Aggódik a Zsidó Világkongresszus elnöke Bíró László miatt, de a baloldalt nem érdekli

Noha szavakban az antiszemitizmus és bárminemű kirekesztés elleni élharcosoknak állítják be magukat, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum és az LMP sem reagált a Magyar Nemzet megkeresésére, hogy kifejtsék álláspontjukat a Zsidó Világkongresszus elnökének a lapban Magyarország válaszút előtt címmel nemrég közzétett nyílt leveléről. Ebben Ronald S. Lauder aggodalmát fejezte ki a szélsőjobboldal megerősödésével kapcsolatban, külön kiemelve a Jobbikot, amely immár a baloldali összefogás szereplője – sőt Jakab Péter pártelnök a legutóbbi felmérések szerint az egyik legesélyesebb miniszterelnök-jelöltje.

„Nemrégiben a párt vezetője, Jakab Péter egy interjúban azt mondta: a Jobbik »soha nem volt szélsőjobboldali párt, de megtűrt vállalhatatlan, szélsőjobboldali személyeket«. Sajnos ez a nyilatkozat nem őszinte, mert bár néhány jobbikos politikus bocsánatot kért korábbi kijelentései miatt, a párt, múltját megtagadva, nem képes megújulni. Valójában a Jobbiknak a múltban antiszemita kijelentéseket tevő politikusai közül sokan még mindig a párthoz tartoznak” – írta levelében Ronald S. Lauder. Mint fogalmazott, „annak ellenére, hogy a Jobbik szövetségre lépett a baloldali pártokkal, egyik közös jelöltjük egy Borsod-Abaúj-­Zemplén megyei időközi választáson »Judapestnek« nevezte Budapestet, és az országba látogató zsidó »idegenek« nagy száma ­miatt panaszkodott. A mélyen tisztelt rabbijaik sírját látogató haszid zsidó turistákra célzott, amikor azt írta: »A kutyám majd megveszik, amikor a »tetűcsúszdások« elmennek a ház előtt.« Ez az ember jelölt volt a választáson, és szavaiban nem volt megbánás.”

A Magyar Nemzet szerint a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal hallgatása nem csoda annak tükrében, hogy a Jobbik jelöltjeként Bíró László újra elindulna a 2022-es országgyűlési választáson. Mindez bizonyítja, hogy csupán porhintés az a „feddhetetlenségi nyilatkozat”, amelyet az előválasztáson indulóknak alá kell írniuk: a procedúrát ugyanis éppen azért vezette be a baloldal, hogy még egyszer ne legyen Bíróhoz hasonló jelöltjük.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy Bíró ellen időközben költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a NAV.

Szomorú mellékszála az ügynek, hogy Bíró László ügyével kapcsolatban a Mazsihisz elnöke, Heisler András tavaly októberben mindössze annyit mondott: a Mazsihisz nem politikai, hanem egyházi szervezet, így nem minősíti az ellenzéki összefogást sem.

A Mandiner szerint ugyanakkor Orbán Viktor a Mazsihiszt, személyesen pedig Heisler Andrást tartotta felelősnek azért, hogy a baloldali pártok egy antiszemita jelöltet támogattak a szerencsi időközi parlamenti választáson. Mint a hetilap írta: a miniszterelnök a Mazsihisz egyszeri reakcióját határozatlannak, gyengének tartotta. Sőt Orbán hiányolta, hogy Heisler nem szólította fel egyértelműen a baloldali pártokat arra, hogy ne támogassanak egy judapestező jelöltet. Kormányzati forrásokra hivatkozva a Mandiner úgy fogalmazott: a máskor oly érzékeny Mazsihisz nyomást gyakorolhatott volna a magyar baloldalra, meg tudta volna akadályozni Bíró támogatását, Heisler azonban most nem vetette latba tekintélyét.

Borítókép: Bíró László képviselő-jelölt sajtótájékoztatója az időközi országgyűlési képviselő választás eredményvárás után