Eljárást indíthatnak a főváros ellen az M3-as metró miatt

A mozgáskorlátozottak szövetsége levélben kér tájékoztatást Karácsony Gergely főpolgármestertől arról, hogy a BKV valóban elvonna-e forrásokat az aluljárók akadálymentesítésétől. Ha igen, jogi útra terelik az ügyet.

Ha beigazolódik, hogy a BKV csökkenteni tervezi a 3-as metró akadálymentesítésére szánt forrásokat, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) eljárást kezdeményez a Fővárosi Önkormányzattal szemben az egyenlő bánásmód megsértése miatt – mondta a Világgazdaságnak Kovács Ágnes, a szövetség elnöke.

A MEOSZ az ügyben hivatalos levélben fordul tájékoztatásért Karácsony Gergely főpolgármesterhez, és a válasz függvényében döntenek arról, hogy bejelentést tesznek-e az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál.

Az eset előzménye, hogy a Világgazdaság megírta: miután az M3-as vonal rekonstrukciójának középső szakaszán az alagúti munkálatok 9,5 milliárd forinttal drágultak, a BKV új költségtervet készített, amelyben az egyes részfeladatokra szánt források átcsoportosításával teremtené elő a pluszpénzt. Egyebek mellett

több mint egymilliárd forintot vonna el öt aluljáró akadálymentesítésének finanszírozásából.

Ezzel olyan mértékben csökkenti a megállókhoz kapcsolódó aluljárók akadálymentesítésére megítélt tételt, amelyből már nem lehet az akadálymentesítési vállalásokat teljesíteni. A MEOSZ elnöke jelezte, hogy erről az elképzelésről csak a Világgazdaság cikkéből értesültek. Kovács Ágnes rámutatott, hogy a fővárosi szándék több szempontból is problémás. Nemcsak a vonatkozó ENSZ-egyezménnyel, hanem azokkal a jogszabályokkal is szembemegy, amelyek szerint sem hazai, sem pedig uniós forrást

nem lehet úgy beruházásokra költeni, hogy az ne garantálná mindenkinek az ezekhez való hozzáférést.

Ráadásul az elvonás a Fővárosi Közgyűlés által hozott határozatokkal is ellentétes.

Először még 2018 tavaszán Tarlós István előző városvezető állapodott meg a MEOSZ-szal a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről. Ebben azt is rögzítették a felek, hogy a szövetség bevonása nélkül nem lehet módosítani az akadálymentesítéshez kapcsolódó vállalásokon, sem ezek pénzügyi feltételein. Mikor tavaly nyáron a sajtóban megjelent, hogy az M3-as projekt megugró költségeit részben az akadálymentesítés visszavágásával spórolt pénzből fedezné Budapest, a MEOSZ közleményben tiltakozott. Ennek hatására a már Karácsony Gergely vezette közgyűlés ismét határozatba foglalta, hogy biztosítja a szükséges forrásokat.

Tehát már két közgyűlési döntésünk is van, ráadásul a főpolgármester 2020 októberében levélben is kifejezte, hogy nélkülünk nem változtatnak a 3-as metró akadálymentesítési koncepcióján. Ehhez képest most megint ez merült fel.

A MEOSZ-szal kötött megállapodás azért is fontos, mert ez volt az egyik feltétele az M3-as projekt uniós támogatási szerződésének. Ha ez sérül, az forrásvesztési kockázattal jár a támogatási és projektcélok nem teljesülése miatt. A MEOSZ egyébként nem először alkalmazná a jogi eljárás eszközét eredményesen a fővárossal szemben. Annak idején a Tarlós Istvánnal kialakított egyezség is azután jött létre, hogy a szövetség az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult.

– Az akkori városvezetés hozzáállása olyan pozitív fordulatot vett, amely végül egy példaértékű precedens megszületéséhez vezetett az akadálymentesítés kérdésében, amelyet a Karácsony Gergely vezette fővárosnak is be kell tartania – jegyezte meg Kovács Ágnes.

Borítókép: Budapesti M3-as metró aluljárója / Világgazdaság