Döbbenetes drágulás: Romániában Orbán Viktor rezsicsökkentését irigylik

A Maszol erdélyi magyar hírportál a lakossági fogyasztóknak szánt gázáremelkedésről írt. Romániában a gázárak drasztikus mértékű emelkedését egy Bihar és egy Maros megyei példával támasztja alá a portál gazdasági rovatának szerzője – írja az Origo.

Biharban háztartások tízezrei főznek palackos gázzal, amihez néhány hónappal korábban még 60 lejes (4300 forint) áron lehetett hozzájutni. Jelenleg 75 lej (5400 forint) egy palack ára, vagyis 25 százalékkal drágult a termék.

A gázzal fűtő lakossági fogyasztók többsége valószínűleg szíves-örömest kiegyezne 25 százalékos áremeléssel, a szolgáltatók azonban ennél lényegesen nagyobb mértékben növelik a tarifáikat. Egy marosvásárhelyi olvasót a közelmúltban tájékoztatta szolgáltatója, a CEZ Vânzare, hogy november 1-től módosított tarifával fogja számlázni a gázt. A dokumentum értelmében az új ár 260 lej/MWh (18 700 forint), amihez még hozzájönnek bizonyos járulékos költségek.

A Maszol olvasója a közösségi oldalán megosztotta a legutóbbi számláját is, amit a CEZ-től kapott. A dokumentum tanúsága szerint augusztus 10-én a CEZ 64,5 lejjel (4638 forint) számlázott 1 MWh energiát. Ez azt jelenti, hogy

a szolgáltató novembertől négyszeresére emeli a gáz árát.

A romániai Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) honlapján található árösszehasonlító ilyen értékű ajánlatot nem ad ki Marosvásárhelyre. A legközelebb álló a CEZ GAZ Optim Online nevű, ahol a tarifa 283,76 lej/MWh (20 404 forint). A jelenleg egy ausztrál befektetési alap tulajdonában levő vállalatnak ez a legjobb ajánlata, a többi esetében az ár meghaladja a 292 lej/MWh-t (21 ezer forint).

A CEZ ügyfeleinek lehetőségük van rá, hogy más szolgáltatót válasszanak, azonban akkor is lényegesen többet fognak fizetni, mint jelenleg. Marosvásárhelyen jelenleg több szolgáltatóval is a CEZ által bejelentettnél alacsonyabb áron lehet leszerződni. A legkisebb tarifa 165,97 lej/MWh (12 ezer forint), mely az Electric & Gas Power Trade nevű cégé. Aki jobban bízik a nagyvállalatokban, az választhatja az E.ON-t, melynél 203,72 lej/MWh-nál (14 700) kezdődnek az árak. Tény azonban, hogy még a legjobb ár is körülbelül másfélszerese a 64,5 lej/MWh (4638 forint) tarifának.

A romániai gázpiac történései egyre inkább egy abszurd drámához, sőt, inkább abszurd tragédiához hasonlítanak,

kitűnően példázza ezt a Distrigaz Vest árpolitikája – írja az erdélyi portál. Az egyik olvasójuk, K. A. augusztus 31-én kapott egy e-mailt a szolgáltatótól, melyben arról értesítették, hogy október 1. és december 31. között 225 lej/MWh (16 200 forint,) áron fogják neki számlázni a földgázt, ami áfával együtt 267,75 lejt (19 252 forint) jelent. K.A. egy ideig szóhoz sem jutott a döbbenettől, ugyanis mostanáig 35,05 lej/MWh (2520 forint) áron vásárolta a gázt, ahogy ezt a szolgáltató hivatalos honlapján^[2] található információ is bizonyítja.

Eddig télen havi 700 lej (50 400 forint) körül volt a gázszámlám. Mit fogok csinálni most, hogy hétszeresére emelték az árat?

– teszi fel a költői kérdést az olvasó, akihez hasonló helyzetben háztartások százezrei vannak.

A kormány múlt héten bejelentette, hogy 2,326 millió háztartásnak fogják részlegesen kompenzálni a gáz drágulása okozta pluszkiadásokat. A koncepció az, hogy a számla 25 százalékát automatikusan a központi költségvetésből fedezik. Ez elsőre jól hangzik, azonban a lakossági fogyasztók elsöprő többsége számára annyit ér, mint halottnak a csók – véli a szerző.

A Maszol marosvásárhelyi olvasója esetében a gáz ára megnégyszereződött, ami azt jelenti, hogy novembertől kezdődően a számlák értéke is körülbelül négyszerese lesz a tavalyinak. Ha a négyszeres értékű számla negyedét a kormány állja, akkor a fogyasztónak a tavalyi összeg háromszorosát kell majd kifizetnie. Ha tehát az elmúlt télen havi 500 lejt (36 forint) fizetett, az előttünk álló fűtési szezonban 2 ezer lejes (144 ezer forint) számlákat kap majd. Ebből 500 lejt (36 ezer forint) áll a kormány, a fennmaradó 1500 lejt (108 ezer forint) pedig fizetheti a fogyasztó, feltéve, ha lesz miből.

Ezek jelenleg a piaci árak – mondta a Maszolnak nyilatkozó Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság magyar elnökhelyettese. Ennek ellenére, véleménye szerint, a kialakult helyzetért nagyrészt a szolgáltatók a felelősek, mivel nem szerződtek le idejében, kedvező áron a szükséges gázmennyiségre az idei télre.

Noha Románia közel 80 százalékban saját készleteiből fedezi a belső fogyasztást,

a bukaresti kormány nem tudja adminisztratív eszközökkel szabályozni a gáz árát, mivel tart Brüsszeltől.

Nagy-Bege Zoltán abban látná a megoldást, ha a kormány nem százalékosan kompenzálná a gázszámlát, hanem fix összeggel, ahogy azt az áram esetében tervezi. A százalékos kompenzáció gerjeszti a drágulást, s a kormánynak sem jó, mivel minél magasabb az ár, a fizetendő kompenzáció is több.

Miért emelkedik ilyen drasztikusan a gáz ára Romániában?

A Maszol már korábban foglalkozott a témával.

Az augusztus 31-i cikke alapján a drasztikus mértékű drágulásnak több oka van. Az egyik az, hogy miközben a belföldi fogyasztás nőtt, az export pedig jelentősen megugrott, a termelés csökkent. Emiatt a fogyasztás számottevő részét importból kell fedezni.

Az energiaár-szabályozó hatóság adatai szerint az év első öt hónapjában 23 százalékkal nőtt az importált gáz mennyisége, a belföldi termelés ellenben 2 százalékkal csökkent. Ennek következtében májusban a fogyasztás 33 százalékát importból kellett fedezni, annak ellenére, hogy Románia jelentős mennyiségű gáztartalékokkal rendelkezik a Fekete-tenger mélyén, csak azt éppenséggel nem képes kitermelni. Az okokról a kolozsvári Krónika című napilap itt írt egy elemzést.

Az orosz állami gázkitermelő óriás, a Gazprom augusztusi tájékoztatása szerint a külföldi export területén a Romániába irányuló gázmennyiség nőtt a leginkább január 1. és július 31. között, 318,3 százalékkal. Ez messze a legnagyobb növekedés a Gazprom ügyfelei között.

Románia az energiabiztonság területén kiszolgáltatta magát Oroszországnak, noha hivatalosan rossz a két állam közötti viszony.

A Maszol cikke szerint a másik fő oka a gázáremelkedésnek, hogy Bukarest tavaly bevezetett egy szabályt, amelynek értelmében valamennyi romániai gázipari cégnek az általa kitermelt mennyiség 40 százalékát a Közép-európai Gázelosztó Központ bécsi tőzsdéjén kell értékesítenie. A belföldi ár nem haladhatta meg a bécsi gáztőzsdei ár 95 százalékát. Ennek a rendszernek a szépséghibája az, hogy

a gáztőzsdén a legnagyobb európai beszállító, a Gazprom diktálja az árat,

tehát a belföldi árak egy külső tényező függvényei.

Az első negyedévben a gáztőzsdén 18 euró/MWh (6413 forint) volt az átlagár, azonban az utolsó negyedévre kötött szerződések esetében már 47 euró/MWh (16 745 forint), a drágulás tehát több mint másfélszeres.

A témával kapcsolatosan egy gázipari szakember a román Ziarul Financiar gazdasági című napilapnak azt nyilatkozta: létrehoztuk a tökéletes drágítási mechanizmust. Most ülünk a helyünkön, s úgy táncolunk, ahogy az oroszok fütyülnek, miközben a helyes politika az lett volna, ha beindítjuk a belföldi termelést, gázzal árasztjuk el a piacot.

Egy román napilap az Orbán Viktor-féle rezsicsökkentést dicséri

Az egyik legolvasottabb román hírportál, a Stiripesurse.ro szeptember 23-i cikkében a magyar rezsicsökkentést méltatta, közvetve kontrasztba állítva a román kormány elhibázott, az energiaárakat liberalizáló politikájával, amelynek következménye a nagyarányú gázáremelkedés lett.

Az Agerpres állami hírügynökségre hivatkozó cikk címe a következő: „Magyarország az ő Orbánjukkal mindent megtesz az állampolgáraikért: az uniós fővárosok közül Budapesten a legalacsonyabbak az energiaárak”. (Az ő „Orbánjuk„ szófordulat arra utal, hogy Romániában is van egy ilyen vezetéknevű csúcspolitikus, ő a félig magyar Ludovic Orban házelnök, volt kormányfő – szerk.)

A Stiripesurse.ro ezt követően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztusi statisztikáira alapozva azt írja, hogy Budapesten a lakossági fogyasztóknak szánt villamos energia átlagára 10,63 euró (3780 forint) kilowattóránként. Ennél alacsonyabb árat csak a nem EU-tag Szerbia fővárosában, Belgrádban mértek, 8,11 eurót. Bukarestben ez az összeg lényegesen nagyobb volt, 17,47 euró (6213 forint). Összehasonlításképpen: Koppenhágában, Berlinben és Londonban 33,82 euró, 33,55 euró és 27,81 euró kilowattóránként a villamos energia ára, tehát ebben a három európai fővárosban fizetnek a helyiek legtöbbet.

Szintén augusztusban a lakossági gáz átlagára 2,87 euró (1020 forint) volt kilowattóránként Budapesten. A felmérésben szereplő fővárosok közül Budapesten volt a legalacsonyabb a gázár, ennél még Belgrádban is többet kellett fizetni, konkrétan: 3,26 eurót. Bukarestben a gáz ára akkor 3,85 euró (1370 forint) volt. A legdrágább pedig Stockholmban, Koppenhágában és Amszterdamban a gáz átlagára: 22,33 euró, 12,38 euró, illetve 10,99 euró kilowattóránként.

A MEKH statisztikája a 27 uniós főváros, illetve Belgrád és London adatait hasonlította össze.

Borítókép: Szénhidrogén kitermelés a Kárpátokban / Illusztrációfotó