Kövér László: a kisebbségi sors Európa többségi nemzeteit is fenyegeti

A politikus megemlítette: a nagyvilágban és Európában „olyan mélységek örvénylenek, amelyek országokat, nemzeteket képesek magukba rántani, amelyek nemzedékek sorsát képesek tönkretenni, amelyek az emberi méltósággal nem élhető jövő veszélyével fenyegetnek”.

Hozzátette: a magyarok a kisebbségi léttel azonosítják a politikai alávetéssel, gazdasági kifosztással és nemzeti megaláztatással járó sorsot. Úgy vélte, Európának azért is kellene foglalkoznia a nemzeti kisebbségek ügyével, mert

a kisebbségi sors Európa bármelyik államának bármelyik – akár elsöprő számbeli többségben élő – nemzetét is utolérheti.

Felidézte: a külhoni magyarok egy évszázada küzdenek szülőföldjük otthonosságának megőrzéséért, és azért például, hogy annak etnikai arányait mesterségesen senki ne változtathassa meg. E gondokkal azonban ma már az európai többségi nemzetek polgárai is szembesülnek szavai szerint.

„A nyugat-európai nagyvárosok őshonos polgárai napjainkban tapasztalják meg, hogy fondorlatos módon, menekültkérdésnek álcázva, az illegális migráció és betelepítések eszközével miként fosztják meg őket a szülőföldjük és szülővárosuk otthonosságától, miként idegenítik el tőlük saját európai hazájukat” – fogalmazott a politikus.

Kövér László úgy vélte:

olyan „posztkeresztény” és „posztnemzeti” korszak küszöbén állunk, melyet a mesterséges bűntudat határoz meg.

„Minden európai embernek bűntudata kell legyen a klímaváltozás miatt, a ma élőknek bűntudatuk kell legyen az elődeik miatt, a gyermekvállalásra készülőknek legyen bűntudatuk a megfoganó magzatuk miatt, a fehéreknek legyen bűntudatuk a feketékkel szemben, a férfiaknak legyen bűntudatuk a nőkkel szemben, a heteroszexuálisoknak legyen bűntudatuk a homoszexuálisokkal szemben, az időseknek legyen bűntudatuk a fiatalokkal szemben, az európaiaknak pedig legyen bűntudatuk a világ minden földrészének lakóival szemben” – fogalmazott.

Szerinte a bűntudat most épülő új kultúrája csak annyiban tér el a nácik és a kommunisták eszmevilágától, hogy nem egy kisebbséget jelöl meg az alacsonyabbrendűség és a kollektív bűnösség bélyegével, hanem mindenkit mindenki ellen fordít.

„A bűntudat romboló kultúrája helyett a felelős öntudat kultúráját akarjuk, a mesterséges elosztásokkal létrehozott identitásnélküliség helyett pedig meg akarjuk őrizni természetes önazonosságunkat.

Családjukat és hazájukat szerető, keresztény magyarok akarunk maradni” – jelentette ki a politikus.

Kövér László úgy vélte: Marosvásárhely a határain messze túlmutató szellemi erővel és megújulási képességgel rendelkezik, és ennek az a nyitja, hogy a város hisz a magyar minőség, az erdélyi önszerveződés és az európai méltóság eszményeiben, és példát mutat minden magyar és román, minden európai közösség számára.

Felidézte: a Tamási Áron elnökletével megszervezett 1937-es Vásárhelyi Találkozó résztvevői Bukarestnek azt üzenték, hogy „a román állam hivatását csak akkor teljesítheti be, ha keresztény etikai követelmények és a valódi demokrácia szellemében egyforma gondoskodással védi és támogatja a keretei között élő összes népet”. Budapestet pedig arra emlékeztették, hogy „a közép-európai magyarság egyetlen nyelvi és kultúrközösséget képez, amelynek a romániai magyarság az alkotó része”. Úgy vélte: ezek az üzenetek máig érvényesek, amiként a találkozónak az a megállapítása is, hogy „az erdélyi magyar népkisebbségi élet irányítása csakis a keresztény erkölcsi és demokratikus nemzeti követelmények szerint történhetik”.

A Vásárhelyi forgatag rendezvénysorozatát az istentisztelet után Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke is köszöntötte. Felidézte, hogy Marosvásárhely Mátyás királytól kapta vásárszervezési jogát, és Bethlen Gábor nyilvánította szabad királyi várossá. Úgy vélte: a Vásárhelyi forgatag kulturális fesztivál szervezőit a nagy államférfiakéhoz hasonló célok vezérlik.

Marosvásárhelyen vasárnap este a Kowalsky meg a Vega koncertjével zárulnak a Vásárhelyi forgatag kulturális fesztivál rendezvényei.