az álláspontunk nagyon világos. A tárgyalásokra még csak gondolni sem lehet, csak azután, hogy az orosz csapatok elhagyták a területünket

 - folytatta Andrij Jermak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében szintén arról beszélt, hogy Oroszország minden rendelkező eszközt bevet, hogy megfékezze az ukrán erők előrenyomulását az ország déli és keleti felében.

"Mindannyiunknak nagyon világosan, a lehető legvilágosabban meg kell értenie, hogy az orosz erők déli és keleti végeinken minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megállítsák katonáinkat" - hangsúlyozta az ukrán elnök, miután katonai parancsnokaival találkozott.

"Minden ezer méter, amelyet előre tudunk haladni, minden harci egységünk minden sikere hálánkat érdemli" - tette hozzá.

Észtország kiadta Washingtonnak a tiltott amerikai elektronikát csempésző orosz hírszerzőt

Észtország kiadta Washingtonnak azt a feltételezett orosz hírszerzőt, aki az Egyesült Államok szerint amerikai gyártmányú elektronikai termékeket és lőszert akart Oroszországba csempészni, hogy ezzel segítse Moszkvát az Ukrajna elleni háborúban - jelentették be amerikai szövetségi ügyészek pénteken.

Vagyim Konosenoknak először Brooklynban kell megjelennie egy amerikai szövetségi bíróság előtt pénteken. Az ügyészség azt kérte, hogy Konosenokot a tárgyalás idejére helyezzék vizsgálati fogságba, mivel fennáll a szökés veszélye.

 

A 48 éves orosz férfit az észt hatóságok 2022 októberében vették őrizetbe, amikor éppen Oroszországba akart távozni 35 különböző félvezetővel és más elektronikai alkatrésszel a kézipoggyászában, amelyek közül több is amerikai exporttilalom alá tartozott - közölte az ügyészség.

 

Az állítólagos orosz ipari kém azt írta kémtársainak elektronikus kommunikációs csatornákon, hogy 10 százalékos felárral dolgozik az exporttilalom alá tartozó elektronikai termékek esetén. - "Nem tudom kevesebbért vállalni. A szankciók miatt" - írta az orosz férfi amerikai ügyészségi dokumentumok szerint.

Eredetileg még szeptemberben emeltek vádat Konosenok ellen, amikor az amerikai hatóságok igyekeztek megerősíteni az exporttilalmak és az Oroszország elleni szankciók végrehajtását annak érdekében, hogy gyengítsék Moszkva háborús erőfeszítéseit.

Antony Blinken: nincs jele annak, hogy Oroszország irányt változtatna az ukrajnai háborúban

Oroszország kevés jelét mutatja annak, hogy irányt kívánna változtatni az ukrajnai háborúban - jelentette ki az amerikai külügyminiszter Jakartában pénteken.

Antony Blinken a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Regionális Fórumán (ARF) beszélt erről, ahol a részt vevő mintegy huszonöt külügyminiszter között jelen voltak Kína, az Egyesült Államok és Oroszország vezető diplomatái is.

A tárgyalások befejezése után Antony Blinken újságírók előtt kijelentette: nincs arra utaló jel, hogy Oroszország diplomáciai erőfeszítéseket igyekezne tenni a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett háború kapcsán, amelyet 2022. február 24-én indított abból a célból, hogy a szomszédos országot megtisztítsa a "náciktól".

Semmi olyat sem hallottam (Szergej) Lavrov (orosz) külügyminisztertől, ami arra engedne következtetni, hogy irányt akarnának változtatni abban, amit Oroszország Ukrajnában művel

 - fogalmazott Antony Blinken.

Hozzátette: Oroszország arra is törekszik, hogy az Egyesült Államokat okolja a világ problémái miatt. Szergej Lavrov a héten kijelentette, hogy a háború mindaddig nem ér véget, amíg a Nyugat "nem hagy fel az uralom megtartására irányuló terveivel".

Az amerikai külügyminiszter később felszólította Oroszországot: hosszabbítsa meg az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó, hétfő este lejáró megállapodást.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtónyilatkozatában arról beszélt: Szergej Lavrov "agresszíven" utasította vissza a felszólítását, hogy Oroszország vonja ki a csapatait Ukrajna területéről.

Kijev egyelőre nem kapott elegendő nemzetközi támogatást a legsürgősebb újjáépítési projektjeihez

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pénteken sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Kijev egyelőre nem jutott elegendő nemzetközi forráshoz az Oroszország indította háború pusztításai miatt szükségessé vált, sürgős újjáépítést szolgáló, idei évre betervezett projektek finanszírozására.

 

A várt mintegy 12,5 milliárd euróból (4700 milliárd forint) eddig mindössze 3,5 milliárd eurót (1300 milliárd forint) bocsátottak rendelkezésre - közölte pénteken a miniszter, a francia kormány küldöttével folytatott találkozójáról beszámolva.

 

Mint mondta, elsőbbséget élvez a gyors újjáépítés, mert ez szavatolja az ukrán lakosság biztos megélhetését biztonságos körülmények között és az ország gazdasági fellendülését. A legfontosabb teendők között említette meg a nélkülözhetetlen infrastruktúra, az energetikai hálózat és a lakóházak helyreállítását, valamint az aknamentesítést.

Drón lakóépületbe csapódása nyomán keletkezett törmeléktõl tisztítanak meg egy utcát Kijevben 2023. július 13-án 
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Marcsenko szerint Ukrajna csak a költségvetési hiány finanszírozására az idén mintegy 38 milliárd eurót (14 ezer milliárd forint) vár a nemzetközi donoroktól. A kijevi vezetés nyugati szövetségesei a katonai segélyek mellett pénzügyi támogatást is nyújtanak, hogy az ország fedezni tudja költségvetési kiadásait és az egyéb költségeket.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, 2022. február 24. óta Kijev saját közlése szerint több mint 170 milliárd euró (csaknem 64 ezer milliárd forint) pénzügyi, katonai és humanitárius támogatásban részesült nemzetközi partnereitől. Az ukrán költségvetési kiadások túlnyomó részét külföldi finanszírozással fedezik.

Orosz szóvivő: a hadművelet kezdete óta több mint ötezer ukrán drónt semmisítettek meg

 Az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta több mint ötezer ukrán drónt semmisítettek meg az orosz csapatok - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

 

A tábornok szerint csak az utóbbi egy nap folyamán az orosz légvédelem tizennégy ukrán drónt, kilenc HIMARS-, illetve Uragan rakétát semmisített meg.

 

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg 670 katonát vesztett egy nap alatt, közülük 280-an a Donyeck régióban dúló harcokban estek el.

A tábornok közölte, hogy az ukrán erők két irányba - Donyeck és Krasznolimanszk felé - próbálkoztak sikertelenül előretörni. Mint mondta, csak Donyeck térségében 16 támadást vertek vissza. Hozzátette, hogy megsemmisítették az ukrán 79. légidesszant és a 35. tengerészgyalogsági dandár lőszerraktárait a donyecki Paraszkovievka és Razliv térségében, illetve a 36. tengerészgyalogsági dandár üzemanyagraktárát a zaporizzsjai Uszpenivkában, hat másik lőszerraktárral ebben a megyében.

Jevgyenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy az orosz légvédelem csütörtökön lelőtt két Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, amelyeket az ukrán csapatok Melitopol, illetve Berdjanszk városokra lőttek ki. Ezenfelül megsemmisítették az ukrán légierő egyik Szu-27-es típusú harci repülőgépét is Ljubimovka térségében.

Az orosz Fekete-tengeri flotta pedig sodródó aknák veszélyére figyelmeztetett a Fekete-tenger északnyugati hajózási útvonalán. A közlés szerint a figyelmeztetést annak nyomán adták ki, hogy egy 2022 elején kihelyezett, elsodródott ukrán tengeri aknát fedeztek fel.

Oroszország a "nukleáris terrorizmus" támogatásával vádolja a Nyugatot egy ukrán dróncsapás miatt

Az orosz külügyminisztérium pénteken egy közleményben a "nukleáris terrorizmus" támogatásával vádolta meg a Nyugatot, miután "ukrán dróntámadás" érte a nyugat-oroszországi Kurcsatov városát, melynek közelében található a kurszki atomerőmű.

 

Roman Sztarovoj, az oroszországi Kurszk régió kormányzója előzőleg azt mondta, hogy ukrán dróncsapás ért egy kurcsatovi lakóházat, amely a jelenleg is üzemelő kurszki atomerőmű hűtőtavának közelében található.

 

"Egy drón zuhant le Kurcsatov városában az éjjel. Szerencsére a lakosok közül senki sem sebesült meg, és a kritikus létesítményeket sem érte kár a robbanás során" - írta Sztarovoj a Telegram-oldalán.

A kormányzó szerint kár egyedül az egyik épület homlokzatán és üvegében keletkezett, de a hatóságok segíteni fognak a lakóknak otthonaik helyreállításában. Ukrajna még nem reagált a támadás hírére.

Azok az országok, amelyek ezeket a drónokat szállítják a kijevi rezsimnek, azt tervezik hogy a Marsra vonulnak vissza egy nukleáris katasztrófa esetén? Nem lesz rá idejük. A NATO-tagországok lakosságának fel kellene ismernie, hogy a kormányaik a kijevi rezsim nukleáris terrorizmusát támogatják 

- jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a közlemény szerint

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig kijelentette, hogy Oroszország légvédelmi rendszerei hatékonyan működnek.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az orosz állami tévében erősítette meg, hogy az atomerőművek biztonsága "ellenőrzés alatt áll", és elmondása szerint minden szükséges óvintézkedést megtettek, beleértve a légvédelem megerősítését is.

 

Májusban az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ukrán dróntámadás érte Moszkvát, több épület kisebb károkat szenvedett, két drónt pedig a Kreml közelében semmisítettek meg.

 

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) még tavaly augusztusban közölte, hogy megerősítették a nukleáris létesítmények biztonságát, miután az orosz hatóságok által ukrán szabotőröknek tartott személyek felrobbantották a kurszki atomerőműből kifutó nagyfeszültségű távvezetékek több tornyát.

Ukrajna megsemmisítette az orosz drónokat

Ukrajna azt állítja, hogy 17 oroszország által indított drónból 16-t megesemmisített. A Suspilne azt írja, hogy a dróntámadás Odesa, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk régiókban történt.

A jelentés szerint egy ember megsérült, és a közeli épületek megrongálódtak, amikor egy drón eltalált egy közüzemi társaságot a Dnyipropetrovszk régióban található Krivij Rihben.

Ukrán előrehaladás Bahmutnál

A vezérkar szerint Ukrajna előrenyomult a Bahmuttól délre fekvő részeken a Bila Hora-Andriivka szektorban – tájékoztatott Andrij Kovalov, az ukrán fegyveres erők vezérkarának szóvivője pénteken.

Az F-16-osok bevetése jelenleg nem ideális

Az ukrajna harctéri körülményei jelenleg „nem ideálisak” az F-16-os vadászgépek bevetéséhez – mondta Douglas Sims altábornagy július 13-án.

Úgy értem, az oroszok még mindig jó légvédelmi képességekkel rendelkeznek. És a rendelkezésre bocsátott F-16-osok száma nem biztos, hogy elég lenne ahhoz, ami most történik

– tisztázta a tábornok.

Robbanások Odesszában

Robbanások történtek Odessza régióban és Krivij Rihben. Számolt be a TSN ukrán tévécsatorna Telegram-csatornája.

Az ukrán légierő csapásveszélyre figyelmeztetett Odessza, Dnyipropetrovszk és Kirovográd térségében. Ezekben a régiókban, valamint Szumi, Mikolajiv és a Herszon terület ukrán ellenőrzésű részén légiriadót hirdettek.

Ukrajna sikertelen donyecki támadása

Az ukrán fegyveres erők (AFU) az elmúlt 24 órában több mint tízszer próbáltak támadásba lendülni és áttörni az orosz védelmi vonalat a Donyecki Népköztársaságban (DNR). Andrej Marocsko nyugalmazott alezredes, a Luganszki Népköztársaság (LPR) népi milíciájának munkatársa a RIA Novosztyinak nyilatkozott.

Elmondása szerint az ellenség Kurdjumovka, Kleshcheevka, Ivanovszkoje, Bogdanovka és Hromovo térségében próbált támadni. Ezek a támadások mind sikertelenül végződtek az ukrán hadsereg számára, és a védelem visszaverte őket.

A veszteségek pótlására Marocsko szerint az AFU parancsnoksága a Csaszovij Jarban állomásozó erősítéseket szállítja át. Mint ismertté vált, a tüzérségi egységek is e helység területén összpontosulnak.

Belgorodot robbanóanyagot szállító drónok támadták meg

Robbanóanyaggal megpakolt drónok csütörtökön kétszer is támadták a belgorodi területet – számolt be róla a Shot nevű Telegram-csatorna.

A csatorna szerzői szerint először az ukrán határtól egy kilométerre fekvő Demidovka falut érte csapás. A drón ott egy robbanószerkezetet dobott le. Ezután az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) megtámadta a Volokonovszkij járásban található Sztarij falut – a drón orosz területre repült, és két VOG-17-es robbanószerkezetet dobott le a falura.

Úgy tudni, a két belgorodi település elleni támadás során senki sem sérült meg, pusztítást sem jegyeztek fel. Az első drónt az előzetes adatok szerint Szumi területről, a másodikat Harkiv területről indították.

Az ukránok Donyecket, Makejevkát és Gorlovka városát lőtték

Az ukrán erők péntek reggel Donyeck, Gorlovka és Makejevka városát lőtték, összesen 17 darab 155 és 152 milliméteres kaliberű lövedéket lőttek ki – közölte a DNR képviselete az ukrán háborús bűncselekményekkel kapcsolatos kérdések közös ellenőrzési és koordinációs központjában.

Saldo: az ukrán katonák úgy halnak a fronton, mint a legyek

A kijevi hatóságok kímélik a nyugati felszerelést, ezért gyalogosokat vetnek be a harcba – mondta a RIA Novosztyinak Vlagyimir Saldo, Herszon régió megbízott kormányzója.

Szerinte az ilyen embertelen hozzáállás az ukrán hatóságok védjegyévé vált.

„Mindezt azért, hogy kedvező benyomást keltsenek a nyugati urakkal szemben, és továbbra is homályban tartsák a lakosságot a dolgok valódi állásáról” 

– hangsúlyozta Saldo.

Moszkva többször hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverek Ukrajnába pumpálása csak meghosszabbítja a konfrontációt.

Ukrajna támadó drónokat semmisített meg Odessza felett

Július 14-én éjjel nyolc drónt lőttek le Odessza felett. Erről a „Déli Légi Parancsnokság” számolt be.

Még kettőt lőttek le Mikolajiv megye felett. Összesen hat orosz Shahed-136/131 támadó drónt semmisítettek meg a „Déli Légi Parancsnokság” légvédelmi erői és eszközei, és további négy kamikaze drónt is lelőttek az egységek.

Elmaradt a stratégiai áttörés, amit a Nyugat várt Ukrajnától

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy a frontok hetek óta beálltak, minimális mozgás van mindkét részről, és a stratégiai áttörés, amit a Nyugat várt Ukrajnától, nem következett be. Jelenleg a diplomácia erősödött fel a hadseregek teljesítményével szemben – mondta.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy 

az, hogy a NATO nem veszi fel Ukrajnát, a szövetség egységét szimbolizálja „Ukrajnával szemben”. A NATO tehát támogatja Ukrajnát, de nem akarja az országért a harmadik világháború veszélyét vállalni.

Gyakorlatilag az volt az ukránok stratégiai célja, hogy a vilniusi csúcsra már úgy mennek el, hogy katonai sikert érnek el, mert csakis ezzel tudták volna megmagyarázni, hogy Ukrajna miért kapjon pénzügyi, katonai és technikai támogatást. Ezt nem tudták elérni, így nem véletlen, hogy az ukrán vezetés állandóan azt mondogatja, hogy minden rendben van, és ők sokat haladtak előre – fogalmazott Nógrádi.

Nógrádi György
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszédet mond A jelen technológiai és kulturális kihívásai című konferencián Zalaegerszegen 2021. május 20-án
Fotó: Varga György / Forrás: MTI

Jelezte, úgy tudni, hatvan percet tárgyalt Ukrajnáról a CIA és az FSZB főigazgatója, folynak a vezérkarok közötti együttműködések, és 

az amerikai politikában egy lényeges fordulat, hogy első helyen rögzítették a kínai veszélyt, ezt követi az orosz. Ha ez valóban igaz, akkor az azt jelenti, hogy egy kompromisszumos megoldásra van szükség, amit elkezdtek előkészíteni.

A teljes interjú ITT olvasható.

Drón a kurszki atomerőműnél

Lezuhant és felrobbant egy drón a Kurszki Atomerőmű mellett, Kurcsatovban. Az erről szóló információt a kurszki régió kormányzója, Roman Starovoit megerősítette a Telegram csatornán.

„Szerencsére a lakók közül senki sem sérült meg. A kritikus létesítmények nem sérültek meg a drón lezuhanása és az azt követő detonáció következtében” – írta a régió vezetője.

Elmondása szerint a drón lezuhanása és felrobbanása miatt egy bérház sérült meg, amelynek a homlokzata és az üvegezése megtört. Starovoit megígérte a lakosoknak, hogy a közeljövőben segítenek a lakások helyreállításában.

Ukrán sikerek

Az ukrán erők folytatták az ellentámadást, és a frontvonal legalább három részén, köztük Zaporizzsja megye nyugati részén és Bahmut környékén július 13-án értek el sikereket – közölte az Institute for Study of War.

Ukrajna nem csak az USA-tól kapott kazettás lőszert

Kijev nemcsak az Egyesült Államoktól, hanem más országoktól is kapott kazettás lőszert – mondta Douglas Sims tábornok, a Pentagon vegyes vezérkarának műveleti igazgatója.

Tudjuk, hogy volt néhány (kazettás lőszer), amelyeket korábban harmadik országok szállítottak át

– mondta újságíróknak.

Sims azt is hangsúlyozta, hogy ezeket már kiszállították Ukrajnába.

Drónok Voronyezsnél

A légvédelmi erők lelőttek három drónt (UAV) Voronyezsnél, áldozatok nem voltak – közölte pénteken Telegram-csatornáján Alekszandr Guszev, a Voronyezsi terület kormányzója.

Guszev hozzátette, hogy a helyzetet személyes ellenőrzése alatt tartja.

Megkapta Ukrajna a kazettás lőszereket

Az ukrán fegyveres erők megkapták a kazettás lőszereket, amelyet az Egyesült Államok ígért, hogy segítsen fellendíteni Kijev ellentámadását – közölték a két ország magas rangú katonai tisztviselői. „Most kaptuk meg őket, még nem használtuk, de gyökeresen megváltoztathatják [a csatateret]” – mondta csütörtökön Olekszandr Tarnavszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka.

Vlagyimir Putyin: a Wagner nem létezik

Felajánlottam a Wagner-csoporthoz tartozó zsoldosoknak, hogy lázadásuk után továbbra is együtt szolgáljanak Oroszországban - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtökön késő este megjelent interjúban, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy a Wagner jogilag nem létezik.

A Kommerszant című orosz újságnak nyilatkozó Putyin közölte, hogy ez egyike volt azoknak az ajánlatoknak, amelyeket a mintegy három tucat harcossal és a magánhadsereg alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal megtartott találkozón tett a múlt hónap végén, öt nappal azután, hogy meghiúsult a Wagner zendülése az orosz katonai hierarchia ellen. Az ajánlat szerint a harcosok 16 hónapra a jelenlegi parancsnokuk irányítása alatt maradhattak volna.   

„Mindannyian összegyűlhettek volna egy helyen, és folytathatnák a szolgálatukat” – idézte a Kommerszant az elnököt. „Semmi sem változott volna. Ugyanaz az ember vezette volna őket, aki egész idő alatt az igazi parancsnokuk volt. Sokan bólintottak, amikor ezt mondtam” – mondta Putyin. Prigozsin azonban nem értett egyet – derült ki az interjúból. „Prigozsin (...) azt mondta, miután meghallgatott: nem, a fiúk nem értenek egyet egy ilyen döntéssel" – olvasható az interjúban.   

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tárgyal az orosz biztonsági tanács tagjaival a moszkvai Kremlben 2023. július 7-én
Fotó: Orosz elnöki sajtószolgálat / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool

Putyin azt mondta a lapnak, nincs lehetőség arra, hogy a Wagner a jelenlegi formájában megmaradjon. „A Wagner nem létezik” – mondta Putyin a Kommerszantnak. „Nincs törvény a katonai magánszervezetekről. Egyszerűen nem létezik” – hangsúlyozta az orosz államfő.

Zelenszkij úgy viselkedett a NATO-csúcson, mint egy sértődött kisgyerek

Twitter-fiókja bejegyzésében élesen bírálta a védelmi szövetséget, abszurdnak nevezte, hogy nincs konkrét ütemterv Kijev csatlakozására.

Zelenszkij ukrán elnök úgy viselkedett a NATO-csúcson, mint egy sértődött kisgyerek

– fogalmazott a Magyar Nemzetnek Deák Dániel. 

A XXI. Század Intézet vezető elemzője megjegyezte, „nem meglepő, hogy már az egyik legnagyobb támogatójának számító Nagy-Britanniában is kiverte a biztosítékot a viselkedésével”. Zelenszkij bejegyzése kapcsán ugyanis a brit védelmi miniszter úgy fogalmazott: „Ukrajna jól tenné, ha hálát tanúsítana!”.

A kiszivárgó információk szerint egyébként az oroszok és az amerikaiak már intenzíven egyeztetnek a konfliktus lezárásáról, amely a mostani ukrán ellentámadás lezajlása után egy béketárgyalás elkezdését vetíti előre. „Mindezek fényében nem lenne túl előnyös ez a viselkedés a továbbiakban az ukrán elnök számára, hiszen a szövetségeseit idegenítheti el magától, ami ronthatja az ország tárgyalási esélyeit a jövőben” – emelte ki Deák Dániel.

De nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai következményei is vannak az elmaradt NATO-csatlakozási ígéretnek.

Ez természetesen Zelenszkij számára belpolitikai szempontból kudarc

– mondta a lapnak Erdélyi Rezső Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője hozzátette, hogy „a csatlakozás irrealitásával persze az ukrán vezetés is tisztában van, ugyanakkor jól illik a folyamatosan újabb és újabb donációt követelő narratívába. A sokak által vártnál lassabban haladó ukrán ellentámadás mellett ez is kikezdheti politikailag az elnököt” – emelte ki. Mint mondta,

Zelenszkij igyekszik ugyan a háborús elnök szerepét magára ölteni, de közel sem biztos, hogy ezzel célt ér, és nem magyarázható meg az országot folyamatosan támogatók elleni kirohanása sem. 

A teljes cikk IDE katintva érhető el.

Több mint 14 ezer menekülő jött tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 7302 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 7521 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. 

Szintén tegnap 141 ember, köztük 63 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán civilek kínzásáról ír az AP

Ukrán civilek ezreit tartják fogva és kínozzák meg a börtönökben szerte Oroszországban és az oroszok megszállta területeken – írta a Kyiv Independent az AP cikkére hivatkozva. Az AP többek között azt írja, hogy az oroszok a megszállt területeken 2026-ig 25 új börtönkolóniát és hat másik fogolytábor létrehozását tervezik. 

Orosz össztűz a Szumi régióra

Oroszország tegnap 23 alkalommal támadta a Szumi területet, a támadásokban egy ember meghalt – jelentette a területi katonai vezetés. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában