Kásler Miklós: mások életét kockáztatja a baloldal az oltásellenes megnyilvánulásaival

Kásler Miklóssal a Magyar Nemzet készített interjút, melyet változtatás nélkül közlünk.

Vágjunk a közepébe: maradtak-e ellátatlanul betegek a járvány idején?

A második hullámban az addigi tapasztalatokat figyelembe véve azt rendeltem el, hogy a kórházi ágyak negyven százalékát készítsék fel a fertőzött betegek kezelésére, és hét százalékát az intenzív ellátásra. Ez van érvényben jelenleg is. Ennek a negyven százaléknak körülbelül a felén kezelnek betegeket, azonban lényegesen magasabb az intenzív osztályok terheltsége. Az infektológiai osztályokon (ahol a középsúlyos betegek fekszenek) a tartalékok most is nagyok – ez vonatkozik az eszközökre, a műszerekre, a lélegeztetőgépekre. Egy héttel ezelőtt minden megyei kórház vezető erről tájékoztatott, és több kórház megkeresése során is ezt tapasztaltam. Minden rendelkezésre áll. A legnagyobb kihívás most, hogy az orvosok és a nővérek – miután egy éve folyamatos készültségi állapotban vannak – elfáradtak, főleg lelkileg. Hitvallásuknak megfelelően továbbra is kitartással végzik a munkájukat, amiért ezúton is köszönetet mondok. Az egészségügyi rendszer összességében bírja a terhelést. Volt persze olyan pillanat, amikor egyes kórházakban megteltek az ágyak, de akkor azonnal átszállították a betegeket egy másik kórházba, ahol volt előkészített üres ágy. Nem tudok egyetlenegy betegről sem, akit ne láttunk volna el.

Sikeres volt az egészségügyi dolgozók átoltása? Tapasztalnak-e jelenleg megbetegedéseket körükben?

Az egészségügyi dolgozók megfertőződése az oltakozás következtében gyakorlatilag megszűnt. Azért vettük előre őket, hogy zavartalanul és fokozatosan tudják végezni a munkájukat a betegek veszélyeztetése nélkül.

Mi az, amit megtudtunk a koronavírusról az elmúlt egy évben?

Egy évvel ezelőtt gyakorlatilag semmit nem tudtunk a vírusról, se a felépítését, se a térbeli konfigurációját, se a fertőzési kapacitását. A vírus által okozott megbetegedésről sem voltak pontos adataink. Diagnosztika és vakcina sem állt még rendelkezésünkre, a célzott terápia is hiányzott. Azóta az ismereteink és főleg a tapasztalataink lényegesen gyarapodtak. Ennek ellenére sokféle vélemény, cikk jelenik meg a szakirodalomban a Covidról, és ezek közül több egymásnak ellentmondó. Még mindig sok a nyitott kérdés, így sokféle véleményt lehet hallani.

Milyen fórumokon egyeztet a minisztérium a frontvonalban dolgozókkal? Hogyan osztják meg a tapasztalataikat egymással a szakemberek?

Már tavaly márciusban próbáltuk értelmezni a betegséget: először arról volt szó, hogy ez egy tüdőgyulladás, aztán jöttek a különböző magyarázatok: citokinvihar, bradykininvihar. Majd megjelentek azok a kutatási eredmények, amelyek ismeretében megállapítható volt, hogy a legkisebb erek belső rétegének gyulladása trombózist okoz a szervezet szöveteiben. Tehát ez a magyarázata annak, hogy sokszervi gyulladás alakul ki, több szerv károsodik. Mi eközben összevetettük a klinikai kórlefolyást a patológiai lelettel, próbáltuk megérteni, hogy az emberi szervezetben mi történik. A magyar patológia krémje szisztematikusan figyelte azt, hogy az elhunyt betegek szervezetében milyen változások történtek. Ezt vetettük össze azzal, hogy előzőleg milyen tünetek, panaszok alakultak ki, hogyan zajlott le a betegség. Értelmeznünk kellett a kísérőbetegségek szerepét. Felmértük, hogy mennyivel növeli a rizikót a magas vérnyomás. A cukorbetegség fennállása esetében azt találtuk, hogy a fiatalabb korosztályt jobban veszélyezteti, mint az időseket. Határozott rizikófaktor az elhízás, a rákbetegség, a krónikus tüdőbetegség, az immunhiányos állapot. A kísérőbetegségek pedig kombinálódhatnak is, ami növeli a rizikót. Már márciusban úgy állítottuk össze a diagnosztikai és terápiás irányelveket, hogy alapjaiban nem is kellett rajtuk változtatni. Nagyon sok olyan irányelvet állítottunk össze a szakmai kollégiumi tagozatok segítségével, amelyekkel hónapokkal előztük meg a többi országot.

Mindezt a boncolásokon keresztül szerzett tudás alapján?

Részben. Emellett az autoimmun betegségek, a melanoma malignum kezelése és a csontvelő-átültetés során szerzett ismereteink alapján, részben következtettünk a klinikai eseményekből. A WHO 2020 márciusában jelentette ki, hogy világjárvány van, de már januárban jöttek a hírek, amiket mi vettünk először komolyan, ezért kezdtük meg a felkészülést. Már januárban létrehozta miniszterelnök úr az operatív törzset. Erre azért volt szükség, mert a járványügyi intézkedések később a társadalom minden rétegére és az élet minden területére vonatkoztak. Mostanra viszont van már vakcináció, a terápiában is újabb és újabb hasznos gyógyszereket tudunk alkalmazni, például a bamlanivimabot, amit mi kezdtünk el Európában először használni. Mivel nem egyértelmű a szakirodalom álláspontja, mi annak hiszünk, amit tapasztalunk. A minisztérium a kórházaknak minden héten tájékoztatást ad, ez egy online körkapcsolás, ahol a vezető szakemberek elmondják többek között, hogy jelen pillanatban hogy áll a favipiravirral való kezelés vagy éppen mi a lélegeztetés szerepe a koronavírusos betegek kezelésében. Tájékoztatást kapnak az aktuális irányzatokról is a kórházak. Az egyeztetéseken a szakmai kollégium érintett tagozatai folyamatosan részt vesznek, és majdnem minden tagozat érintett.

Mi jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg azok számára, akik elkapják a koronavírust?

Jelen pillanatban a betegség lényegének azt gondoljuk, hogy a legkisebb erek belhártyája károsodik az egész szervezetben. Mint ahogyan már korábban érintettük, az érfal gyulladása által okozott trombózis a test összes szervében előfordulhat. A felgyógyultaknak ezért maradhatnak szövődményei; fejfájás, ízületi gyulladás. A szövődmények kialakulása attól függ, milyen immunállapotban ért minket a fertőzés, illetve hogy a vírus mennyire agresszív. A poszt-Covid-szindróma kezelési irányelveit, a minisztérium kezdeményezésére, a szakmai kollégium tagozatai és az érintett országos intézetek összeállították. Most vagyunk abban a fázisban, hogy ki kell építeni a megfelelő struktúrát.

Mikorra várható, hogy a beadott oltások száma elkezdi letörni a napi halálozások számát?

A mortalitás csökkenése egyelőre szolid 2-3 héttel követi a fertőzöttek számának csökkenését. A brit mutáns nyolcvan százalékkal fertőzőképesebb, de ezt sem tudtuk még januárban. Azt sem tudtuk, hogy egyre fiatalabbakat fertőz meg, és egyre súlyosabb betegséget okoz, veszélyesebb, mint az eredeti koronavírus. A kormány szigorításai arányosak voltak, olyan szabályokat kell hozni, amelyeket be is lehet tartatni. Az egyéni felelősség szerepe nagyon megnövekedett. A társadalom most már belefáradt a korlátozásokba. Az oltások jelentős felgyorsítása a legnagyobb remény: ha a társadalom nagy százalékát sikerül átoltani, akkor az immunitás növekedése a vírus lassú eltűnését fogja eredményezni. Fontos vizsgálni a reprodukciós rátát, amely azt jelzi, hogy egy ember hány továbbit fertőz meg. Ez a szám novemberben 0,71 százalék volt, a brit mutáns terjedésével 1,34 százalékra ment fel, ekkor robbant be a fertőzöttek száma. Mostanra sikerült visszavinni 0,7 környékére. Ebben benne volt a március 8-i szigorítás és az oltások hatása is. Nagyon óvatosnak kell lennünk, a vírusjárványnak ugyanis még nincs vége. Az oltást ezért kell mindenkinek minél előbb felvennie, mert ez jelenti a legkomolyabb esélyt arra, hogy meg tudjuk fordítani a folyamatot. Aki ez ellen bármit tesz, elbizonytalanít, az életet veszélyezteti.

Mi a véleménye a baloldal fordulatáról: öt hónapig az oltások ellen hangolták a közvéleményt, majd közös videóban álltak ki a vakcináció mellett.

Én nem látok semmilyen fordulatot, a baloldal most is ontja az oltásellenes nyilatkozatokat. Másokat lebeszélnek az oltásról, miközben ők beoltatják magukat akár a keleti vakcinákkal is. Mint orvos, végképp felháborít, hogy a hatalom megszerzése és a járvány elhúzása érdekében képesek odáig elmenni, hogy mások életét kockáztassák. A baloldal oltásellenessége emberek életét veszélyezteti. A baloldal azt is mindennap bejelentette 2018 óta, hogy az egészségügy összeomlott. Ezekre nem reagáltam, mert ezek politikai játszmák. Az ellenzék mostani fellépése a demokrácia félreértelmezése. Az a propaganda, amit a baloldal csinál, nem a szólás szabadsága, teljesen egyértelműen az emberek elbizonytalanítását szolgálja. Nem lehet elégszer elmondani, hogy minden védőoltás jobb, mint a vírusfertőzés! A keleti oltóanyagok elleni kommunikációs hadjárathoz hasonló történik most az AstraZeneca ellen is. Senki nem bizonyította még be, hogy oki összefüggés van a trombózisos esetek és a vakcináció között. Egy biztos: az Európai Gyógyszerügynökség és a WHO is teljesen egyértelműen kijelentette, hogy az AstraZeneca előnyei messze meghaladják a hátrányait. Aki látott súlyos covidos beteget, fulladó beteget, az nem vitatja. Én sok ezret láttam, tudom, miről beszélek. A világ legkiválóbb orvosai vitatkoznak, a szakirodalom is sokszínű, a legjobb szándékkal szólalnak meg, de nem mindig írják le, hogy nem tényt közölnek, hanem a saját gondolataikat. Aki viszont erről semmi ismerettel nem rendelkezik és a megszólalásai mögött politikai szándék van, az ellen kell tenni egy-két megjegyzést!

Hogyan teljesítettek a háziorvosok az oltakozás lebonyolításában? Kezdetben voltak kétségek, volt olyan DK-s doktor, aki azzal dicsekedett, hogy megváltoztatja az oltási sorrendet.

A háziorvosoknak komoly orvosi szabadsága és egyben felelőssége van, hogy praxisukban milyen sorrendben hívják be az oltandókat. Erre szakmai ajánlás is született, amely a kockázati krónikus betegeknek elsőbbséget javasol. Remélem, nem ezen változtatott a DK-s doktor. A Nemzeti Népegészségügyi Központnak hatósági jogkörei vannak, ezt nem bírálhatja felül senki. Az orvosi kamarának nem feladata tudományos ajánlásokat tenni, az etikai kérdések eldöntése azonban igen. Az lenne a feladatuk, hogy minden egyes esetben ezeket a megnyilvánulásokat, beleértve a vírustagadókat is, kivizsgálja. Összességében elégedett vagyok a háziorvosok helytállásával, hiszen Magyarországon elképesztő tempóban folyik az oltás az ő segítségükkel is. Nagyon komoly szervezési munkát jelent az oltási program és a megvalósítás is.

Mi a véleménye arról, hogy egyes óvodai, iskolai nevelők nem osztják meg a szülőkkel, hogy beoltatták-e magukat. Mit lehet tenni ezekben az esetekben?

Természetesen az oltás önkéntes és személyes egészségügyi adat, ugyanakkor remélem, hogy beoltatták magukat a saját és mások védelme érdekében is. Minden hivatás esetében felelősséggel kell viselkedni a többi embertárs iránt. Ha valaki magánügynek tartja a koronavírus-járványt, az téved. A bölcsődei, óvodai, iskolai dolgozóknak három, soron kívüli oltást is szerveztünk, és a legtöbben éltek is vele, aki még nem, az is meg fogja kapni, ha regisztrált.

Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere