Bukásra van ítélve a gyerekmesékbe rejtett baloldali propaganda

„A baloldal évek óta próbálja saját ideái szerint szocializálni a gyerekeket, de még az ő szavazóik sem nyitottak a nemváltoztatással és a homoszexualitással kapcsolatos tartalmakra” – jelentette ki a V4NA-nak nyilatkozva a szociológus. A hírügynökség a gyermekek körében terjedő, sokszor gyermekmesék formájába öntött, azonban felismerhetően baloldali ideológiát terjesztő propagandaeszközökről kérdezte a szakértőt.

„A hagyományos családokban felnövő gyerekek többé-kevésbé immunisak a radikális baloldali gondolatokra”

- fogalmazott Furman, rámutatva, hogy sok esetben az olyan mesekönyvek, mint mondjuk a Bátor tündérmesék vagy az Antirasszista baba – amelyekben az LMBT-ideológia vagy a rasszizmus témái köré csoportosulnak a történetek – egyébként is inkább a szülőket befolyásolják, akik az olvasott értékeket továbbadják majd gyermekeiknek.

Az ember életében megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos szocializációt – magyarázta Furman -, ebből elsődleges, amely a közvetlen hozzátartozókhoz köthető, és amelynek során a gyermek az alapértékeket megtanulja. Ebben a stádiumban csak a szülők értékrendje befolyásolja a gyerekeket, ezért Kelet-Európában nem olyan erős a baloldali befolyás, mint nyugaton, mert ebben a térségben még sokkal erősebben jelen van a hagyományos családmodell és felfogás.

A másodlagos szocializációval azonban más a helyzet. Ez a fázis már nem az egyén közvetlen környezetében élők, vagyis nem a családtagok értékrendjén alapul, hanem a gyerekekkel kapcsolatban lévő más közösségek viselkedésmintáin. „A baloldali propagandisták felismerték, hogy a kialakult értékrenddel bíró embereket nehezebb megváltoztatni, ezért a társadalmat akarják megváltoztatni, vagyis azt a kultúrát, amelyben a gyerekek felnőnek” – magyarázta a szakember, aki szerint ennek eszközei ezek a progresszívnek mondott gyerekmesék.

Furman rámutatott, hogy a gyermeki elme inkább bináris logikát követ – vagyis egyszerű igazságokat és hazugságokat, jó és rossz értékeket lát -, így a komplexebb témák, mint a hagyományostól eltérő szexuális orientációk normalizálása – mint például a Meseország mindenkié vagy az And Tango Makes Three című mesekönyvekben – összezavarhatja a gyermekeket.

„Sok esetben teljesen logikátlan is a gondolatmenetük” – fogalmazott a szakértő.

„Az Antirasszista Baba című könyvet arra építik fel, hogy vegyük észre a faji különbségeket és ünnepeljük őket. Szerintem ez épphogy bevezeti a rasszizmust a gyermekek életébe”

- tette hozzá, majd rámutat, hogy bár a gyermekek észreveszik a bőrszínt, nem sorolják automatikusan társadalmi kategóriákba egymást, így ezek a mesék pont a céljukkal ellentétes hatást váltanak ki.

„A legtöbb gyerek összezavarodhat” – hangsúlyozta Furman.

„Óvodáskorban még ismerkednek a koncepciókkal, de nincsenek hozzászokva ehhez az őrültséghez” – magyarázza, hozzátéve, hogy a bizonytalanságtól nemhogy „bátrakká”, de zavartakká válnak. „Nem tudom, ezzel ki jár jól” – szögezte le.

Furman szerint, a baloldali propaganda könnyedén tetten érhető, mivel Kelet-Európában a rassz nem olyan kategória, amellyel az emberek gyakorta azonosulnak, vagy amellyel foglalkoznának. Ez inkább Nyugat-Európára jellemző jelenség, amely a történelmi örökség miatti kompenzálásból fakad. „Nem gondolkodunk rasszban. Nem fehérként azonosítom magam, hanem európaiként. Ugyanígy a gyerekek is látják a különbségeket, de ezek a kategóriák számukra ismeretlenek” – fogalmazott.

A szakértő bizakodó, és úgy látja,

Kelet-Európa valószínűleg nem jut a nyugat sorsára.

„Társadalmi szempontból annyit mondhatok, hogy az ilyen jellegű propaganda itt nem lesz sikeres” – mondta Furman, rámutatva: nyugaton sem azért volt sikeres, mert az emberek „hirtelen toleránsak” lettek, hanem mert lobbicsoportok elérték, hogy törvényeket módosítsanak az érdekükben.

Nem forradalomról van szó, hanem törvénymódosításokról.

Hirtelen nem lehetett felszólalni ellenük (pl. az LMBT-propaganda ellen), mert az törvénysértő lett, és ennek most az a vége, hogy törvény védi a káros gondolatokat, szögezte le.

„Ha nagyon óvatosak vagyunk és figyelünk arra, hogy ne kövessük el azt a hibát, hogy a szabad gondolatokat cenzúrázó törvényeket hozunk, hanem a nyílt párbeszédre alapozunk, az igazság megvédhető. Nem aggódok Lengyelország és Magyarország miatt, de óvatosnak kell lennünk” – zárta gondolatait.